Ez a cikk szándékosan nem 18-as karikával fut, mert semmiféle naturális szexábrázolást nem tartalmaz, ellenben nagyon sok, a tinik számára is fontos információt a szexedukációról.

Kezdjük a törvényi szabályozással!

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szerint az interneten megjelenő szexuális témával foglalkozó tartalmakat e szerint kell jelzéssel ellátni: „…a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása, csak az információt tartalmazó aloldalon az információ megjelenítése előtt közzétett megfelelő figyelmeztető jelzéssel, és az aloldal forráskódjában szereplő olyan azonosítókkal tehető közzé, amelyek utalnak a tartalom kategóriájára, amelyek a megfelelő szűrőszoftverekkel felismerhetők.” (A megfelelő jelzés pedig az, hogy 18 év alattiak számára nem ajánlott tartalom.)

A filmek, tévéműsorok esetében már a közvetett módon szexualitásra utaló tartalmakat is a 16 éven felüliek számára ajánlott besorolással kell ellátni, és a tévében csak este 9 és hajnali 5 között lehet sugározni, a közvetlen vagy naturális szexuális tartalmat pedig este 10 után, 18-as karikával lehet sugározni. Pornót a televízióban a szabályok szerint semmikor.

És akkor jöjjön néhány információ a valóságról

Az Eurostat néhány évvel ezelőtti adatai szerint 

Magyarországon a tini anyától születő babák aránya 11 százalék az évi 40 ezer első szülésből (ez Európában a harmadik legmagasabb). 

Bár arra nincsenek adatok, hogy ebből mennyi a tervezett baba, de valószínűleg elenyészően kevés.

Ha pedig más irányból közelítjük a témát, akkor azt is fontos elmondani, hogy 

ma egy átlagos gyerek alsó tagozatos korában lát először pornót. 

(Ebben a videóban két Z generációs fiatal meséli el az élményeit, ami elég sokkoló.) A Covid csak növelte a pornóoldalak látogatottságát, 

az egyik legnagyobb pornóoldal adatai szerint tavalyi közel 50 milliárd oldalletöltésük volt (és ez csak egyetlen oldal)! 

Egyébként fogalmam sincs, hogy az ilyen oldalakra milyen szabályozás vonatkozik, de bejelentkezés nélkül is megpróbáltam betölteni egy pornóoldalt, és a legnagyobb megdöbbenésemre azonnal sikerült, még csak azt sem kérdezte meg, hogy elmúltam-e 18 éves. Miközben a tiniterhességről szóló cikk előtt igen. Persze vannak, akik azt mondják, hogy ez nem olyan lényeges probléma, hiszen 

egy 10 éves is képes arra, hogy „igen”-re kattintson, amikor megkérdezi egy oldal, hogy elmúlt-e 18 éves. Ez tény, csak éppen ez teljes mértékben hiteltelenné teszi a korhatár-besorolást, nemcsak az interneten, hanem minden témában,

például olyanokban is, amelyek kapcsán szerintem senki nem szeretné, ha a gyereke még iránymutatásnak sem mondható figyelmeztetés nélkül tehessen olyat, amit elvileg csak 18 év felett lenne joga és lehetősége. (Itt nem feltétlenül a netes tartalmakra gondolok, hanem például a dohányzásra.) De a neten is van olyan, amit nagyon nem szeretném, ha a gyerekeim 18 éves koruk alatt megnéznének, noha nem a szexedukációs oldalak. 

Hogy egy teljesen egyszerű példát hozzak, a Redditen és a Gyakori kérdéseken is pörög a téma, hogy a 18 év alatti fiatalok vásárolhatnak-e óvszert. Ez a kérdés nem véletlenül merül fel, mert bár sima óvszert igen, de – a felhasználók tapasztalatai alapján – kisebb üzletekben nincsenek tisztában ezzel a szabállyal, pedig a korhatáros besorolás „csak” a szexuális segédeszköznek minősülő síkosítóra vagy éppen ízesített kondomra vonatkozik. És nem hiszem, hogy ez a probléma távol tartja a tizenéveseket a szexuális élettől… sokkal inkább a védekezéstől.

