–

Akik szólnak

Rengetegen írtak, amikor kiraktam az Instámra a kérdést arról, hogy vajon ők szólnak-e, ha valaki kellemetlen szituációba kerül. A többség azt válaszolta, mindenképp jelez, hiszen fordított esetben senki se örül annak, ha utólag tudja meg, milyen slamasztikába keveredett.

Jöjjenek tehát először azok a jófej emberek, akik nem hallgatnak.

Ilyenkor a kulcsszó:

„a tapintat. Anélkül hiába a jó szándék, csak megbántjuk a másikat, és még kínosabb helyzetbe hozzuk. De kellő empátiával nem lehet nagy bajt okozni.” (Marika)

„Tegnap a plázában szóltam egy hölgynek, hogy vécépapír ragadt a talpára. Csak reménykedem benne, hogy nekem is szól majd valaki, ha kell.” (Gergő)

via GIPHY

„Én mindig szólok. Félrehívom, és szólok. Mindegy, hogy férfi vagy nő. Ha megsértődik, az ő dolga, de rosszul érezném magam, ha nem tenném, és közben látnám, ahogy összesúgnak a háta mögött.” (Luca)

„Egyszer azért szóltam egy hölgynek, mert a kabátban, ami viselt, benne volt a vállfa is.” (Ágnes)

Igen, tudom, milyen kérdés merül fel itt a fejekben. Tényleg képes valaki így közlekedni, hogy nem veszi észre, ha egy vállfa áll ki a ruhájából?! A kommentre érkező válaszok egyikéből kiderül, hogy igen, ez tényleg lehetséges. 

Dráma, botox, luxusingatlanok és még egy kis dráma – Megérkezett a Selling the OC

WMN Zizi – 2022. augusztus 28. – KC

 

„Én is mentem így, kicsit éreztem, hogy valami merev, de azt gondoltam, izmos vagyok – kilógott a fém akasztó része.” (Lóri)

Az egyik jolly joker kínos helyzet: amikor az ember menstruál és átázik. Az a jobbik eset, ha az első, aki észreveszi, jelez, hogy baj van, és – az alábbi minősítetten jófej esetben – segít:

„Egy gyorsétteremben voltunk, amikor egy lánynak szóltam. Bement a mosdóba, kisikálta a gatyáját, én meg mondtam neki, várjon az egyik fülkében, ne álljon ott bugyiban, addig én megszárítottam neki a kézszárítóval. Úgy fél óra volt. Mi, nők legalább tartsunk össze, ha már így megszívtuk…” (Helga)

via GIPHY

De nem mindenki olyan szerencsés, mint a Helga által figyelmeztetett illető. Jön még kevésbé szerencsés átázós példa, de előbb egy másik „klasszikus”:

Az a fránya fogorvos

A fogorvosi kezelések rendkívül kiszolgáltatottá tehetik az embert, hiszen az érzéstelenítők hatása órákig tompíthatja még az érzékelésünket, így megeshet, hogy nem vesszük észre, ami az arcunkon zajlik. 

„Egy téli napon történt. Az elülső fogamat kellett betömni. Az érzéstelenítőtől még teljesen elzsibbadva mentem haza, s közben láttam, hogy megakadnak rajtam a tekintetek. Gondoltam, biztos azért, mert ma olyan csini vagyok. Aztán 

már otthon, a tükör szépen megmutatta, hogy a hidegtől határozott takonypatakok eredtek el az orromból, és csordogáltak a szám felé, amiből én semmit nem érzékeltem. Bocs, ha elborzasztok valakit a sztorival, de tényleg pont ilyen borzasztó volt nekem is.” (Saci)

„Egyszer egy kétórás fogkőkezelés után kellett szülői értekezletre mennem. Volt némi eszem-iszom is, mert hosszú menetre készültünk, az év végi ajándékmizéria zajlott épp. Amikor felszólaltam, hogy szerintem miért nem kéne megint utalványt adnunk az osztályfőnöknek, kínos csend fogadta a monológomat. Kérdeztem, hogy mégis mi a baj. Pár másodperc után a mellettem ülő anyuka odasúgta, hogy a szám szélén maradt egy kis körözött, és amíg beszéltem, a maradék virgonc táncot járt a szám környékén. Kirohantam, láttam, hogy kriminálisan nézek ki, utána visszamentem, meghajoltam, mondtam, hogy elnézést a kéretlen undi műsorért, de fogorvostól jöttem.” (Zsófia)

via GIPHY

„Nemrég lecsiszolták a fogaimat. Úgy mentem az utcán, hogy fehér folt volt a nyakamon és a mellkasom azon részén, ami a ruhámból kilátszott. Néztek engem is, de nem tudtam, miért. Talán az elzsibbasztott szám ferde, gondoltam. Még jó, hogy később találkoztam egy volt kolléganőmmel, ő szólt és törölgetett le. De addigra a boltot is megjártam.” (Szilvi)

Persze nemcsak a fogorvos miatt kerülhet az ember ilyen kínos helyzetbe, hanem… gyakorlatilag bárhol, bármi miatt. 

Akiknek nem szóltak

Akármennyire is ódzkodunk attól, hogy idegeneknek a figyelmét intim szituációkra hívjuk fel, gondoljunk csak bele, mit élhet át az, aki utólag szembesül azzal, mi történt vele. Ha nincs saját élményünk, akkor a következő példák talán meggyőznek mindenkit arról, hogy jobb megkímélni ettől az érzéstől embertársunkat.

