Mit mondjunk a gyereknek, ha ránk nyit szex közben?

–

A szoros ölelés és a vad szex között félúton

Amikor kezdő tiniként kaptam néhány edukációs könyvet a szexről, valahogy mindig azt éreztem bennük, hogy itt valami maszatolás van. Mármint a könyvek túlromantizált, forró öleléses sztorija és a hús-vér–testnedv valóság között. Egészen konkrét kérdések merültek fel bennem, például: mégis, hogyan csusszan bele a pénisz a vaginába? Csak úgy? Vagy: egymásba fonódnak, ölelik egymást szorosan, és egyszer csak elélveznek… a férfiak? Mert azért a tiniknek szóló, ámde tárgyilagos könyvekben nem sok szó esett a női orgazmusról. (Már erről is írtam.) Vagy, praktikusan szólva arról, hogy mozogni is szoktak szex közben. Meg hogy az is a normális szex része, ha nem csusszan csak úgy be, teljesen magától.

A hiányzó információmorzsák egy részét összecsipegettem a sokat emlegetett Bravo magazin Szerelem, szex, gyengédség című rovatából, de azért így is maradtak vakfoltok. Pornót már nem szűzen láttam először (a nyolcvanas években születés előnye), de még akkor is elcsodálkoztam azon, hogy ez mennyire durva. A tiniszex ugyanis szerintem általában visszafogottabb, mint a későbbi, felnőttebb aktus. De azért akkor sem szoros ölelés, aztán helló. Szóval ez valójában egy, a Peti, Ida és Picurival kezdődő, aztán szépen fokozatosan kiépülő világméretű átverés.

És akkor csodálkozunk, hogy egy gyereket sokként ér, ha látja a szüleit szexelni, nem feltétlenül a takaró alatt összebújva.

Velem ez konkrétan nem esett meg gyerekként, de egy barátnőmmel igen, és a beszámolója szerint rémisztő volt. Ehhez hozzájárult az is, hogy a barátnőm anyukája – aki korábban is sikítozott kicsit – élesebb hangra váltott, amikor meglátta a gyerekét, de egy ideig mégis folytatódott minden (szegény apuka, gondolom, azt hitte, valamit nagyon jól csinál… mekkora csalódás lehetett neki, amikor kiderült, hogy nem, „csak” benyitott a gyerek). Szülőként azt is megértem, hogy egy ilyen szituációban lefagynak a felek (és közben gépiesen szexelnek tovább). 

Na de milyen is a megfelelő szülői reakció?

Szél Dávid pszichológus és apablogger a Tabuk és dilemmák a gyereknevelésben című könyvében egy egész fejezetet szentel a szexuális nevelésnek, és modellez is egy ilyen helyzetet – érdemes elolvasni. A legfontosabb információkat összeszedte a kedvünkért is: „Nagyon fontos, hogy nem szabad úgy tenni egy ilyen helyzetben, mintha nem történt volna semmi, gyorsan kiküldeni a gyereket, és nem beszélni arról, amit látott. Mert

ha tabusítjuk, akkor félni fog, és emellett máshonnan informálódni – például a kortársaktól (ha fiatalabb), majd az internetről, ahol rövid úton eljut a pornóhoz.

(Arról, hogy ez miért baj, sok fontos információ van az említett könyvben – a szerk.)

Ha az egyik szülőnek nehézség erről beszélni, akkor beszéljen a másik szülő, de mindenképpen fel kell hozni a témát, akkor is, ha a gyerek nem teszi magától. (Aki pedig úgy éli meg, hogy neki ez nem komfortos téma, az esetleg utánajárhat, hogy miért érzi így.) Egy ilyen helyzetben nem hibás a gyerek, hogy a szülőkre nyitott, és nem is engedhetjük, hogy ezt érezze. Gyakran a szülő sem hibás, hiszen történhet egy szokatlan helyzet óvintézkedések mellett is. De

tudatosítani kell a gyerekben, hogy ez nem neki való, hogy sajnáljuk, hogy ezt látnia kellett. Ezzel párhuzamosan azt is el kell mondani, hogy ez egy jó dolog, mert a felnőttek között a szerelem egyik megnyilvánulási formája, ami mindkét félnek jólesik.

Tehát szülőként sem kell rosszul éreznünk magukat, hogy van szexuális életünk. Egy ilyen baleset lehetőséget teremthet arra, hogy erről beszéljenek, hogy a gyerek feltegye a kérdéseit. Persze az a jó, ha ilyen helyzet nélkül is esik szó az intimitásról, a szexualitásról és arról, hogy hogyan születnek a kisbabák.” 

