Fiatalító kezelések huszonévesen: miért fél sok Z generációs ennyire az öregedéstől?

–

Tizennyolc évesen épp Görögországban nyaraltam, a kedvenc rózsaszín felfújható gumifánkomban sütkéreztem a medencében, amikor észrevettem valami szokatlant: mindkét combomat és vádlimat, lila és zöld hajszálerek hálózták be. Sima lábbal sétáltam a vízbe, de fél órával később egy 80 éves néni lábával jöttem ki a medencéből. Mondanom sem kell, hogy a nyaralás hátralévő részében megszállottan ellenőrizgettem a lábamat újabb hajszálerek után kutatva.

A Google-keresőm tele volt „fiatalkori seprűvénák”, „hajszálerek eltüntetése házilag”, „visszér elleni krém”, „mit tegyek, ha visszeres a lábam?” kulcsszavakkal, azonnal megrendeltem a legígéretesebb kenőcsöt, hazaérve mindennap futottam, mert állítólag a mozgás csodát tesz a visszérrel, éjszakára pedig rétihere-tinktúrával kezeltem a lábaim (mielőtt bármi másra gondolnátok, ez egy gyógynövény), és persze nagyon ügyeltem rá, hogy soha ne tegyem keresztbe a lábam. 

Nem tudom, melyik módszernek köszönhető, de az élénk erek lassan halványulni kezdtek, és idővel egyre kevesebb lett belőlük. Nem múlt el az összes, a legerősebbek köszönik szépen, nem akarnak eltűnni, de én már ezzel is meg vagyok elégedve (nagyjából).

És mielőtt azt hinnétek, hogy csak én pánikolok az öregedés jeleitől, elárulom: ez generációs probléma. Van, aki hajhullásra panaszkodik, mások 23 évesen már harmadszorra mennek botoxoltatni, és egyre többen keresgélik kétségbeesetten az ősz hajszálaikat.

Az öregedés valósága: biológia vagy társadalmi nyomás?

De vajon tényleg hamarabb öregszünk? Vagy lehet, hogy csak beképzeljünk a mélyülő ráncokat/ ősz hajszálakat/ lógó felkarokat/ megereszkedett melleket?

Jelenlegi kutatások nem támasztják alá, hogy a mai fiatalok genetikailag gyorsabban öregednének, mint az előző generációk. Az öregedési folyamatot elsősorban genetikai tényezők, életmód- és környezeti hatások befolyásolják. Bár azonosítottak olyan géneket, amelyek a sejtek gyorsabb öregedéséhez és rövidebb élettartamához kapcsolódhatnak, a mindennapi szokásaink – például az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás és a stresszkezelés – jelentős hatással vannak arra, milyen ütemben öregszik a testünk. Ezt erősítette meg dr. Tamás Judit esztétikai orvos és plasztikai sebész, aki szintén nem tapasztalja, hogy a mai fiatalok gyorsabban öregednének, mint a korábbi generációk.

Ugyanakkor a számok azt mutatják, hogy az öregedéstől való félelem valós jelenség.

Egy idei felmérés szerint a 18–24 évesek 56 százaléka aggódik az öregedés miatt, miközben a 77 év felettiek körében ez az arány már csupán 21 százalék.

Ez a szorongás mérhető viselkedésbeli változásokhoz is vezetett: a fiatalok egyre többféle eszközzel próbálják késleltetni az idősödést, például az egészséges étrend, a bőrápolás, a minőségi alvás és a stresszkezelés terén. Bár ezek a szokások esztétikai szempontból is előnyösek, figyelemreméltó tendencia, hogy Magyarországon a 15–29 évesek 49 százaléka keres egészséggel vagy betegségekkel kapcsolatos információkat az interneten.

#How Old Do I Look

Idén tavasszal egy különleges trend robbant be a TikTokon: a felhasználók rövid videókban mutatták meg az arcukat, és arra kérték a nézőket, tippeljék meg, hány évesnek tűnnek. A #HowOldDoILook posztok nézettsége villámgyorsan meghaladta a 100 milliót, és a rengeteg feltöltött videó egészen váratlan következtetéshez vezette az online közösséget. Míg a millenniálokat általában fiatalabbnak tartják a koruknál, a Z generáció tagjait – meglepő módon – gyakran idősebbnek gondolják.

