Online társkeresőkön vagy üzenetküldő alkalmazásokon 18 éven aluliakkal csetelni, ismerkedni? Ez a valóságban gyakran előfordul, és a gyermekvédelemmel, gyerekjogokkal foglalkozók régóta jelzik, hogy probléma van a szabályozással, és többet kellene tenni a gyerekek biztonsága érdekében. Mégis csak most kapott reflektorfényt a jelenség. Most viszont rögtön úgy merült fel, hogy vajon pedofíliának számít-e, ha valaki ilyet csinál? 

Némi bulváros felhang is keveredik most az egész kérdéshez, azt firtatva, hogy vajon melyik celeb keveredett szexuális tartalmú üzenetváltásba egy kiskorúval. És persze a mai magyar realitáshoz az is hozzátartozik, hogy inkább vádak fogalmazódnak meg, és a jelenség valódi megismerésének vágya háttérbe szorul. 

Ez azért is szomorú, mert egyébként erről az egészről beszélni kellene. Érdemben. Komolyan. 

A gyerek, ha érdeklődik a szex iránt

Először is, ha azt nézzük, mit tehet meg egy gyerek, aki szexelni akar, vagy érdeklődik a szex iránt, akkor a jelenlegi szabályozás sok szempontból logikátlan, problematikus, és rengeteg kérdést felvet.

A kiindulópont ugyanis az, hogy a gyerekek (a jogszabály szerint legalábbis) gond nélkül szexelhetnek 12 éves kortól – egy másik, 18 éven aluli gyerekkel –, míg 14 éves kortól már akár egy felnőttel is szexuális kapcsolatot létesíthetnek. 

Bár szerintem pontosabb lenne úgy fogalmazni, hogy ilyen életkorú gyerekekkel a felnőttek végeznek szexuális cselekményeket. Azok a gyerekek ugyanis, akik valós és érdemi szexuális edukáció, nemi nevelés nélkül nőnek fel, valójában nincsenek birtokában azoknak az információknak, amelyek alapján megalapozott döntést hozhatnának. 

Nagyon sok családban tabu a szexualitás, és ami a legtöbb iskolában szexuális felvilágosítás címszóval történik, az a legkevésbé sem készít fel egy gyereket arra, hogy a saját érzései, vágyai kapcsán egyensúlyba kerüljön, tudatosíthassa magában, hogy mi mozgatja, mit szeretne, mit keres a másikhoz való kapcsolódásban. Miközben ha ezekhez az érzésekhez, belső mozgatórugókhoz nincs hozzáférése, vajon hogyan várhatnánk el, hogy valódi döntéseket hozzon (akár 12, akár 14 évesen, vagy később). 

Gyerekek, szex, edukáció, Magyarország

2021 óta Magyarországon a gyerekek szexuális edukációja erős korlátozások alá esik – egyáltalán az információhoz való hozzáférésük is akadályozott, és itt nem is az LMBT-közösségről beszélek, hanem minden gyereknek arról a jogáról, hogy a saját életkorának megfelelő, érthető információi legyenek a szexualitás fizikai, érzelmi, kapcsolati dimenziója kapcsán. 

Szóval, szerintem abból kellene kiindulni, hogy a gyerekek vakon, a hormonjaik által rángatva, meg az interneten talált mindenféle tartalmakból „inspirálódva” (igen, itt a pornóra, meg a közösségimédia-platformok átszexualizált, felnőttekre szabott, de gyerekek által is fogyasztott tartalmaira gondolok) ugranak bele kapcsolatokba. És mivel az online platformokon a regisztrációs életkor általában 12 év (meg ugye ki veszi komolyan, hogy hány évesen mehet fel a gyerek bármilyen közösségimédia-felületre, csetalkalmazásra), a gyerekek jelen vannak ezeken a felületeken. A kíváncsiságukkal, bátorságukkal, meg persze tapasztalatlanságukkal és sérülékenységükkel együtt. 

Ezeken a felületeken pedig mindenki ott van: más gyerekek, fiatalok, felelős felnőttek, felelőtlen felnőttek, és azok is, akik a zavarosban halásznak, meg azok, akik kifejezetten rossz szándékúak. 

Ott vannak a felnőttek, akik kapcsolatokat keresnek és ott vannak azok a gyerekek, akik felnőttnek adják ki magukat, vagy felnőttesen viselkednek, és próbálgatják, milyen lenne, ha kapcsolatban lennének valakivel.

