–

Sándor Anna/WMN: Egy amerikai techguru októberben bejelentette, hogy a keresztény elveket akarja terjeszteni a Szilícium-völgyben. Ennek keretében például applikációkat, a lelkészi-papi munkát támogató automatizált rendszereket, de keresztény mesterséges intelligenciát is fejleszt. Mitől lesz egy AI keresztény?

Békefi Bálint: Jó kérdés. A leginkább megfogható része szerintem az, hogy a kereszténységnek van egy hitrendszere, értékrendje, vannak tanai. Amikor emberek chatbotokkal beszélgetnek, akkor azok a botok valamilyen elfogultság alapján válaszolnak. A mainstream chatbotok jelenleg azt csinálják, hogy egy adott intervallumon belül igyekeznek semlegesek maradni. Arra viszont, hogy bizonyos dogmatikai keretrendszereken belül adjon választ a mesterséges intelligencia, már például katolikus kezdeményezés is van, a Magisterium AI. Ebbe a római katolikus egyház hivatalos teológiai dokumentumait táplálják be, azok alapján próbál az AI választ adni.

S. A./WMN: Az ábrahámi vallások (kereszténység, judaizmus, iszlám) erőteljesen szövegalapúak. Ha a kereszténység összes ma ismert szövegét betápláljuk a gépbe, azzal egy hús-vér teológus sem képes felvenni a versenyt, hiszen senki sem ismer és lát át minden szöveget. A gép viszont igen, és felfedezhet olyan kapcsolatokat a tanításokban, amikre eddig nem gondoltunk. Előállhat szerinted egy olyan állapot, hogy egy AI kvázi teológussá lép elő?

B. B.: Szerintem ez a többi ábrahámi vallásra is igaz, de maradjunk a kereszténységnél: a különböző szövegeknek nagyon különböző tekintélyük van. Nincs olyan szöveg, ami a Szentírással azonos szinten lenne, a Bibliát pedig azért elég sokan elolvasták. A római katolikusoknál vannak még például az egyház úgynevezett tévedhetetlen tanításai: ezek a Szentírás alatt állnak a tekintélyskálán, de a hívek számára megkérdőjelezhetetlenek. De ez így együtt azért még egy belátható szövegmennyiség. Tehát hiába ismeri az AI egy középkori pap írásait, ha az a Biblia kortárs értelmezése alapján nem helytálló, akkor nem igazán fogja meggyőzni a mai teológusokat.

S. A./WMN: Akkor a teológusoknak nem kell aggódniuk. Viszont folyamatosan beszélünk arról, hogy bizonyos szakmákat hogyan törölhet el, vagy változtathat meg radikálisan az AI – emiatt pedig sok szó esik arról, mi az emberi kreativitás, mi a másolás. Ha innen továbblépünk, akkor megint ott vagyunk, hogy azt firtatjuk, mi az ember, mitől ember az ember. A kereszténység egyik alaptanítása pedig az, hogy Isten a saját képére teremtette az embert. Ez az Isten képére teremtettség hogyan áll meg a géppel szemben?

B. B.: Nekem úgy tűnik, hogy a mesterséges intelligencia azáltal segít kikristályosítani, hogy mi különleges az emberben, hogy szembesülünk azzal, mennyi minden leutánozható. Hiszen ami gépi módon leutánozható, arról nem gondolhatjuk, hogy az teszi az embert egyedivé. Tehát nem attól különleges az ember, hogy kérdéseket milyen frappáns módon tud megválaszolni, milyen problémákat tud megoldani, milyen kifinomult szövegeket tud létrehozni.

Descartes a 17. században még azt gondolta, hogy az emberi észnek az a különlegessége, hogy nyelvet tud használni. Ma már látjuk, hogy ebben nem volt igaza.

Mi marad?