Nyilván más, ha egy gyerek már tudja az „alapokat”, és más, hogyha semmilyen információja nincs erről. Ezt a szakértő is megerősíti:

„Ha a gyerek nem tud semmit a szexualitásról, akkor a kályhától kell kezdeni. Ez nehezebb helyzet, mintha már van valamilyen fogalma, de érdemes onnan indulni, hogy amit látott, annak köszönhető az is, hogy ő (vagy ő és a testvérei) világra jöttek. De ha esetleg olyat látott, például orális szexet, aminek semmi köze nincs a gyereknemzéshez, akkor érdemes röviden elmondani, hogy egy párkapcsolatban mindenféle módokon szereznek örömöt egymásnak a pár tagjai. És minden ilyen helyzet után lehetőséget kell biztosítani a gyereknek, hogy kérdezzen.”

A Hintalovon Alapítvány is készített egy tájékoztatót arról, hogy szülőként mi a megfelelő reakció ebben a helyzetben (itt tudjátok elolvasni), de azért én is összefoglalom a lényegét.

Az első és legfontosabb, hogy

hiába vagy szülőként te magad is rémült ettől az egésztől (szerintem bárki nyit rá az emberre szex közben, a pánik természetes reakció), mindenképpen szem előtt kell tartani, hogy a gyereked is hasonlóan érzi magát, hiszen olyat látott, amit valószínűleg még sosem, így nem szabad magára hagyni a helyzetben.

Akkor sem, ha az első pillanatokban még meztelen vagy. A gyerek és a kínos helyzetek egyik alapszabálya, hogy meg kell kérdezni, hogy ő mit gondol, mit látott, érzékelt az adott dologgal (jelen esetben a szexelő szülőkkel) kapcsolatban – mert lehet, hogy nem olyan drámai a helyzet, mint ahogy hisszük. Hiszen simán lehet, hogy ő csak a mi ijedségünktől ijedt meg, nem is magától a szextől.

A Hintalovon szakértője arra hívja fel a figyelmet, hogy nem szabad sem túl kevés információval ellátni, de túlszexualizálni sem jó.

Nyilván nem mondhatja az ember egy kisiskolásnak, hogy „a papád éppen jól megcsinált hátulról”, mint ahogy azt sem, hogy „miközben ki-be járatta a péniszét a hüvelyemben, az ujjaival izgatta a csiklómat, amitől bizsergett az egész testem”, akkor sem, ha ez történt.

Én azt mondanám – ha ilyen helyzetbe kerülnék (és akkor is emlékeznék erre) –, hogy

olyan felnőtt játékot játszottunk, amit bizonyos kor felett azok játszanak, akik szeretik egymást, azért, mert ez mindkettejüknek jó érzés. 

Praktikus tanács elbeszélgetni bizonyos (szerintem nagy óvodás) kor fölött a gyerekekkel a zárt ajtókról, esetleg a vécét hozni fel példának, ahová szintén bekopogunk, mielőtt benyitnánk. Egy ilyen pillanatban már egy kopogás is elég lehet ahhoz, hogy enyhébben megússzuk a helyzetet. De Szél Dávid arra is felhívja a figyelmet, hogy az ajtószabály kapcsán fontos szót ejteni a kivételekről is, például arról, hogy egy rémálom vagy vészhelyzet esetén ne toporogjon egy ijedt kisgyerek az ajtó előtt.

  

Később nem kevésbé kínos, de legalább nem rémisztő

Amikor már egy tini maga is él szexuális életet, az teljesen átírja a helyzetet. Egyrészt szerintem azok, akik a kisgyerekes időszak alatt attól tartanak, hogy a gyerek rájuk nyit, elkezdenek aggódni a fordítottja miatt. Ilyen élményben nekem is volt részem (nem a saját szüleimmel, hanem a partnereméivel), és ez csak irtó kínos, nem igényel magyarázatot, nem kell senkit információkkal ellátni semmivel kapcsolatban, mert mindenki pontosan tudja, hogy mi történt. 

Valahogy a nagyobb/felnőtt gyerekek számára a szülők, és a szülők számára a nagyobb gyerekek szexuális élete olyan tabu, amire gondolni sem szeretnénk, nemhogy szembesülni vele.

Mindenki abban a hitben szeretne élni, hogy a szülei annyiszor szexeltek, ahány gyerekük született, és kész. Hogy ennek mi lehet a háttere, már egy másik téma.

Tudom, hogy senki nem fogja névvel idekommentelni, hogy neki milyen idevágó élménye volt (pedig abban is biztos vagyok, hogy vannak páran, akikkel megesett), úgyhogy inkább arra buzdítalak titeket, hogy jöjjenek a gyerekkori, tinikori élmények! Írjátok le, előfordult-e, hogy rányitottatok a szüleitekre, meg azt is, amikor fordult a kocka, és ők találtak benneteket félreérthetetlen helyzetben.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Deborah Faulkner 

Tóth Flóra