Egy kis pornó az elejére (de tényleg kicsi!)

Azt már széltében-hosszában megírtuk, és szakemberek is elmondták, hogy a gyerekek borzasztó korán találkoznak a pornóval, ami finoman szólva meghatározza, kicsit konkrétabban kimondva letarolja a szexualitáshoz való egészséges viszonyulásukat. 

Szél Dávid írja a Tabuk és dilemmák a gyereknevelésben című könyvében, hogy a fiúk 9-11 éves korukban találkoznak először a pornóval és 16 éves korukra a többségüket beszippantja a műfaj. A pornóipar legnagyobb fogyasztói a 12–17 éves fiúk. Vagyis pontosan azok, akiknek akkor kellene beletanulniuk a valódi szexualitásba. Ehelyett valami nagyon mást látnak. „Mindezeknek messzemenő következményeik vannak a fiúk és a lányok szexuális magatartására, a szexről való gondolkodására nézvést. Mert ha egy gyerek pornón szocializálódik – márpedig előbb fog pornót látni, mint hogy szexuális életet élne, így tehát a pornó számít elsődleges felvilágosítónak –, akkor azt fogja gondolni, hogy a szex a férfiak kiszolgálása, a szexnek szerves része a nők megalázása, megverése, testük mindenféle megsértése, a szex a nő arcába, testére élvezéssel zárul. Merthogy 

a pornó normalizálja a kényszert, az erőszakot. A normál pornó ma már az erőszakos pornó, a gyengéd (?) pornót külön jelölni kell. A filmek 88,2 százaléka fizikai erőszakot, közel fele pedig verbális agressziót tartalmaz. 

Ha tehát valaki pornót fogyaszt, akkor nagy eséllyel súlyos erőszakot is fogyaszt. Ha pedig súlyos erőszakot fogyaszt, akkor lehet, hogy ez a szexuális életében is meg fog jelenni. Többek között ezért is van az, hogy minden harmadik lány első szexuális élménye erőszakos. A szexuális trauma evidenciává válik – főleg a lányok számára” – írja Szél Dávid, és legnagyobb sajnálatomra nagyon logikus, amit levezet.

Nyilván egyszeri szülőként nem szüntethetjük meg a pornóipart. De ez azért nem jelenti azt, hogy semmit nem tehetünk. Akár lányunk van, akár fiunk, megelőzhetjük, hogy a gyerekünk a pornóból tanuljon szexelni.

Viszont még egyáltalán nem prűd felnőttként is nagyon nehéz megtalálni a határokat abban, hogy mit, mikor, és hogyan mondunk el a gyerekeinknek a szexről.

Muszáj kapaszkodót adni a tiniknek, mert nincs nekik

Jámbor Eszter évek óta csinálja a Testsuli nevű oldalt, változatos tartalmakat gyárt a témában (újabban podcastot is), és elég sok tizenéves keresi meg a problémáival: Nyilván az fordul hozzám, aki nem tud otthon ezekről a témákról beszélgetni. Vannak persze ritka kivételek. Egyébként a tizenévesek nem csak a szüleikkel, a saját barátaikkal sem tudnak ilyesmiről beszélgetni. 

A Testsulinak írt levelekből az derül ki, hogy a mai tinédzserek magányosak, sok levél kezdődik így: »Senkivel nem tudom megbeszélni/senkitől nem tudom megkérdezni, ezért írok neked…«.”

Őt leginkább az Instagramon keresik meg a tinik. Magyarországon a szexuális beleegyezés alsó határa 12 év (10 éves a lányom, és bevallom, kicsit kiráz a hideg ettől, pedig vannak már kőkemény kérdései). Nagyon ijesztő, hogy hivatalosan előbb szexelhet egy kistini, mint hogy csatlakozzon a közösségi médiához (aminek nem szeretném lebecsülni a veszélyeit, csak hát a korai, a témában kevés tudással felvértezett gyerekek közötti szexnek sem). 

