–

Nem patologikus

Hogyan születik meg egy kutatás ötlete? Például tüntetésen. „Kíváncsiságból kimentem az első, március 15-i tüntetésre, mert nem tudtam hova tenni magamban ezt a kibontakozó jelenséget és mozgalmat. Az eseményen a legkülönbözőbb embereket láttam, és azt, ahogyan fokozatosan bevonódnak érzelmileg. Átveszik egymás hangulatát, reakcióit és rájönnek, hogy egy közösség kialakulásánál vannak jelen” – mesélte Metz Rudolf, a kötet egyik szerzője, aki az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, a könyv alapjául szolgáló kutatás vezetője. 

A március 15-én tapasztalt, szakszóval karizmatikus fertőzés nyomán „a következő tüntetésen már meghatározott szempontok szerint figyeltük, mi történik, hogyan zajlik ez a bevonódás”, mondja a másik társszerző, Kövesdi Veronika médiakutató, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének oktatója, aki ezen a második tüntetésen csatlakozott a kutatáshoz.

Azt a szerzők már a beszélgetés elején leszögezték, hogy amit Magyar Péter körül látunk, nem speciálisan magyar jelenség és nem patologikus. „A világ bármelyik pontján létrejöhetett volna, és létre is jön hasonló érzelmi bevonódás.” Vannak viszont jellegzetesen hazai vonásai, ilyen az a kutatók szerint, hogy

• a magyar társadalom erősen vezérközpontú szemlélettel rendelkezik,
• a magyar politikafelfogás pedig erősen perszonalizált, azaz politikus személyiségekben gondolkodunk, hogy ők mit csinálnak, és nem, mondjuk, pártprogramokban.

Eljön-e a Messiás

„Slim fit Jesus” – szerintem ez az elmúlt évek gunyoros, de nagyon találó, hát, mondjuk, beceneve Magyar Péternek. És bár a kötetbe a szerzők még további, kifejezetten gúnyneveket is gyűjtöttek róla, hogy azokat is megvizsgálják, azért emelem ki most ezt, mert szerintem baromi izgalmas az, ahogyan a Magyar Péter-jelenséget áthatja egy szakrális nyelvhasználat.

Messisásvárásról beszélünk, úgy értelmezzük a hosszú menetelését, mint zarándoklatot vagy a Golgotára menetelést, és ha meggyőz fideszeseket, akkor megtéríti őket. A kormány oldaláról vagy kormányhű szavazóktól szektának nevezik a közösségét – sorolta az est moderátora, Veiszer Alinda. 

A vallásos nyelvhasználat már Márki-Zay Péterrel megjelent, emlékeztetnek a kutatók, ő beszélt a tiszták országának megalapításáról, arról, hogy a szeretet győzni fog a gyűlölet felett. A messisásvárás, mint nyelvi fordulat, szervesen következik a zsidó-keresztény hagyományból, viszont a politikai térben már ráirányítja a figyelmet arra is, hogy társadalmilag, választóként miért várjuk azt – különösen krízis idején, az eddigi politikai szereplőkből való kiábrándulást követően –, hogy jön majd egy vezető, aki megvált minket, és elhozza a vízióját, egy sokkal jobb és boldogabb országot.