–

A legelső jegeskávé nem sokban hasonlított a maiakra

A hűtött vagy hideg kávé fogyasztásának koncepciója egészen az 1840-es évekig nyúlik vissza. A jegeskávé őse, a mazagran egy hideg vízből és kávéból vagy kávészirupból készült ital, ami, bár ma már ritkán fogyasztják, egy jelentős kávéipari forradalom kezdeti lépése volt.

Az italt francia katonák nevezték el az algériai régióról, a mazagran pontos eredete mégis tisztázatlan. Bizonyos források szerint a területet megszálló francia csapatok hideg vizet és kávészirupos italt kaptak a helyiektől, egy másik verzió szerint azonban a katonák azután kezdtek vizet használni a kávéjukhoz, hogy elfogyott a tej – egy biztos: a koktélszerű, édesített hideg italt a tikkasztó hőség miatt fogyasztották. Mert bár a források némileg eltérnek egymástól, mindegyik hűtött, édesített kávéitalról szól.

A katonák közül sokan a mazagran egy-egy változatának receptjével tértek haza, aminek hatására az ital Franciaország-szerte egyre népszerűbbé vált.

A jegeskávé különböző változatai azonban csak az 1920-as években kezdtek terjedni, meghódítva az egész világot – és háttérbe szorítva az eredeti verziót.

A világháború utáni gasztronómia hatását a mai napig érezzük

„A jegeskávé Magyarországon leginkább egy laktató desszert, vagy mondhatjuk, hogy a kávéitalok lángosa” – kezdi Márkosi Balázs, a Nespresso kávénagykövete, amikor arról kérdezem, hogy mi jellemzi a magyarok jegeskávé-fogyasztási szokásait.

„Még azok is, akik egyébként feketén isszák a kávéjukat, a jegeskávét jellemzően sok jéggel, fagyival, tejszínhabbal, és ha lehet, zizivel megszórva szeretik.” A szakember szerint ez még a világháború utáni időszakra jellemző gasztronómiai szokások lenyomata – csakúgy, mint a kávéfogyasztási szokásaink esetében.

„Érdekes múltbéli percepciós hozadék ez. Sokan azt gondolják, hogy ami olaszos, az jó minőségű, úgyhogy erős kávét fogyasztanak, amit aztán fellágyítanak tejjel és cukorral.” A magyar ember alapvetően édesszájú, a kávék 82-83 százalékába kerül például tej, 79 százalékába pedig cukor is, ami világviszonylatban is kiemelkedően magas arány, meséli Balázs. 

„Talán az ausztrálok és az új-zélandiak azok, akik rajtunk kívül ennyi tejet isznak. Ez pedig nagyban determinálja azt is, hogy milyen jegeskávét fogyasztunk.”

A magyar trendre ugyanis nagy hatással volt az osztrák kultúra:

hamar átvettük a tejszínhabos, tejszínes kávék fogyasztását, de az olaszoktól is inspirálódtunk.

Innen jön például az, ami leginkább az affogatóra jellemző: azaz, hogy a gombóc vanília fagyira engedett eszpresszó esetében a kávé állagát a fagylaltból kioldódó tej adja. 

„A magyar kávékultúrára más régiók fogyasztási szokásai mindig nagy hatással voltak: általában átvesszük belőlük azokat az elemeket, amik tetszenek, majd azokból alkotunk valami újat” – meséli a szakember. „Az olasz és osztrák jellemzőket egyetlen kávéspohárba sűrítettük, és hajlamosak vagyunk mindezt megfejelni még egy kis sziruppal is.” 

Kakaós-füstölt paprikás karfiol? – Oh, igen!

WMN KNYHA – 2023. július 5. – TF

 

A jegeskávé is lehet gasztronómiai élmény

Bár ahogy Balázs mondja, a magyarok többnyire teljes fogásként tekintenek a jegeskávéra, sokkal több lehetőség rejlik a hűsítő italban, mint az itthon ismeretes. A „cold brew”, vagyis hidegen kivonatolt kávé is kiváló példája ennek. Ez a Japánból származó kávé eredetileg 16–24 órás áztatási idővel készül, és egy könnyed, édeskés, kicsit teás jellegű ital lesz belőle. Azzal pedig, hogy néhány évvel ezelőtt az ízesített kávék megjelentek a piacon, megfigyelhető a frissítő kávékoktélok és -limonádék térnyerése is, a szakértő szerint azonban még nem beszélhetünk kiterjedt kávékultúráról.

„Ha borról van szó, a legtöbb ember tudja, hogy mire számíthat egy fehér, vörös vagy rozé esetén, ahogy azt is, hogy melyik milyen étel mellé illik. A kávé esetében viszont még nincsenek tisztában azzal, hogy mi a különbség a sötét, a közepes vagy a világos pörkölés között, ahogy azzal sem, milyen funkciókat lát el az ital – beszéljünk akár a hagyományos, akár jegeskávéról” – meséli.

Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy milyen alapanyagokból készül a jegeskávé: teljesen másképp kell megpörkölni a kávét akkor, ha azt aztán jégre engedjük, ilyenkor ugyanis hősokkot kap az ital, ennek következtében pedig a jég épp azokat az ízjegyeket domborítja ki, amiket nem feltétlenül szeretnénk érezni a kávéban.

Ahhoz tehát, hogy minél teljesebb élményben legyen részünk, érdemes direkt jégre megalkotott kávéból készíteni a hűsítőnket.

„A limonádésabb, tonikkal vagy akár gyümölcslevekkel készült kávék megjelenésével itthon is egyre nagyobb szerephez jutott az ital frissítő szerepe, ami az ízesítéssel kapott egy új lendületet” – mondja Balázs, aki szerint épp az ízesített kávék szolgálnak egyfajta átjáróként az általunk megszokott és a frissítőként szolgáló jegeskávék között. „A görögdinnyés például mind a fiataloknak, mind az idősebb korosztály számára nagyon vonzó, kellően desszertjellegű ahhoz, hogy kipróbálják.”

A titok a harmóniában rejlik

„A kávékoktélok és -limonádék esetében a legfontosabb, hogy harmóniában legyenek az ízek, és hogy az ital meg tudja adni azt a frissítő funkciót, amit egy valódi limonádé nyújt” – hangsúlyozza a szakember. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy megfelelő minőségű és méretű jeget válasszunk: „Legalább 30 grammosnak kell lennie a jégnek ahhoz, hogy ellentarthasson annak az óriási hősokknak, amit a kávé ad. Egy ekkora jégkocka, mivel lassabban olvad, nem vizesíti el az italt, így megmarad a kávé íze, de megkapjuk a frissítő funkciót is.”

Az ital otthoni elkészítése esetén is fontos a jég minősége, és ahogy Balázs mondja, érdemes „építkezve kóstolni”, egyszerre mindig csak kevés ízesítőt hozzáadni az italhoz.

„Ha jó minőségű kávét vásároltunk, és van egy jó gépünk, akkor adjuk meg magunknak annak az esélyét, hogy a kávé tej és cukor nélkül is jó. Ne borítsunk bele azonnal mindent a pohárba, törekedjünk az egyensúlyra, és arra, hogy a kávé eredeti karaktere is megmaradjon.”

Emellett a szakember szerint érdemes arra is figyelni, hogy mindig a jég legyen az első összetevő, ami a pohárba kerül, a tökéletes élményhez pedig a jég és a kávé aránya legyen legalább három az egyhez – egy eszpresszóhoz például a már említett 30 grammos, nagyobb méretű jégkockából három is dukál.

És bár elsőre mindez sok szempontnak tűnhet, ami több odafigyelést igényel, bevetettem magam a WMN konyhájába, és kipróbáltam a gyakorlatban a Balázstól tanultakat – a tapasztalatokkal felvértezve pedig kijelenthetem, hogy megéri kísérletezni, kóstolni, és odafigyelni az ízek mellett az összetevők sorrendjére is. De nem húzom tovább az időt, már mondom is az alig néhány perces, görögdinnyés jegeskávé receptjét!

Hozzávalók:

  • 1 darab Nespresso Vertuo Juicy Watermelon Over Ice kávékapszula (80 ml)

  • 7 darab nagyméretű jégkocka (egyenként 30 g)

  • görögdinnye

  • 15 ml nádcukorszirup (vagy más folyékony édesítő, a hideg miatt ugyanis a cukor nehezen oldódik az italban)

  • 6 darab friss mentalevél

  • 150 ml szénsavas víz

Elkészítés:

Első hallásra meredek párosításnak hangzik, de elhittem, amit Balázs mondott, és nem csalódtam: a görögdinnyés jegeskávé tényleg isteni, frissítő hatású, és valóban néhány perc alatt elkészül. Először hat jégkockát és nagyjából ugyanennyi, karalábévájóval gömbölyűre formázott dinnyedarabot tettem egy nagyobb méretű pohárba. Ráöntöttem a nádcukorszirupot, a pohárba szórtam a mentaleveleket, az egészet felöntöttem 150 ml szénsavas vízzel, és finoman megkevertem a pohár tartalmát, hogy alulra is jusson menta, felülre pedig dinnye. A maradék jégkockát egy shakerbe tettem, ráengedtem a Watermelon Over Ice kapszulát, összeráztam, majd óvatosan a pohárban lévő keverékre töltöttem.

Még egy kis dinnyét használtam a díszítéshez, hogy már messziről látszódjon: lehetek a szerkesztőségben, otthon vagy szabadságon, az én poharamban bizony nyár van. Egészségetekre!

Képek: Kerepeczki Anna/WMN

Mózes Zsófi