„Szoktam olyan kritikát kapni, szerencsére ritkán, hogy nem való ilyen fiatalokkal a szexualitásról beszélni. Pedig pont azért »való«, mert ha nem kapnak a testiségről és a szexualitásról információt, az egészségükre és az életminőségükre is kihat, a lelki szorongásokról nem is beszélve”

 – foglalja össze küldetésének egyik fontos részét Eszter. Ő egyébként, ha úgy érzi, hogy a kérdező, aki megkereste, nagyon fiatal, általában a yelon.hu-ra vagy a Hintalovon Alapítvány blogjára irányítja.

Úgy tapasztalja, hogy van egy tudatosabb szülőréteg a követői között: „Szülők is követik a Testsulit, és nem elsősorban maguk, hanem a gyerekeik miatt. Jó érzés olyan visszajelzést kapni, hogy szülőként keres valaki információkat az oldalon. Van egy olyan szülőréteg, amelyik szeretné támogatni ezen a téren is a gyerekét, de jó lenne még több ilyen szülő. Ha a gyerek látja azt, hogy a szülővel lehet erről is beszélgetni szégyenkezés nélkül, akkor óriási bizalom alakulhat ki közöttük, és a későbbi erről szóló beszélgetések sem lesznek kínosak. Ugyanakkor vannak már szuper könyvek a témában minden korosztálynak, vegyünk ilyen könyveket, nézzük meg együtt, beszélgessünk róluk!”

Eszter azt mondja, hogy a mi gyerek- és tinikorunkban gyakran előkerülő „méhecskés-virágos” beszélgetés már egyáltalán nem korszerű, és a 14 éves korban elkezdett felvilágosítás is óriási lemaradás a mai valósághoz képest. „Szerintem a legfontosabb egy tininek, de akár egy felnőttnek is, hogy jól érezze magát a testében, ami baromi nehéz ebben a világban. De kell önbecsülés, magabiztosság, hogy saját maga ki tudja jelölni a határait, nemcsak a szexualitásban, hanem úgy általában az életben is. Fontos, hogy képben legyen, és ne tévhitek alapján szexeljen, tisztában legyen az alap anatómiai dolgokkal, mint például a csikló elhelyezkedése, bármilyen nemű is. Legyen képben azzal, hogy milyen egy jó partner, milyen egy szerelmi kapcsolat, legyen tisztában a nemi betegségekkel, azok elkerülésével. Ne a pornó tanítsa meg a szexre, mert nagyon rossz élmények fogják érni. Nekünk, felnőtteknek kell átadnunk nekik a szexpozitív gondolkodást: azt, hogy a szex egy jó dolog, érdemes róla minél többet megtudni, tanulni egy életen át, hogy minél biztonságosabban élhessük meg a vágyainkat szégyenkezés nélkül. Tőlem sem azt szokták kérdezni, hogy melyik a legjobb szexpóz!” 

Témák és életkorok

Ez a WHO oktatási segédanyag nagyon hosszan leírja, hogy milyen korú gyerekeknek mit kell(ene) tudniuk kapcsolatokról, családról, egymás tiszteletéről, elköteleződésről, nemi identitásról, bántalmazásról, kommunikációról és döntéshozatalról, a 34. oldaltól nagyon ajánlom annak, aki beszél angolul. De most lefordítom azt a részt, ami konkrétan leírja, hogy milyen korú gyerekeknek mit kell tudniuk a szexualitásról:

Az 5–8 éveseknek érteniük kell, hogy a fizikai élvezet és az izgalom természetes emberi érzések, és tudja, hogy ennek van olyan része, ami magában foglalja egy másik emberrel való fizikai közelséget. Ismernie kell a szeretet kifejezésének fizikai részeit (ölelés, simogatás, csók), és tudnia kell meghatározni, hogy bizonyos viszonyokban mi a „jó érintés” és mi a „rossz érintés”. 

A 9–12 évesek már jó, ha értik, hogy a szexualitás érzelmi és fizikai vonzalommal jár mások iránt, ismerik a különböző fizikai érintkezéseket (csók, érintés, simogatás, szexuális érintkezés). Tisztában kell lenniük vele, hogy a szexualitás az emberi lét egészséges része, és azzal is, hogy az azonos nemhez vonzódó emberek diszkriminációja helytelen. Tehát fóliázás ide vagy oda, a 9 év fölötti gyerekekkel már igenis érdemes erről is beszélgetni. Ahogy arról is, hogy mi az a szexuális izgalom és a maszturbáció, és tudniuk kell arról, hogy létezik első szex, ami a legtöbb ember életében valamikor megtörténik.