A diskurzust két gyorsan terjedő videó indította el, amelyek szerint a Z generáció tagjai feltűnően előnytelenül öregszenek. Az első videót Taylor Donoghue, egy 23 éves tartalomkészítő osztotta meg tavaly ősszel, amiben elmesélte, hogy valaki idősebbnek nézte, és azt hitte, már túl van a harmincon. Röviddel ezután Jordan Howlett, egy népszerű tiktoker, hasonló tapasztalatáról számolt be: 26 éves kora ellenére rendszeresen jóval idősebbnek vélik. Howlett több mint kétmilliós nézettséget elérő videója valóságos lavinát indított el, és hamarosan egyre többen csatlakoztak a trendhez.

De az öregedés elleni küzdelem nem csak az online térben felkapott téma. A tizenéves lányok skin care-rutinja lassan több lépésből áll, mint egy profi kozmetikai kezelés, sőt egyre többen használnak olyan anti-aging termékeket, amire kábé 30 év múlva lenne szükségük.

A Z generáció aggodalmait látva a millenniálok, az X generáció és a boomerek is egyre többet kezdtek foglalkozni az életkorukkal és a külsejükkel. „Ha a Z generáció öregnek érzi magát, akkor mi minek számítunk?” – vetette fel egy millenniál a TikTokon.

Visszatérve Donoghue és Howlett videójához, Z generációsként be kell látnom, hogy nem alaptalan az aggodalom, ugyanis sokunkat valóban idősebbnek néznek. Nem ritka, hogy a 16 éves fiúkat 19-nek gondolják, a 20 éves lányokat 26-nak. „18 évesen 25-nek nézett az akkori főnököm, legalábbis erre fogta, hogy több feladatot kaptam, és úgy kezelt, mintha idősebb lennék. Eleinte menőnek éreztem, hogy felnőtt nőként tekintenek rám, de az első csalódások után rájöttem, mennyire gyerek vagyok még. Most, 25 évesen is idősebbnek néznek, és gyakran érzem az elvárást, hogy a koromnál érettebben éljek. Az sem segít, hogy az utóbbi években egyre több ősz hajszálam lett, és hiába járok kezelésekre, úgy érzem magam, mint egy nagymama” – mesélte Fanni, de a 27 éves Dávid is a korai őszülés miatt aggódik, Balázs pedig komolyan fontolgatja a hialuronsavas kezelést, mert a mélyülő szarkalábaiban egyre inkább az édesapját véli felfedezni.

Barbie-k és Ken babák

A TikTok és a plasztikai sebészetek új trendje arról árulkodott, hogy az esztétikai beavatkozások nem csak a nőket érdeklik. Az elmúlt 23 évben a férfiak körében végzett injekciós kezelésekből származó bevétel 400 százalékkal emelkedett. Takács Dalma tavalyi cikkében arról írt, hogy

2023-ra jelentősen nőtt a férfiak körében végzett botoxkezelések száma, amelyet már külön névvel és hashtaggel is illetnek: #brotox.

A közösségi médiában terjedő, gyakran manipulált és a valóságtól eltávolodott szépségideál nemcsak a nőkre, hanem a férfiakra is nyomást gyakorol. A Guardian cikke szerint ez a jelenség részben a Barbie-film hatásának is tulajdonítható. Míg Kendall Jenner vagy Barbie testképe a nőket gondolkodtatja el, Ken szabályos vonásai, markáns arcéle és pisze orra olyan vágyott, de sokszor elérhetetlen ideált sugározhatnak, amely a férfiak számára is frusztrációt okozhat.

Dr. Tamás Judit esztétikai orvos, plasztikai sebész tapasztalata szerint is jelentősen nőtt a férfi páciensek aránya. „Az arcfiatalítás és testkontúr-javítás érdekli őket legfőképpen. A férfiak is szeretnének üdébbnek, fiatalosabbnak mutatkozni, és ez a jelenség társadalmilag is egyre elfogadottabb” – mondta a szakember, aki arról is beszámolt, hogy a fiatalokat a húszas éveik végén, harmincas éveik elején már zavarják a kezdődő homlok- és mérgesráncok vagy a szarkalábak.

