–

Hetek óta a gyerekvédelem problémáival kelek-fekszem. Nem hagy nyugodni egy rakás kérdés, forr bennem a düh a tehetetlenség, a valódi intézkedések hiánya miatt, felfordul a gyomrom a politikusi terelőutak, agresszív válaszlépések láttán, és képtelen vagyok elhinni, hogy megtagadták a szociális dolgozóktól a béremelést, a gyermekotthonok lakóitól pedig a két éve nem emelt, szégyenletesen alacsony étkezési díj korrigálását.

Minden hírt elolvasok, interjúkat készítek, próbálom megérteni a magam módján, mi történik, illetve mi nem történik. Nem volt kérdés, hogy a Netflix frissen felkerült filmjére, a Steve-re is azonnal ráugrom, mert bár a 90-es években játszódik a történet az Egyesült Királyságban, a gyerekvédelem felvázolt problémái (kiégett, túlterhelt, magukra hagyott nevelők, forráshiány, társadalmi előítéletek, egy rendszer, amit a benne dolgozók elhivatottsága tart össze valahogy) nagyon hasonlók azokhoz, amikkel mi is küzdünk ma Magyarországon. (Mert, ahogy Herczog Mária szociológus és Molnár László volt Tegyesz-elnök is rávilágított: a Szőlő utcai ügy és a szexuális visszaélések csak a jéghegy csúcsa.)

Nagyon kíváncsi voltam arra is, hogyan dolgozzák fel az alkotók Max Porter Shy című regényét, ami egy szomorú, dühös kamasz fiú szimbolikus keresztútját követi egy tóig, ami vagy elnyeli, vagy sem nehéz hátizsákjával együtt, amelyben a bűneit jelképező nagy köveket cipeli. Miközben botladozva, nagy fájdalmak közt halad a maga Golgotája felé, a fejében emlékek és más emberek vele kapcsolatos mondatai kavarognak, ezek alkotják a regény vázát.

A Steve című film úgy adaptálja a történetet, hogy a fókuszba a Shynak (Jay Lycurgo) is otthont adó intézmény igazgatója kerül – aki, ahogy a film végére kiderül, valójában egy a srácok közül: ő is démonokkal küzd több-kevesebb sikerrel. 

A Steve-et alakító Cillian Murphy (Oppenheimer, Eredet, Peaky Blinders), aki producerként is jegyzi a filmet, másodjára dolgozik Tim Mielants belga rendezővel (a 2024-es Small Things Like These volt az első), és az író-forgatókönyvíró Max Porterrel is kapcsolódott már: A bánat egy tollas állat színpadi feldolgozásában főszereplő volt. Ezen kívül együtt készítették el az All of This Unreal Time című kísérleti rövidfilmet 2021-ben, amelyet Aoife McArdle rendezett, és Cillian Murphy játssza benne az egyetlen szereplőt. A forgatókönyvet Porter írta. A filmben egy férfi az éjszaka közepén bolyong egy kihalt városban, és belső monológ formájában számvetést készít az életéről, hibáiról, mulasztásairól és a világ állapotáról.

A Steve olyan, mint egy kijózanító pofon

Kemény – de végső soron reményteli – történet, amely napokig dolgozik az emberben. Mert sokkal többről szól, mint egy intézményről, és az életben eltévedt, összezavarodott kamaszokról, akik bunyóznak, piálnak, drogoznak és időnként összetörik a berendezést. Társadalmi látlelet is, amely rávilágít, mennyire nem egyértelmű, ki van bent és ki van kint, kitől védenek a falak kit, ki a sikeres ember és ki a bűnöző – az intézményt meglátogató öntelt politikus karaktere telitalálat.