Szexting: egy őrült veszélyes játék

Ha az a felnőtt, aki ezeken az online felületeken fent van, abból indul ki, hogy itt mindenki egyenrangú és egyforma. Ha nem változtat a működésén akkor sem, ha a másikról kiderül, hogy 18 éven aluli. Ha nem veszi figyelembe, hogy egy gyerek nézhet ki úgy, mint egy felnőtt (a sminkje, vagy a fotóin használt filterek miatt), csetelhet úgy, mint egy felnőtt, tehet fel olyan kérdéseket, küldhet olyan fotókat, mint egy felnőtt, de mégsem az. Valójában egy gyerek, akinek joga van ahhoz, hogy a felnőttek akkor is vigyázzanak rá és odafigyeljenek a szükségleteire, ha ő ezeket nem kéri. 

És akkor itt jön be a szexting. Az online csetelés svájci bicskája, amivel egyaránt lehet figyelmet felkelteni, kapcsolatot elmélyíteni, barátságból szerelembe váltani, provokálni, intimitást erősíteni, vagy undort és visszatetszést kelteni, barátságot örökre megszakítani, hiszen a szexting a dick picktől az akton át az erotikával átszőtt csetbeszélgetésig megannyi formát ölthet.

A kamaszok ugyanúgy használják, mint a felnőttek, pedig nekik nem lenne szabad. Van ugyanis egy nagyon furcsa szabályozás a magyar jogrendben. Az a gyerek, aki már 12 éves kortól részt vehet szexuális cselekményekben, nem szextingelhet. Pontosabban, ha bárkinek küld egy képet magáról, azzal ő ugyan nem sért törvényt, de aki kapja, aki megszerez egy ilyen felvételt és a telefonján tárolja, bűncselekményt követ el. Ha pedig továbbosztja, kereskedik vele, vagy ő maga vesz rá egy 18 éven alulit arra, hogy ilyen felvételt küldjön magáról, még súlyosabban büntetendő cselekményt követ el. 

Tehát a gyerek szexelhet, de nem szextingelhet. A felnőtt létesíthet szexuális kapcsolatot a 14 évesnél idősebbel, de nem készíthet, tárolhat fotót vagy más felvételt erről. De ugyanez igaz a kortársakra is.

A kamasz szerelmesek szabadon szexelhetnek, de tilos szextingelniük – ami nyilvánvalóan egy egészen fura szabályozás, tekintve hogy a szexting sokszor megelőzi a szexet.

Itt van tehát a valóság, hogy gyerekek és felnőttek online csetelnek, kapcsolatokat kezdeményeznek egymással (időnként úgy, hogy egymás valódi életkorát nem is tudják). Fotókat küldözgetnek egymásnak, és online szexuális cselekmények zajlanak. Egy olyan közegben, ahol a gyerekek idősebbnek akarnak látszani, a felnőttek meg gyakran fiatalabbnak mondják magukat. Senki nem pontosan az, mint aminek látszik. És ha történik egy visszaélés, vagy rossz élmény, az általában következmények nélkül marad. 

Ezeknél a helyzeteknél általában és jellemzően nem pedofil késztetések megéléséről van szó a felnőtt oldalon, hiszen a 18 éven aluliak kifejezetten azt hangsúlyozzák, hogy „már nem gyerekek”, „ők is tudnak úgy viselkedni, olyan képeket készíteni mint a felnőttek”. De attól, hogy itt nem a szó jogi értelmében véve pedofilokról beszélünk, a helyzet még lehet veszélyes, és nagyon könnyen lehet belőle visszaélés.

Hogy lehetnek akkor itt biztonságban a gyerekek? 

Ahogy láttuk, a jogszabályok nem igazán segítenek a gyerekek szempontjából jó döntést hozni. Mit tehetünk akkor? Szerintem két alapvető feladatunk lenne. 

Egyrészt a gyerekek felkészítése arra, milyen kockázatai lehetnek az online csetelésnek. Milyen veszélyei lehetnek a fotók megosztásának. Hol húzódnak a határok, mi az, ami már erőszaknak, bántalmazásnak számít és megengedhetetlen (hogy felismerjék, ha velük szemben valaki ilyet követ el). És persze arra is, hogy hogyan tudnak biztonságosan kapcsolódni másokhoz.

Másrészt pedig a felnőttekben tudatosítani:

attól hogy egy gyerek úgy néz ki, mint egy felnőtt, úgy beszél, mint egy felnőtt és úgy viselkedik, mint egy felnőtt, még nem lesz felnőtt. Minden 18 éven aluli gyereknek számít, megilleti a védelem joga, és az, hogy vigyázzunk rá.

Akkor is, ha a gyerek maga keresi a veszélyes és kockázatos helyzetet. 

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Malte Mueller

Gyurkó Szilvia