„Tudják, hogy botox segítségével ezek mélyülése megelőzhető. Skinbooster segítségével pedig bőrük hidratáltságát, textúráját kívánják frissíteni. Általában nagyon tájékozottak, ha nem tájékozottabbak ezen a téren, mint a középkorú vagy idősebb páciensek.” Az arckezelések mellett egyre több fiatal kér testkontúr-javítást, különösen népszerű a zsírleszívás és az izomkontúrozás, amelyek a sportos, tónusos megjelenést segítik elő.

A szakemberek szerint a férfiak gyakran választanak rádiófrekvenciás bőrfeszesítést vagy kriolipolízist (zsírfagyasztást), amelyek minimális regenerációs idővel járnak.

Ennek kapcsán elgondolkodtam: a nagypapám hajlandó lett volna valaha is arcfiatalításra, bőrfeszesítésre, esetleg zsírleszívásra menni (nem hiszem), és vajon mi volt az a fordulópont, ami megváltoztatta a férfiak szemléletét?

Az öregedés jeleinek pszichológiai hatásai, és a társadalmi elvárások

Balla Györgyi pszichológus különösen sokat foglalkozik az öregedés témájával, és úgy látja, a válasz leginkább a közösségi médiában keresendő, ugyanakkor a fiatal korban megjelenő ősz hajszálaknak vagy ráncoknak komoly pszichológiai hatása lehet: csökkenhet az önbizalom, az önértékelés, megjelenhet stressz, szorongás, depresszió, esetleg aggodalom az egészségi állapot miatt.

„Akit ilyesmi érint, gyakran túl sokat koncentrál a hibásnak tartott területekre. A negatív fókusz azonban torz testképet eredményezhet. A fiatal a saját külsejét sokkal rosszabbnak látja, mint amilyen valójában, és akár irreális elvárásokat is támaszthat önmagával szemben.

Kialakulhatnak olyan kényszeres viselkedések, mint például a drasztikus diéta, a túlzott testápolás, vagy a mértéktelenül alkalmazott esztétikai beavatkozások. Ezek a viselkedések rövid távon ugyan hozhatnak kielégülést, a jövőre nézve viszont torzíthatják a testképet és növelhetik az önbizalomhiányt” – mondta a szakember. 

Bogi 24 évesen hoszteszmunkára jelentkezett, ekkor tapasztalta először, hogy külseje miatt visszautasították.

„Korán nőiesedtem, így 21 évesen már lógtak a melleim. Tizenévesen rengeteget éjszakáztam, de sajnos nincs túl jó bőröm, azonnal meglátszik rajta a fáradtság. A leendő főnök azt mondta, hogy nem illek a márka fiatalos arculatába. A visszautasítás után fiatalító bőrápolási termékeket kezdtem keresni, és kozmetikai kezelésekre jártam.”

Az eset óta Bogi külseje állandó bizonytalanságforrás számára, és úgy érzi, a társadalom egyre nagyobb nyomást gyakorol a fiatalokra, hogy az öregedés legapróbb jeleit is eltüntessék. 

Botond és Emese a húszas éveik elején kezdtek őszülni, és rövid időn belül elvesztették természetes hajszínüket. Emese nehezen birkózott meg a változással, ezért azonnal festeni kezdte a haját, ami ettől rohamosan hullani kezdett.

„Gyakran észreveszem, hogy bámulják a hajamat. Az utóbbi időben szerencsére kezd divatba jönni az ezüsthaj, de két-három éve még rosszabb volt a helyzet” – mesélte Emese, Botond viszont pozitívan éli meg a változást, mert úgy érzi, így komolyabban veszik. 

A pszichológus szerint sok fiatal szégyelli az öregedés jeleit, ezért elkerülheti a társasági eseményeket, ami tovább fokozza a negatív gondolatokat, miközben a társadalom szigorú elvárásokat támaszt a külső megjelenéssel és az öregedéssel kapcsolatban, amelyek ráadásul a nemekre eltérően hatnak.

„A férfiaknál az ősz haj a bölcsesség és tapasztalat jelképe, míg nőknél gyakran hátrány lehet. De más kultúrákban a bölcsesség és tisztelet jele.” Nos, ezzel nem vitatkozom, de a saját környezetemben alig akad olyan kortársam, aki büszke lenne az ősz hajszálaira.

