–

1. Legolas, tünde orrod mit lát?

Egy 1920-as években végzett vizsgálat miatt sokáig úgy tartották, hogy az embereknek bizony elég csökevényes a szaglásuk, azonban egy viszonylag friss (2014-es) kutatás ezt abszolút cáfolja. Ezek szerint képesek vagyunk nem kevesebb mint egytrillió különféle illatot azonosítani. Ezzel, mondjuk, még mindig nem vagyunk nagy janik, a kutyáknak ugyanis negyvennégyszer több szaglósejtjük van, mint az embereknek (nekünk öt-hat millió, a kutyáknak meg 220 milka). 

A mi fejletlenségünknek részben az az oka, hogy az emberiség az idő előrehaladtával egyre kevésbé támaszkodott az orrára (kivéve persze, ha pofára esett), míg az állatok az evolúció során nem engedhették meg maguknak ezt a luxust. 

Érdekesség: egy vizsgálat szerint a kutyák például az egypetéjű ikreket nem is mindig tudják megkülönböztetni szag alapján – ellentétben a kétpetéjűekkel. 

2. Egy asszony illata

Nemcsak az ujjlenyomatunk, de a belőlünk áradó illat is egyéni, az alapreceptúra pedig a génjeinkben van kódolva. Ezt azonban sok dolog befolyásolhatja, nemcsak betegségtől vagy dohányzástól változik meg a szagunk, de a táplálkozásunk is hatással van rá. Egy tál brokkolikrémleves, töltött káposzta, paradicsom, vörös hús, alkohol vagy tenger gyümölcseinek elfogyasztása után garantáltan másképp szaglunk (és most nem a kieregetett gázokról van szó).

via GIPHY

3. Szagslágerek

Az emberek számára legkedveltebb szagok között szerepel a frissen sült kuki (azaz cookie) és kenyér, a vanília, az eső, a citrus, a fahéj, a zsírkréta, a pizza, a szellő, a hegyi levegő, egy régi könyv, a levendula, a menta, a szárítóból melegen előkerülő ruha és a frissen vágott fű illata.

4. A félelem bűze

Nemcsak szagokat, de olyan érzéseket is fel tudunk az orrunkon keresztül ismerni, mint az undor vagy a félelem, sőt ha ezeknek a negatív érzéseknek a szele megcsapja az orrunkat, bennünket is elöntenek hasonló emóciók. Egy 2012-es kutatásban férfiakkal olyan filmeket nézettek meg, amelyek félelmet, undort, haragot váltottak ki bennük, majd begyűjtötték a verejtéküket, amit ezek után nőknek kellett megszagolniuk, miközben a kutatók az arckifejezéseiket elemezték. Ebből kiderült, hogy a félelem „szaga” például valóban képes rettegést kiváltani. A szaglás tehát sokkal több dolgot képes közvetíteni, mint azt elsőre gondolnánk, ami nem is csoda, hiszen ha belegondolsz, ez a legősibb érzékszerv, még egy egysejtű is érzékeli a környezetében végbemenő kémiai változásokat.

5. Verhetetlen női orrok

Igazán nem szeretném szexista irányba elvinni ezt a cikket, de az a helyzet, hogy a legtöbb kutatás szerint a nőknek fejlettebb a szaglásuk, mint a férfiaknak. Egy vizsgálat szerint a női agyban a szaglásért felelős területen 43 százalékkal több sejt van, ami azért, lássuk be, elég nagy különbség, még ha nem is feltétlenül mindig előny… gondolok itt egy fesztivál utolsó napjának mobilvécéjére például.

Erre azért is van szükség, hogy jobban ki tudjuk válogatni a felmerülő jelöltek közül azt, aki genetikailag a legtökéletesebb partnerünk lehet a közös utód létrehozatalában. (Ha tovább olvasgatnál a szaglás és a szerelem kapcsolatáról, akkor kattints IDE.)

6. Színtelen, szagtalan aggkorunk

Ha hozzám hasonlóan te is a belvárosban laksz, netán sokat kell nyaranta a forró tömegközlekedési eszközökön zötykölődnöd, megnyugtató lehet a tudat, hogy idővel az embernek jelentősen romlik a szaglása.

via GIPHY

7. Nem jó hír, ha nem érzed

A koronavírus felbukkanásával az emberek elkezdtek tudatosabban odafigyelni az orrukra is, hiszen köztudott, hogy az első tünetek között jelenhet meg a szaglás elvesztése.

Egyébként nemcsak a jelenlegi világjárvány okozhatja ezt, de ez a probléma akár lehet az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór megjelenésének tünete is a betegségek korai szakaszában – bár sejtem, hogy ezzel azért nem sikerült nagyon megnyugtatnom a kedélyeket.

8. A kiálló orrok rejtélye

Ha megnézed az emberszabású majmokat, egy dolog biztos fel fog tűnni: az embernek jóval kijjebb áll az orra az arcából, mint a rokonainak, ráadásul a mi heftinkkel hangyányival nehezebb is levegőt venni, mint egy jobban arcba simuló verzióval. Vajon mi lehet ennek az oka? Csak nem direkt ki akart velünk szúrni az evolúció? Nos, inkább arról van szó, hogy az agy robbanásszerű fejlődése és növekedése miatt helyhiány miatt tolódott kifelé a humán ormány.

9. Aromák nélkül étvágytalanul

Biztos veled is előfordult már, hogy ha allergia vagy nátha miatt nagyon be volt dugulva az orrod, egyszerűen nem volt akkora élmény a táplálkozás sem. Bizony, döbbenetes, én tudom, de eldugult orral még nekem sem csúszik úgy a négysajtos pizza! Nem véletlen: a szaglás az ízek 75–95 százalékáért felelős, azaz a legtöbb íz valójában az agyban keletkezik, és nem a szádban. Ha csak a nyelvünkre hagyatkoznánk, akkor a legtöbb ételnek nem lenne más íze mint sós, édes, umami, savanyú és keserű, ezzel az erővel a fine dining helyek le is húzhatnák a rolót. Jó hír viszont: ha valami undorítót kell lenyelned, akkor szerintem inkább köpd ki… de valóban sokat segít, ha befogod az orrodat.

via GIPHY

10. Szaglásedzés napi kétszer

Bár velük kapcsolatban nincs akkora társadalmi érzékenyítés, mint például a vakok, gyengénlátók vagy siketek esetében, de a világ népességének körülbelül öt százaléka szenved anoszmiában, azaz a szaglás részleges vagy teljes hiányában. Szerencsére azonban a szaglást is lehet edzeni (ahogy erről a legutóbb Herczeg Ágnes borszakértő is beszámolt nálunk egy interjúban): ha hónapokon keresztül naponta legalább kétszer aktívan és koncentráltan (még jobb csukott szemmel!) szaglászol, az jelentősen javíthatja a hétköznapok és az evolúció során elsatnyult, vagy egy baleset, betegség következtében leromlott szaglószerveket. Kutatások szerint ez még idősebb emberek esetében is jelentékeny eredményeket hozhat, ami nemcsak azzal jár, hogy jobban fog csúszni a falat is, de az általános közérzetüknek és a verbális képességeiknek is hasznára válik a gyakorlatozás!

Fiala Borcsa

Forrás: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images