Mert a tinik igenis szexuálisan aktívak, akkor is, ha úgy teszünk, mintha nem volna így

A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (Nefi) iskolás gyerekekre vonatkozó, egészséggel kapcsolatos, 2014-es felmérése szerint a 9. évfolyamos (tehát körülbelül 14 éves) fiúk 34 százalékának volt már szexuális kapcsolata, a lányok esetében ez 26 százalék. Tizenegyedik évfolyamos korukra a fiúk 58,7, a lányoknak pedig 64,1 százaléka szexelt már.

A mi saját szexkutatásunk szerint az olvasóink nagy része (vagyis ti) kiskamaszként és kamaszként kezdte el felfedezni a testét, és élte át az első orgazmusát.

Ez a problémakör (mármint hogy a tinik szexelnek, ami a rendszernek nem mindig kényelmes) nem magyar specialitás, a méltán népszerű Szexoktatás című Netflix-sorozatnak egy teljes évada szól arról, hogy ha középiskolában visszatartják a szexszel kapcsolatos információkat, azzal nem a szexet szüntetik meg, hanem a tudatos hozzáállás lehetőségét csökkentik.

Régen hogyan szereztünk információkat a szexről?

Nagyrészt Y generációs anyukáknak tettem fel a kérdést, hogy ők hogyan szereztek információkat, és mikor veszítették el a szüzességüket. A válasz 99 százalékban a Bravo magazin Szerelem, szex, gyengédség rovata volt (az emblematikus rovatról már írtunk), ami egyébként valóban edukatívan és ahhoz képest szókimondón közelített a témához – én is személyes tapasztalatból tudom. Volt olyan, akinek az anyukája összeragasztgatta az érintett oldalakat, de természetesen hamar lebukott. Emellett felvilágosult szülőktől, felvilágosult szülők könyvespolcáról, esetleg tőlük kapott könyvekből tanultunk meg sok mindent. És persze barátnőktől, barátnők idősebb testvéreitől – de ott azért megvolt a veszélye a téves infóknak, féligazságoknak. A kétirányú, de mégis szakmai kommunikáció csak a magazinos levelezés formájában volt elérhető. Miközben a közel 40, nagyrészt 30 és 40 év közötti anyuka közül ketten voltak, akik 20 éves koruk után veszítették el a szüzességüket –

szóval a kevés információ nem akadályozta meg a szexet. Maximum a minőségét befolyásolta.

A szexedukációval foglalkozók ma csak lavírozni tudnak a szabályok között

Jámbor Eszter, a Szexsuli oldalak üzemeltetője szerint a közösségimédia-platformok szabályozása átláthatatlan és egyáltalán nem következetes, vele sajnos rendszeresen előfordult, hogy letiltották olyan tartalmát, megnevezését, ami másnál gond nélkül „átcsúszott”. Az Instagramon a regisztrációs korhatár 13 év, és az oldal (a közös tulajdonosi hátterű Facebookkal együtt) ehhez mérten engedélyezi a szexuális tartalmakat (elvileg), vagyis direkt módon nem lehet szexről kommunikálni. Ez sajnos a szexedukációt is érinti, ami Jámbor Eszter szerint nagy probléma: 

„Téves feltételezés, hogy a szexedukáció szexelni tanítja a fiatalokat, akik enélkül nem tudnának, a szexedukációnak az a célja, hogy megtanítsa nekik, hogyan működik a testük, milyen dolgok történhetnek vele, és ennek a tudásnak köszönhetően mind fizikailag, mind érzelmileg biztonságban legyenek, amikor belevágnak a szexuális életbe.

