–

A szexuális életünket, a vágyaink megélését – ez a felmérésből is kiderül, – sok tabu, szégyenérzet és a kommunikáció hiánya is megnehezíti. Célunk az elemző cikkekkel részben ez: tegyük ki az asztalra az álmainkat, az érzéseinket, mondjuk el magunknak, egymásnak és a partnerünknek is bátran, pironkodás nélkül, mi az, ami az aktus során boldoggá tenne.

Hiszen mi is abban hiszünk, hogy teljes életet csak úgy lehet élni, ha kompromisszumok és lemondások nélkül el tudjuk magunkat fogadni, és el tudjuk magunkat fogadtatni a másikkal is. A szexben is.

Először is a demográfiai adatok: a válaszadóink közül a húszas korosztályba 34,7 százalék, a harmincasba 36,3 százalék, a negyvenesbe 20,6 százalék, az ötvenesbe 4,9 százalék tartozott, a nemek aránya pedig erősen a nők felé billent; a kérdőívet kitöltők bő 90 százaléka közülük került ki. 

Szexuális problémák

Elmondható, hogy tíz válaszadóból hat tapasztalt valamilyen elakadást vagy problémát a szexuális életében, de csak 14 százalékuk fordult vele szakemberhez. 71,3 százalék érzi úgy, hogy van olyan ember az életében a partnerén kívül, akivel őszintén tud beszélgetni a szexről, 24,7 százaléknak azonban nincs kivel megosztania az érzéseit.

A szex tabusítása a gyerekkorra is jellemző, 29,78 százalék emlékszik rá vissza úgy, hogy ez a teljesen kerülendő téma volt a családjában, 22,59 százalék szerint ezeket az ember nem a szüleivel beszéli meg, 29,46 százalék pedig nem is mert volna ilyesmivel előhozakodni otthon.

Ami különösen megrendítő volt:

arra a kérdésre, hogy élt-e át valaha szexuális zaklatást, bántalmazást, erőszakot, majdnem minden második ember (a válaszadók 47,9 százaléka) felelt igennel, 19 százalékuk pedig a mai napig nem tudta ezt feldolgozni.

Aki úgy érzi, túl van rajta, azok java része is egyedül küzdött meg vele, csupán 11,86 százalékuk fordult a problémával szakemberhez.

A válaszadók 89,1 százaléka vallotta azt, hogy csak a párjával él szexuális életet, három százalék a párjával sem, négy százalék nyitott kapcsolatban van, és 3,9 százalékuk folytat titkos viszonyt.

Ami a vágyakat illeti 

Míg a válaszadók 83,9 százaléka nem volt még soha együtt több partnerrel, állításuk szerint sokan álmodoznak róla. Ahogy arról is, hogy annak ellenére, hogy heteró kapcsolatban élnek, szexuális viszonyt létesíthessenek azonos nemű partnerrel, leginkább más nőkkel – mivel a válaszadók többsége nő volt.

A vágyaik megélésében részben az gátolja őket, hogy attól félnek, ez átalakítaná a partnerükkel a kapcsolatukat, vagy a párjuk nem partner ebben, de féltékenység, netán a bizalom vagy épp az alkalom hiánya is felmerült az okok között.

Kiderült, hogy sokan vágynak a hüvelyi orgazmusra is, de vagy túl rövidnek érzik a ráhangolódást, vagy úgy hiszik, nem tudnak agyban hozzá kellőképp kikapcsolni.

Segédeszközt is sokan a szégyenérzet miatt nem mernek bevetni, de van, aki a férje miatt nem mer, mert az a férfi szerint „túl kurvás”. Ha pedig nem mernek olyan pózt bevállalni, ahol a nő van felül, annak részben az az oka, hogy nem ismerik jól a saját testüket, esetleg kényelmetlenül érzik magukat így, vagy nem tartják magukat szépnek hozzá. 

28,11 százalék úgy érzi, nem tudja megfogalmazni a partnere felé, mire vágyik, 22,43 százaléknak pedig olyan vágyai vannak, amik szégyenérzettel töltik el – ilyen, saját bevallásuk szerint az anális szex, a BDSM (Bondage & discipline, Domination & submission, Sadism & masochism; magyarul kötözés-fegyelmezés, dominancia-alávetettség és szadizmus-mazochizmus – a szerk.) a több partnerrel való együttlét, vagy egy másik nővel való szeretkezés.

„A homoszexuális jelenetek elképzelése nagyon izgató számomra, azonban nem merem elmondani a homofób páromnak. Pedig egy kis prosztatamasszázst ő sem vet meg néha” – írta az egyik anonim kitöltő. De olyan is akadt, aki azért lép félre, mert csak úgy tudja megélni a vágyait: „Ez egy megvalósult vágy, a BDSM. Nem gondolom devianciának, azért kelt bennem szégyenérzetet, mert ahhoz, hogy megéljem, megcsalom a párom.”

