–

A kiadványban a szerző pályájának rövid áttekintését követően egy interjú olvasható, ebben mesél arról, hogy művészcsaládból származik, eleinte szobrásznak készült, ezután fordult az irodalom felé és a Sorbonne-on tanult. Első és azonnal díjazott kötete húszévesen jelent meg, azóta 44 másik követte – versek, próza, ifjúsági és gyermekirodalom egyaránt. Műveit 24 nyelvre fordították le.

Beszél arról, hogy Magyarország történetében az államalapítástól fogva tetten érhető az eltűnéstől való félelem. A Kelet és Nyugat határán fekvő ország megszületésekor I. István a Nyugatot választotta azzal, hogy a pápától fogadta el a koronát, az Európai Unióhoz való csatlakozásunk így erőteljes megerősítése is ennek a döntésnek. Tóth Krisztina itt annak a félelmének is hangot adott, hogy a jelenlegi kormány az orosz függőségbe vezeti vissza az országot:

„Orbán Viktor kormányzásának legnagyobb veszélye az, hogy Magyarországot ismét Oroszországtól teszi függővé. Mindezek ellenére a lakosság egy része továbbra is EU-párti.”

Szóba kerül az is, mit jelentett és jelent nőként érvényesülni a magyar irodalmi életben: „Amikor íróként elkezdtem a pályámat, a nőknek nagyon korlátozott helyük volt a magyar irodalomban. Ez egy férfiak uralta világ volt, ezért a nőket nem vették komolyan. Bár azóta a helyzet változott, még mindig hosszú út áll előttünk. A nőknek ma is kétszer annyit kell dolgozniuk, mint a férfiaknak ahhoz, hogy a munkájukat elismerjék és tiszteljék. Más uniós országokban nincs ilyen éles különbség abban, ahogyan a nőket és a férfiakat megítélik. Az ebben a közegben való érvényesülés komoly ellenállóképességet követelt meg tőlem. A magyar sajtóban erőszakos támadások célpontja voltam.

Ezért nem tervezem, hogy visszatérek Magyarországra, amíg Orbán Viktor van hatalmon.”

Az emigrációról ennyire nyíltan Tóth Krisztina eddig nem beszélt: azt a WMN-nek adott, 2025-ös interjúban is elmondta, hogy sokat utazik és sok időt tölt külföldön – arról, hogy külföldről haza kellene térnie, mert elköltözött, valószínűleg ebből a kiadványból értesül a nyilvánosság.

Az interjúben említett erőszakos támadásokkal Tóth Krisztina minden bizonnyal arra a méltatlanul elfajult Jókai-vitára utal, amikor 2021-ben felvetette, hogy az iskolai kötelező olvasmányok listájáról ő Az arany embert vetetné le a nőalakok ábrázolása miatt. A Tóth Krisztina elleni kirohanások ekkor nemcsak verbális támadásokban manifesztálódtak, hanem az is előfordult, hogy valaki kutyaürüléket tett a postaládájába.

Az interjúban a láthatóságával járó felelősségéről is beszélt: „Úgy gondolom, hogy bátorság és méltóság felmutatásával azokat is támogatom, akiket szintén kegyetlen támadások értek a sajtóban. A jelenlegi kormány a félelem és a nyomás légkörét igyekszik megteremteni, amelyben senki sem érzi magát biztonságban. Elvált, gyermeket nevelő nőként sajnos ideális célpontja voltam a támadásoknak.”

 

Sándor Anna

Kiemelt fotó: Csiszér Goti/WMN