Nem mindegy, mely napszakban végzik, és hogy felelősen készültél-e rá – Fontos kérdések és válaszok vérvétel előtt

–

Miért fontos, hogy a mintavétel körülményei az előírásoknak megfelelően történjenek?

„Ez az eredmény értelmezése szempontjából elengedhetetlen” – kezdi dr. Fehér Virág Piroska, aki szerint a páciensnek óriási felelőssége van abban, hogy a mintavételre megfelelő állapotban érkezzen.

Mivel ugyanis a klinikai döntéshozatal 70 százaléka labordiagnosztikai vizsgálatok eredményén alapszik, egyáltalán nem mindegy, hogy a minta alkalmas-e a vizsgálatra, és a vizsgálat eredménye megfelelően tükrözi-e a páciens állapotát.

Milyen „hibák” lehetnek?

A hibák 75 százaléka az úgynevezett preanalitikai fázisban történik, amely magában foglalja a laboratóriumon kívüli, illetve a laboratóriumon belüli szakasz hibáit. Ezek – a teljesség igénye nélkül – vonatkozhatnak a beteg azonosításától kezdve az előkészítésén és a mintavétel módján át egészen a minta jelöléséig, szállításáig és a tárolásáig. És persze az is elengedhetetlen, hogy a páciens megfelelően informálva legyen azzal kapcsolatban, hogyan érkezzen a vizsgálatra.

„A klinikai kémiai vizsgálatok többségénél az éhgyomri állapot a feltétel, ami 10–12 órás koplalást jelent, ami alatt bőséges folyadékfogyasztás javasolt. Fontos, hogy kizárólag szénsavmentes vizet igyon a páciens – a kávé, a cukros tea és az üdítő is kerülendő.”

Mi a helyzet az élvezeti szerek használatával?

Dr. Fehér Virág Piroska arra hívja fel a figyelmet, hogy a mintavételt megelőző 24 órában nem ajánlott alkoholt fogyasztani, közvetlenül előtte pedig dohányozni sem. De érdekesség még, hogy az intenzív fizikai aktivitás is kerülendő 24–48 órával a mintavétel előtt.

Bevehetem-e a mintavétel előtt a rendszeresen szedett gyógyszereimet?

Ebben a kérdésben a SYNLAB Orvosszakmai tudományos munkatársa szerint a kezelőorvosunk előírására kell hagyatkozni.

A szakember úgy véli: mindenképp arra kell törekedni, hogy a vérvétel előtt konzultáljunk a kezelőorvosunkkal – ez bizonyos szerek, például véralvadásgátló rendszeres szedését illetően elengedhetetlen –, ám ha ő másképp nem rendeli, akkor a mintavétel után javasolt bevenni a gyógyszert.

Van-e jelentősége annak, mely napszakban, vagy a menstruációs ciklus mely napján történik a vérvétel?

Röviden: igen. A szakember hangsúlyozza: néhány hormonnak erős a napszaki ingadozása, így bizonyos vizsgálatok – például a kortizolkoncentráció feltérképezése – esetén javasolt a reggeli mintavétel, amikor a legmagasabb a szóban forgó hormon szintje.

A női nemi hormon vizsgálatait a menstruációs ciklushoz igazítják, ugyanis ezek esetében eltérő eredményeket kapunk a ciklus különböző napjain. „Ha a ciklus 3. és 5. napja között írják ki a vérvétel elvégzését, attól nem lehet eltérni, mert a kezelőorvos úgy kap pontos információt a páciens hormonális állapotáról” – emeli ki.

Mi történik, ha nem megfelelő módon érkezik a páciens a vérvételre? Van, ami árulkodni fog erről a vérképben?

Ez azért lehet veszélyes, mert a kezelőorvos nem a páciens valós állapotáról kap majd képet, és így nem a megfelelő következtetéseket vonja le a vérvételi eredmények alapján. „Félrediagnosztizálhatja a pácienst, más irányba kezelheti, mint amit az eredeti problémája igényelne. Ez pedig a beteg életére is hatást gyakorolhat.

Ezért fontos, hogy a páciens tájékozódjon az adott vérvételt megelőzően arról, milyen előírásokat szükséges betartania ahhoz, hogy a vizsgálat sikeres legyen, és a lehető legpontosabb képet kapja az orvos az állapotáról. Erről az adott vérvételi hely honlapján is tájékozódhat már, de ha nem talál elegendő információt, vagy marad benne kérdés, vegye fel a kapcsolatot az adott hellyel, illetve a kezelőorvosával.”

Mi történik a cukorterheléses vérvétel során, amitől még mindig sokan ódzkodnak?

„Egy 2–2,5 órás vizsgálatról van szó, amire szintén éhgyomorral kell érkezni, a vérvételt megelőző 10–12 órában szilárd táplálékot, illetve cukrozott italokat nem szabad fogyasztani, viszont bőséges folyadékbevitel javasolt a vérvétel előtt. Fontos, hogy a megelőző három napban legalább 150 g szénhidrátot tartalmazó étrendet kell tartani, a kimerítő, intenzív fizikai aktivitás pedig nem javasolt egy-két nappal a vizsgálat előtt” – mondja a szakértő.

A terheléses vérvétel megkezdése előtt ujjbegyes vércukorszint-ellenőrzéssel indítanak – ennek eredményétől függ, hogy elvégezhető-e a terhelés, vagy sem. A szakember hangsúlyozza: ha a vércukorszint 7,0 mmol/liter felett van, akkor a terhelés nem végezhető el. Ha viszont ez alatt, akkor egy nulla perces vénás vérvétellel veszi kezdetét a terheléses vizsgálat. Ezután 250–300 milliliter vízben 75 gramm glükózt, azaz cukrot oldanak fel, amit öt percen belül kell elfogyasztania a páciensnek.

Attól függően, hogy mi a célja a vérvételnek, a kezelőorvos határozza meg, hogy hány pontos legyen a terhelés, vagy milyen időközönként történjen a vérvétel. De a SYNLAB Orvosszakmai tudományos munkatársa szerint igazán diagnosztikus jelentőse a 0 és a 120 perces mintavételnek van. „A vizsgálat során előfordulhat rosszullét – szédülés, hányinger – a pácienseknél, amiről a helyszínen tájékoztatni kell a vérvételt végző szakembert.”  

Mire ügyeljünk a vérvételt követően?

A bőséges folyadékpótlás és az intenzív fizikai aktivitás kerülése mellett egy általános vérvételt követően nincs szükség különleges feltételek betartására dr. Fehér Virág Piroska szerint.

Hogyan értelmezzük a kézhez kapott leletet?

Laikusként sehogy!

„A leletértelmezést mindenképp érdemes szakemberre bízni, annál is inkább, mert bizonyos szervrendszerek működésére bizonyos vizsgálati csoportok utalnak, egyes eltérések, eredmények pedig így egymással összefüggésben értelmezhetőek – ezek detektálása a kezelőorvos feladata” – hangsúlyozza a SYNLAB Orvosszakmai tudományos munkatársa, kiemelve: a „Google-doktor” felkeresése csak felesleges riadalmakat, szorongásokat okozhat.

A szakember továbbá arra is felhívja a figyelmet: a lelet kiértékelésére a SYNLAB-nál is van lehetőség, egyéni, online konzultáció keretein belül, amit bárki igénybe vehet.

Filákovity Radojka