A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni?

Ezzel együtt akinek sikerül a párjával megélni a vágyait, ott erre igen változatos eszköztár is előkerült: szexi fehérnemű, síkosító, análgyöngysor, szerepjáték, masszázs, péniszpumpa, társasjáték, ostor, tollpihe, mellcsipesz, szájpecek… széles volt a skála. De valaki a humort is megemlítette mint vágyfokozó eszközt, majd hozzátette: „mi a vallásos, prűd embereket figurázzuk ki“. Swingerklubba pedig a válaszadók három százaléka jár.

Az alkohol minden negyedik embernél szerepel mint szex előtti lazító, vágyfokozót, potencianövelőt azonban saját bevallása szerint szinte senki nem használ.

BDSM-mel kapcsolatos élménye a válaszadó 18,6 százalékának volt, de 35,5 százalék válaszolta, hogy kipróbálná. Aki nem, azok közül többen is voltak, akik a korábban elszenvedett erőszak, traumatikus események miatt idegenkedtek a dologtól.

Kommunikáció és annak hiánya

A válaszadók kicsivel több mint fele úgy érzi, a partnere figyelembe veszi az igényeit, 23,6 százalék meg is tudja ezt beszélni vele, 5,64 százalék azonban azt mondja, az együttlét kizárólag a partnere kielégüléséről szól. De olyan is akadt, aki úgy érezte, még a vágyai (képzelt) ismerete is a másik kezében van: „Ahhoz ragaszkodik, ami szerinte nekem jó“ – írta valaki.

Más területen is megjelenik egyes kapcsolatokban az egyenlőtlenség: „Figyelembe vesszük egymás igényeit, de csak egy bizonyos szintig. Tehát az orális dolog az ő részéről tabu, habár én csinálom neki“ – írta egy nő. Egy másik pedig: „hiába mondtam bármit, azt mondta, hogy a méretei kárpótolnak engem. Hát nem…”

A válaszadók partnerének 38,3 százaléka szokott pornófilmet nézni (37,7 százalékuk közösen teszi a párjával), és közel felük ebben támogatásra is lel otthon. De olyan is akad, aki kéri a párját, ne tegye, illetve aki kifejezetten idegenkedik a műfajtól: „Gyűlölöm a pornót és azt, aki pornószerű szexbe kényszerít. Számomra ez traumatikus élményeket idéz fel” – magyarázta egyik válaszadónk.

Az orgazmus

Orgazmust 68 százalék színlelt valaha, az okok között változatos indokok szerepeltek.

Volt, aki így akarta jutalmazni a javuló technikát, de olyan is, aki úgy gondolta, ez a férfinek fontos, csak így érzi értékesnek, teljesnek az együttlétet. Más azt írta, két valódi orgazmus után egy aktuson belül már nem érzett magában erőt a harmadikhoz, vagy úgy hitte, nem normális, ha ő csak csiklóizgatással tud feljutni a csúcsra. Akadt azonban olyan páros is, ahol a férfi ragaszkodott a színjátékhoz: „Konkrétan az volt az ex-partnerem elvárása, hogy játsszam el. Ennek két oka volt: azt akarta, hogy olyan orgazmust adjak elő, mint egy pornószínész, illetve, ha nem volt orgazmusom, azt az én hibámnak tartotta, és azt akarta, hogy csináljak úgy akkor is, ha nem megy, hogy neki teljes legyen az élmény”.

Nagyon változó adatokat kaptunk azzal kapcsolatban, mennyi ideig tart egy együttlét, öt perctől három óráig bezárólag sokféle időintervallumot megadtatok, de általánosságban elmondható hogy kiugró többségben (a válaszok 20,68 százalékában) a 30 perc szerepelt. Az együttlétek harmada több aktusból áll. Egyéjszakás kalandja a válaszadók 65,4 százalékának volt, de „rendszert” viszonylag kevesen csinálnak belőle, harmincnál több ilyen liezonja csak 7,2 százaléknak volt. 

Végezetül egy érdekes, megszívlelendő gondolat 

az egyik anonim válaszadónk tollából:

„A párom épp a lényeget nem veszi figyelembe: hogy egy aktus nem a vetkőzéssel kezdődik egy nőnél, hanem ahogy egész nap viszonyulunk egymáshoz. Én például táncolni szeretnék, és onnan eljutni az ágyba, de ez szerinte már nem várható el tőle, hiszen ő nem szeret táncolni. Szerintem, ha nem beszélsz szépen egy nővel, nem lehet kinyitni, csak egy bizonyos szintig az aktus közben.”

Összeállította: Fiala Borcsa
Infografikák: Kerepeczki Anna
Szakértő: Csörgits Kinga