–

Sokáig tartotta magát az a tévhit, hogy az esztétikai beavatkozások kizárólag a nőknek szólnak. Ám mindig is voltak olyan férfiak, akik szintén szerették volna fenntartani feszes vonásaikat és fiatalos külsejüket. A statisztikák szerint a számuk 2023-ra jelentősen megnőtt – olyannyira, hogy a jelenség külön nevet és hashtaget is kapott, ez pedig a #brotox.

A kezelés során jellemzően botulinumtoxinból álló anyagot fecskendeznek a bőrbe, amitől az izomszöveteket „lefagyasztják” az arc bizonyos részein. A botox hatására a ráncok kisimulnak, és látványosabbá válnak az arcvonalak, így általában szarkalábak, szemöldökráncok, megereszkedett szemöldök, homlokráncok és megereszkedett szájvonalak kezelésére alkalmazzák.

„Egyre több férfi jön, egyre népszerűbb a körükben az eljárás” – mondta Jennifer Levine plasztikai sebész a New York Postnak. A szakember szerint ennek hátterében az áll, hogy a jó megjelenés, a fiatalos külső nemcsak randihelyzetekben, de a munkaerőpiacon is kiemelten fontossá vált.

De mi áll a dolog hátterében?

Nos, az attól függ, melyik szemüvegünkön keresztül vizsgáljuk a jelenséget.

Ha a médiakritikus perspektívából nézünk a dologra, meg kell állapítanunk, hogy a közösségi médiából ömlő, sokszor manipulált és a valóságtól elrugaszkodott szépségideál nemcsak a nők, hanem a férfiak számára is problémát okozhat. Ezt támasztja alá a Guardian elmélete is, ami (részben) a Barbie filmmel kapcsolja össze a jelenséget. Hiszen, míg, mondjuk, Kendall Jenner vagy Barbie testképe a lányokat gondolkodtatja el, úgy Ken szabályos arca, pisze orra, markáns arcélei a férfiak számára közvetítenek vágyott, ám sokszor irreális képet.

Ha azonban a megengedőbb lencsén át szemléljük a jelenséget, és azzal a feltételezéssel közelítünk hozzá, hogy a botoxoltatás észszerű keretek között, arányérzékkel történik majd, a válasz sokkal egyszerűbb:

nyilvánvalóan mindkét nem képviselői vágynak a szépségre és a fiatalság megőrzésére, ennek pedig könnyen elérhető és hatékony eszköze a botox. Pontosabban, a brotox.

A botulinumtoxinos beavatkozásokat jó ideig démonizálta a közvélemény, ám mára jelentősen puhult a hozzáállása a témához. Igaz, egy-egy erőteljesen látványos, mondhatni, botoxszal és feltöltésekkel felismerhetetlenségig „túltolt” arc azért a mai napig felhördülést vált az egyszeri olvasóból/nézőből – gondoljunk csak arra, hogy lángolt az internet még pár hónappal ezelőtt Madonna fotóitól.

Brotox, avagy szakítani a férfiakat érintő beavatkozások stigmatizálásával

A nyilvánosság egyes tereiben azonban már cseppet sem ciki, sőt szinte sikk tű alá feküdni – ezt támasztja alá a tény, hogy a TikTokon 17 millióan követik a #brotox csatornát. A videókon orvosok, férfiak és társaik mesélnek arról, miért döntöttek a botox mellett, milyen típusú injekciót választottak, és hogyan hat ez az önértékelésükre. A megosztásokból az is kiderül: a botox egyértelműen vezet, de kezd felkúszni mellé a lézeres beavatkozás is, amit szintén egyre több férfi választ. Joe Jonas például a Xeomin botoxmárka nagykövete lett, átvéve Gwyneth Paltrow feladatköreit.

„Gwyneth történetének hatására figyeltem fel a Xeominra. Azt látom, hogy a mai napig megbélyegzik azokat a férfiakat, akik ilyesmihez fordulnak.

Rengeteg barátom csináltatja, és nem mernek róla beszélni, a férfiakat mindig is kirekesztették ezen a területen.

Talán csak az az oka ennek, hogy ez nem olyasmi, ami már a gyerekkorunktól jelen volt az életünkben. […] Szerintem itt az idő, hogy változtassunk a megbélyegzésen, és beszéljünk róla” – fejtette ki, hozzátéve: elsőként a homlokráncait szerette volna kezeltetni, de a választáskor arra is ügyelnie kell, hogy ne változzon meg az arckifejezése, hiszen az problémát jelenthetne a színészetben.

„Nemrég beszélgettem egy kisfiúval, aki megdöbbent, amiért lakkozom a körmöm, mondván, hogy a fiúknak azt nem lehet. Én meg csak visszakérdeztem: ugyan miért? Jól néz ki, nem?”

Azt is elmondta, hogy örömmel látja, hogy végre a magazinok is rugalmasabban gondolkodnak a szépségtrendekről, és a smink, a körömlakk, vagy az esztétikai beavatkozások kérdését is mindkét nem számára elérhetővé teszik. Egyébként is, ami őt illeti, bátran vállalja, hogy többet készülődik egy esemény előtt, mint a felesége, Sophie Turner.

Mit kezdjünk ezzel az egésszel?

Joe Jonas hozzáállása akár szimpatikus is lehet, hiszen alapvetően tényleg csináljon mindenki azt az arcával, testével, ami jólesik, ameddig azzal nem árt másoknak. De szerintem fontos látni azt is, hogy nem véletlenül vált megosztóvá a téma sokak számára. 

Nyári Grincsek, sorakozó! – Nem csak nyűgössé, depresszióssá is tehet a nyár

WMN Life – 2023. augusztus 10. – KC

Az olyan hírességek, mint Mickey Rourke, Courtney Cox vagy Donatella Versace az egész világot magukra haragították, amikor szinte felismerhetetlenre plasztikáztatták arcukat, ma pedig már sokkal inkább emlegetik őket a külsejük miatt, mintsem a teljesítményük kapcsán. A kritika bizonyos szempontból érthető – ha a csapból is az folyik, hogy fogadjuk el a testünket a tökéletlenségével együtt és békéljünk meg a korosodással járó változásokkal, valóban nagyobb felelősség terheli ennek képviselésében a hírességeket is, akiket emberek (és fiatalok!) százezrei követnek és választanak példaképül.

Van azonban az éremnek egy másik oldala is: ha alapvető emberi jogként kezeljük a saját testünk feletti rendelkezést, ugyan milyen jogon törnénk pálcát a botoxoltatók felett?

Ha elvárjuk, hogy a másik ember ne zúdítson kéretlen kritikát a nyakunkba a festett hajunk, a tetoválásunk – vagy, továbbmegyek, az abortusz melletti döntésünk – miatt, miért érezzük úgy, hogy van beleszólásunk Versace szájimplantátumának vastagságába? 

Arról nem is beszélve, hogy a testképünkkel kapcsolatos megéléseink szorosan összekapcsolódnak a pszichés egészségünkkel is, és amennyiben valaki pár injekció hatására maga mögött hagyhatja az életét megnehezítő szorongást, ugyan miért fosztaná meg magát ettől? (A testmódosítás-addikció mögött persze szintén húzódhatnak pszichés problémák, de ezt a kérdést bízzuk inkább a pszichiáterekre a kanapédiagnózis helyett.) Valószínűleg, mint az élet minden területén, úgy itt is középen van az igazság, nekem pedig újfent Zacher Gábor egyik kedvenc mondása jut eszembe:

nem a kés a bűnös, ha sebet ejt, hanem a kéz, ami fogja.

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images/ master1305

Takács Dalma