D. Tóth Kriszta: Csakazértis, hangosabban
Széljegyzet egy nehéz nap másnapjához

Ha támadnak, az azt jelenti: számítunk. Ha számítunk, akkor még hangosabbnak kell lennünk. Ha velünk vagy, akkor most mutasd meg! Szinte a WMN-tagság bevezetésének pillanatától céltáblává váltunk. Pedig nem tettünk mást, mint bejelentettük: támogatói közösséget építünk. Független, szabad emberek közösségét. Ez a WMN-tagság. Akkor is, ha nehezen indul. Sőt, akkor még inkább! D. Tóth Kriszta írása.
–
Tegnap 17 óra után néhány perccel került ki a WMN-tagság indulását bejelentő írásom az oldalra. Másfél órával később az oldalunk leállt, a túlterheléses támadásokra specializálódott védelmi rendszerünk bekapcsolt, és ezzel működésképtelenné vált a támogatói közösség információs és fizetési felülete is. Azaz: amit bejelentettünk, ahhoz nem lehetett hozzáférni.
Az elmúlt években tucatnyi terheléses támadás érte az oldalunkat. Egy ilyen, úgynevezett DDoS támadásnak az a célja, hogy megkíséreljék a weboldal erőforrásainak kimerítését úgy, hogy a támadók hibás adatforgalommal árasztják el a webhelyet (esetünkben a wmn.hu oldalt), ami aztán gyengén vagy egyáltalán nem tud működni.
Az ilyen támadások jellemzően hullámokban érkeznek, hozzánk leggyakrabban ázsiai szervereken keresztül,
egyre kifinomultabbak, és hiába fizetsz elő védelemre, időlegesen képesek azon is átjutni. Túlterheléses támadást meg lehet rendelni, tehát pénzért elérhető, akár anonim módon is. Mi is komoly erőforrásokat fordítunk a védelemre és a hibaelhárításra is.
Mivel tegnap este egy teljesen új támogatói rendszer indult az oldalon, ami önmagában is nagy feladat egy olyan kis médiavállalatnak, mint a WMN, fokozottan kitettek vagyunk minden hasonló támadásnak. A szervereink nem is bírták a strapát. Tegnap este – tehát az indulás után, amikor a legnagyobb figyelem vetült ránk – nem működött a felület, aztán éjjel igen, ma reggel fél 9-től pedig ismét akadozva. Ezeket a sorokat délelőtt 10 körül írom, most épp elérhetőek vagyunk, de elkiabálni semmit sem szeretnék.
Tegnap este nagyon mérges voltam, és rám nem annyira jellemző módon egy zaklatott Facebook-posztban el is küldtem a p.csába azokat, akik az egész mögött állnak, bárkik is legyenek azok. Nem tudom, kik ők. Ahogy nem tudom azt sem, hogy kik álltak a legutóbbi, tavaszi támadások (összesen nyolc) mögött, miután Milanovich Domit kineveztük főszerkesztőnek – és ezért a hackertámadás közepette az LMBTQ-emberekre és a nőjogok korlátozására vonatkozó üzeneteket kaptunk. Meg felszólítást, hogy szűnjünk már meg.
Nem tudom pontosan, mi történt tegnap este (ennek kiderítését és javítását a szakembereink végzik ezekben a percekben is).
De azt tudom, hogy nem szűnünk meg. Mert ha támadnak, az azt jelenti, hogy számítunk. És ha számítunk, akkor még hangosabbnak kell lennünk.
És minél inkább szorongatnak bennünket, annál erősebb bennünk a meggyőződés, hogy jó úton járunk, és nem hátrálunk meg.
Egy világban, ahol a függetlenséget támadják, mi azt választjuk, hogy közösséget építünk, a támogatóinkkal együtt. Akkor is, ha ezzel érdekeket sértünk. Ez egy döntés. Nem megijedünk, hanem még elszántabbak leszünk.
Akinek fontos, amit képviselünk; a függetlenség, a szabadság, a közösség és az emberség, annak most dolga van. Mert a ti segítségetekre is szükség van. Szükség van arra, hogy kiálljatok a szabadság mellett. És mellettünk.
Arra számítunk, hogy a következő napok még döcögősek lesznek, miközben nagy erőkkel dolgozunk a rendszer felállításán és javításán, elő-előfordulhat, hogy a lap vagy a tagsag.wmn.hu oldal időszakosan nem lesz elérhető. Az a kérésünk, hogy legyetek türelemmel, ne adjátok fel; térjetek vissza újra és újra, ameddig nem sikerül kapcsolódnotok. Figyeljétek a kommunikációnkat itt, a wmn.hu oldalon és a közösségi felületeinken. Szükségünk van rátok és a támogatásotokra.
Amint biztonsággal újraindult az egész rendszer, bejelentjük.
Hangosabban, mint valaha.
Csakazértis.
Kiemelt kép forrása: WMN, Pexels/ Elīna Arāja