Ezzel szemben az Instagram a sz.exsuli profilra valójában káros oldalként tekint, vagyis egyáltalán nem veszi figyelembe az edukációs célt. A tinik iskolai szexoktatása, ha egyáltalán létezik, távolról sem tart lépést a világgal, így különösen nagy szükség van rá, hogy értelmes szexuális tartalmakkal találkozzanak azokon a közösségimédia-felületeken, amiket egyébként is használnak. Ráadásul nagyon erős a kettős mérce, mert egy ismert pókerjátékos kitehet egy olyan fotót, amin egy meztelen női fenékről fogyaszt pezsgőt, miközben a mellrák szexuális életre gyakorolt hatásáról szóló edukatív posztomat letiltották, mert felkavaró lehet. A poszt témája az volt, hogyan lehet »visszaszerezni« a vágyat a mellrák után, ami nagyon fontos, nem is elsősorban tiniknek szóló téma, mégsem jelenhetett meg a profilomon. Az illusztráció pedig egy visszafogott dekoltázs volt. 

Miközben magyar nyelven különösen kevés olyan szexszel kapcsolatos tartalom elérhető, ami nem a teljesen orvosi jellegű, de nem is a bulváros, »10 ütős tipp az orális szexhez« stílusú, hanem olyan, ami empátiával szól a témáról. Ez nem csak a tiniknek probléma, ahogy a mellrákkal kapcsolatos poszt is mutatja. És hiába közelítek én így, nem írhatom le azt, hogy »szex«, mert letiltanak.” 

Jámbor Eszter arról is mesélt, hogy bár ő nincs fent TikTokon, de ott például nemrég letiltottak egy banánra óvszert húzós videót. Ezzel szemben a YouTube korosztályi politikája szigorú ugyan (szexuális tartalomhoz csak 18 év fölöttiek férhetnek hozzá), de egyértelmű és következetes. És igény lenne a tartalomra, Jámbor Eszter tapasztalatai szerint is: „Amikor felteszek egy kérdésmatricát, vagy bedobok egy témát, egészen fiatalok is írnak, kérdeznek, a kérdéseikből és a profiljukból is látom, hogy a tinikor elején járnak. Olyan problémákat is elmond egy-egy tizenéves, hogy a vidéki kisváros boltjában nem mer óvszert vásárolni, mert az ismerős pénztáros valószínűleg rögtön szólna a szüleinek. És 

ha ezekre a problémákra nem találunk megoldást, akkor nem a szexet nem fogják kipróbálni, hanem a védekezést hagyják el.

Ezért nagyon nagy probléma az, hogyha nem érnek el hozzájuk a nekik szóló edukatív tartalmak, és prüdéria miatt elzárkóznak a döntéshozók az olyan kézenfekvő megoldásoktól, mint az iskolai óvszer-automata. Mert nem egy automatától fognak kedvet kapni a szexhez.” 

 A cikk a hirdetés után folytatódik!

 

Konklúzió

A „pedofiltörvény” néven elhíresült szabályozás miatt jelenleg semmiféle felvilágosítással foglalkozó előadó, szakértő nem jut be az iskolákba (még egyházi vagy kifejezetten a fogamzásgátlásról szóló sem!), a tiniket tájékoztató netes szexuális tartalmakat 18-as karikával kell(ene) ellátni, a közösségimédia-felületek többsége nagyon megnehezíti a szexről edukatívan szóló tartalmak elérését, míg a pornóinfluenszerek „szexmentes” profiljai rengeteg emberhez elérnek, és maga a pornó egy kattintásra van kortól függetlenül mindenkitől.

Ebben a helyzetben nem érdemes csodálkozni sem azon, ha a fiatalok zavartak a szexuális témákkal kapcsolatban, ha rengetegen válnak pornófüggővé, és a tiniterhességek száma is nagy. Mondhatnánk erre, hogy szép új világ. De inkább azt mondjuk, hogy tiniként a szexsulis oldalakat keressétek, vagy a Yelon nektek szóló tartalmait, szülőként pedig (óvodáskorú gyerekektől felfelé!) eztezt és ezt olvassátok el. 

Tóth Flóra


A Szexsuli oldalt ITT találjátok, Instán ITT tudjátok követni (és máris láthatjátok, hogy itt kell egy pont a nevébe, hogy szabályos legyen), YouTube-on pedig ITT. Szülőnek is kifejezetten hasznos.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Stockbyte