„Hát, úgy tíz évvel ezelőtt full sminkben elmentem úszni. Úszószemüveg volt rajtam, úgyhogy különösebben nem aggódtam. Kijöttem a vízből, és találkoztam egy ismerős csajjal, elkezdtünk dumálni. Közben a parton fel-alá járkált egy fiatal edző, akivel a dumcsi közben vad szemezesbe kezdtem. Na, behúztam a pocakom, igyekeztem oldalt állni, hogy minél vékonyabbnak tűnjek, dobáltam a hajam, és nagyokat heherésztem. A csajjal elköszöntünk (gondolom, azóta is totál hülyének néz), és lementem az öltözőbe. Belenéztem a tükörbe. A Holló című film megvan? Hát, kábé Brandon Lee nézett vissza rám.” (Panna)

via GIPHY

„Reggel elmentem az irodába dolgozni, utána volt egy megbeszélésem, aztán bevásároltam, beültem egy barátnőmmel kávézni. Rögtön úgy indított, hogy látja, valami zöldet ebédeltem. Az a durva, hogy még reggelire ettem egy zöldsalátát. Tehát egész nap úgy voltam emberek között az irodában, a fontos megbeszélésemen nagy fejesekkel, a boltban, tömegközlekedés közben, hogy egy zöld folt éktelenkedett a fogaim között. Igazából tök szarul esett, hogy senki sem szólt. Másnap mondtam is a munkatársaimnak, hogy legközelebb légyszi ne tartsák magukban. Többen is mondták, hogy nem merték mondani, nem tudták, hogy kéne.”

„Épp véget ért a gyermekágy, a férjem meg felajánlotta, hogy vigyáz a babánkra, menjek le a drogériába egyedül. Kánikula volt, egy szürke top volt rajtam. A tízperces séta alatt nemtől és kortól függetlenül minden velem szembejövő a mellemet bámulta. Nem értettem, miért, azért annyira nem nőttek meg, hogy ekkora figyelmet kapjanak. Aztán a boltban éreztem, hogy valami nedves csorog le a hasamon. Akkor esett le, hogy durván megindult a tejem, ami a szürke felsőben óriási, sötét foltokat hagyott. Kezdő szoptató anyukáknak egy tipp: mindig hordjatok melltartóbetétet, és semmiképp se viseljetek szürke felsőt.” (Manci)

„Tizenhat évesen full átázva mozgólépcsőn felfelé… senki sem szólt. Az egész várost átbumliztam így.” (Róza)

Ezek a példák jól mutatják, hogy attól válik igazán megalázóvá egy ilyen kellemetlen baleset, ha szembesülünk azzal, hogy a környezetünk nem állt mellénk, nem segített rajtunk. Pedig tényleg egyáltalán nem ördögtől való megkocogtatni a másik vállát, félrehívni, vagy diszkréten odasúgni, hogy figyelj, rád ragadt valami. Nem kerül semmibe, viszont jót tehetünk vele. Mutatok erre is példákat. 

„Ne haragudjon, de magával kicsesztek a szülei” – A ti kimondhatatlan neveitek és történeteik

WMN Zizi – 2022. augusztus 22. – DD

 

Akiknek szóltak

„A szájszag. Nekem a munkatársam finoman jelezte. Kérsz egy rágót, és ő is bekapott egyet. Mindig hálás leszek érte.” (Attila)

„Egyszer a főnököm szólt, hogy kellemetlen a testszagom. Sajnos tudtam róla, hormonkezelést kaptam akkoriban, és durván megváltozott a testszagom. Kínosan éreztem magam, de jobb, mintha a hátam mögött pusmognának, hogy én vagyok a büdi, és a főnök nagyon tapintatosan beszélt velem, amiért tök hálás vagyok. Addig kísérleteztem a dezodorokkal, amíg meg nem oldódott a helyzet.” (Míra)

„Egyszer egy idős néni toporogva, kezeit morzsolva súgta a fülembe a buszon, hogy le van húzva a sliccem. Ez megmagyarázta, miért mosolyogtak annyian az alfelemre nézve. Nem tudtam, hogy telibe kilátszik a kacsás boxerem. Hálásan megköszöntem a néninek, hogy szólt, közben meg elmorzsoltam egy-két könnycseppet, hogy nem én magam vagyok ennyire figyelemfelkeltő.” (Zsolt)

via GIPHY

„Fesztiválon voltam, amikor utánam szaladt valaki, hogy a nadrágomra ragadt egy használt tampon. Fogalmam sincs, hogy történhetett, de elég undi toi-toiban voltam, ott bármi megeshet. A tanulság: ha mobilvécében végzed a dolgod, duplán csekkold le magad utána. Az idegen tamponból származó folt kisikálása egy fesztiválon nem szerepelt a bakancslistámon, viszont legalább van egy jó sztorim.” (Réka)

Ami biztos: bárki, tényleg, akárki belecsúszhat hasonló szituációkba, hisz emberek vagyunk, na. Épp ezért jófejség figyelmeztetni a másikat, bármennyire is tartunk a reakciójától. Nem tudhatjuk, mikor ragad egy kóbor tampon az ülepünkre, egy darab vécépapír a cipőnkre, vagy egy adag spenót a fogunkra. Legyünk bajtársiasak, és inkább kíméljük meg egymást az utólagos megalázottság érzéstől. 

Összegyűjtötte: Szabó Anna Eszter

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás:Getty Images/Jamie Grill