A 12–15 éveseknek már azt is el kell(ene) mondani, hogy a szexuális érzések, fantáziák és vágyak természetesek és nem szégyenletesek, és az élet során előfordulnak, és az egy döntés, hogy ezeket mennyire éljük ki. Tudniuk kell, hogy a szex jó dolog. Ismerniük kellene a szexuális stimulációt és annak hatását, ahogy a szex alapvető biológiai folyamatát is teljes egészében. Tudniuk kell, hogy a szexuális érzések változnak az ember élete során, máshogyan fejeződnek ki különböző kultúrákban, és a szexuális viselkedés egy társadalmilag is meghatározott dolog. Beszélgetni kell ezzel a korosztállyal a felelős szexuális döntéshozatalról és viselkedésről (beleegyezés, védekezés).

15 év felett pedig a tiniknek fontos lenne teljes komplexitásában érteniük a szexualitás összetettségét, beleértve a biológiai, szociális, pszichológiai, spirituális, etikai és kulturális összetevőket is, és tudniuk kellene reflektálni saját szexualitásukra és az azt befolyásoló tényezőkre. Ez persze kicsit elvontan hangzik, de a lényeg az, hogy ennyi idős korban már kell hogy legyen szexuális öntudat, és egy tininek tudnia kell ezt a megfelelő helyzetben kifejezni… ami egyébként még sok felnőttnek sem megy könnyen. Emellett ennek a korosztálynak is nagyon fontos átadni azt az információt, hogy a kölcsönös beleegyezésen alapuló szex, amelyben mindkét fél vágyait figyelembe veszik, egy csodálatos dolog.

Akkor is beszélni kell, ha a gyerekünk nem kérdez?

Anyukákkal is beszélgettem a témákról, és azt szűrtem le ezekből a beszélgetésekből, hogy nem minden gyerek kérdez, nem mindenkit érdekel annyira ez a téma. Szél Dávid pornóval kapcsolatos felvetéseit, és a WHO egymásra nagyon erőteljesen épülő korosztályos ajánlásait figyelembe véve azt tudom mondani, hogy szerintem valamennyit akkor is kell beszélni a témáról az átlagos pornófogyasztási belépő kortól (9 év) kezdve, ha nincs kérdés. Szóba kell hozni, egyszerűen azért, hogy tőlünk származzanak ezek a kiemelten fontos információk. Ha egy vicces könyvet keresnétek beszélgetésindítónak, akkor kifejezetten ajánlom Az állatok szerelmi élete címűt, nagyon finoman át lehet térni arra, hogy az embereknél mi működik másképp. 

Amikor a gyerek kérdez – és higgyétek el, saját és anyukatársi tapasztalatokból is tudom, nagyon vad dolgokat tudnak felvetni –, fontos, hogy őszintén válaszoljunk, de nem kell mindenre. Van olyan, aki szülőként a saját szexualitásáról nem szeretne beszélni a gyereke előtt, és ezt teljesen meg is értem. Meg persze fontos visszafejteni, hogy mi van a kérdés mögött, ezt már megtapasztaltam, amikor a kislányom néhány éve azzal jött haza, hogy „mama, mi az a g.ci?”. (Nagyobb fiúk kiabálták, és később kiderült, ők sem tudták, hogy mit jelent valójában.) De 

hallottam már olyan kérdésről is, hogy a lányoknak tényleg nem olyan jó a szex, mint a fiúknak, hogy a kuki cuppan-e, amikor bemegy a punciba, vagy hogy a lányok tényleg nyalogatják-e a fiúk kukiját. Szóval nem mondom, hogy könnyű beleállni ezekbe a témákba, 

még akkor sem, ha felnőtt közegben egyébként szabadon társalog az ember sikamlósabb kérdésekről is. Ti mennyire vagytok nyíltak ezekben a gyerekeitekkel?

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / MoMo Productions

Tóth Flóra