Fiatalító kezelések és a természetes öregedés dilemmája

Dr. Tamás Judit kiemelte, hogy a botox hatása idővel elmúlik, a hialuronsavas töltőanyagok felszívódnak, és hosszú távú használatuk esetén enyhe izomatrófia is előfordulhat. A kezelések serkentik a korral csökkenő kollagéntermelést, ami fiatalosabb, rugalmasabb bőrt eredményezhet. Mindezek ellenére félünk a ráncoktól, gyakran attól is tartunk, hogy egy nap szétbotoxolt arcú hasonmás néz vissza ránk a tükörből. Ezért keressük a legjobb szakembert, vásároljuk a legjobb face rollert, és hűtött gua sha kővel simítgatjuk reggelente az arcunkat. De vajon mi vár ránk húsz év múlva? Befolyásolja a fiatalkori kezelés a természetes öregedést? 

„Igen, hiszen ezekkel nem természetes úton öregszünk, de ha reális elvárásokkal és egészséges énképpel állunk hozzá, az eredmény természetes és harmonikus lehet.

A szakemberek felelőssége, hogy tájékoztassák a pácienseket a kezelések kockázatairól, és segítsenek elkerülni a túlzó beavatkozásokat” – magyarázta dr. Tamás Judit.

Mindeközben a stressz is gyorsítja az öregedést: növeli a kortizolszintet, gyengíti a kollagéntermelést, rontja az alvásminőséget, és krónikus gyulladásokat okozhat, ami a bőr rugalmasságának további csökkenéséhez vezet. 

Öregedés = vége mindennek?

A fiatalságkultusz nem csupán a közösségi médiában hódít, mélyen gyökerezik a kultúránkban. Sok Z generációs fiatal szüleitől örökli az öregedéstől való félelmet: ha egy anya maga is retteg az idő múlásától, nagy eséllyel átadja ezt a hozzáállást gyermekeinek. Jessica DeFino szépségápolási szakíró megalkotta a szérum anyuka (Serum Mom) kifejezést, amivel azokat az anyákat illeti, akik megszállottan próbálnak megfelelni az aktuális szépségideáloknak, és tudatosan vagy tudat alatt tovább örökítik ezt a szemléletet gyermekeiknek.

Balla Györgyi szerint az önelfogadás lehet a legfontosabb eszköz az öregedéssel kapcsolatos szorongás leküzdésében, különösen a fiatal generációk számára, akik a társadalmi elvárások és a közösségi média nyomása alatt élnek. Az, hogy valaki képes tisztelettel és szeretettel fordulni saját teste és élete természetes folyamatai felé, nemcsak a megjelenésével való megbékélést segíti elő, hanem a hosszú távú mentális és érzelmi jóllét alapja is lehet.

„Ahelyett, hogy a fiatalok a külsőségekre összpontosítanának, érdemes inkább az értékeikre, céljaikra és az előttük álló lehetőségekre helyezni a hangsúlyt. Hiszen az igazi szépség nem a tökéletes arcbőrben rejlik, hanem abban a magabiztosságban, amellyel valaki önmagát elfogadva léphet előre az életben” – mondta a pszichológus. 

Mára egészen megbékéltem a visszereimmel. Próbálok úgy tekinteni rájuk, mint egyfajta szuvenírre a görög nyaralásból. Amikor tetováltatok, gyakran megkérdezik: „nem fogod megbánni? Mi lesz, ha tíz év múlva nem tetszenek?” Persze, benne van a pakliban, hogy később máshogy látom majd őket, talán meg is bánom, hogy egyre több fekete ábra díszíti a testem, de abban bízom, hogy mindig képes leszek úgy tekinteni rájuk, mint az életem egy korszakára, amikor ez voltam én, amikor ez tetszett, és ami emlékeztet majd akkori önmagamra. Valahogy így próbálok viszonyulni a kezdődő ráncokhoz és a visszereimhez is. 

És bármennyire is okoljuk a közösségi médiát, néha jó dolgokat is ad: most például a #NaturalLook trend hódít. Szóval, ki tudja, talán hamarosan az lesz ciki, ha valaki nem fogad el másokat, vagy önmagát. Kérdés persze, hogy ezeket a normákat mennyire tudjuk belsővé tenni, mélyen átérezni. 

Simon Eszter