„Régen bezzeg volt tartásuk az embereknek!” – Tényleg satnyul az emberiség erkölcsi szempontból?
Ha mindenki annyiszor kapott volna egy ezrest, ahányszor a címben szereplő mondatot hallotta, az olajmágnás arab koronahercegek Olcsó Jánosok lennének a magyarokhoz képest. Ám nem csupán nálunk emlegetik előszeretettel nagy sóhajtások közepette, hogy „régen minden jobb volt”, a nézet, miszerint szépapáink idejében sokkal kedvesebbek/illedelmesebbek/erkölcsösebbek/segítőkészebbek (a kívánt rész aláhúzandó) voltak az emberek, hanem a világ nagy részén közkedvelt álláspont, hogy az általános erkölcs erősen hanyatlóban van. Adam Mastroianni és Daniel T. Gilbert pszichológusok annak jártak utána, hogy valóban igaz-e ez a közvélekedés, eredményeikről pedig a Nature című tudományos szaklapban számoltak be. Dián Dóri írása.
–
Na de mikor is volt az a „régen”, amikor az emberek sokkal jobbak voltak? Nos, mindig néhány évtizeddel ezelőtt, amikor mondják. Csakhogy abban a korban, amire ma mondják, hogy jobb volt, nos, az akkor élő emberek is ezt mondták egy korábbi időszakra.
Tehát, az aktuális generációk mindig a néhány évtizeddel korábbi időkre hivatkoznak úgy, mint amikor még lehetett bízni egymásban, és sokkal nagyobb tisztelettel beszéltek egymással az emberek.
Ennek a jelenségnek járt utána Adam Mastroianni és Daniel T. Gilbert a Nature-ben publikált tanulmányukban. De mindenekelőtt fontos leszögezni: a két pszichológus nem arra használja az erkölcs és moralitás kifejezéseket, hogy általános változásokra utaljanak, például a rabszolgaság megszüntetésére vagy a nők jogainak biztosítására – ebből a szempontból nézve ugyanis egyértelmű, hogy a társadalmak nagy része fejlődött. Ehelyett a kutatók olyan dolgokra utalnak ezekkel a szavakkal, mint az emberek közötti mindennapi kedvesség, őszinteség és az alapvető tisztesség.
Romló erkölcsi és morális szint?
Ám nem csak empirikus megfigyeléseink vannak arról, hogy sokan úgy vélik, „régen minden jobb volt”. Az elmúlt évtizedek során rengeteg olyan kutatás készült, amiben az embereket arról kérdezték, hogy szerintük hogyan alakult a társadalom viselkedése az elmúlt évtizedekben: őszintébb lett és etikusabb, nem történt változás, vagy rosszabb lett, mint volt? A kutatásokban rendre az az eredmény jött ki, hogy az emberek úgy érzik, a társadalom erkölcsi és morális állapota egyre rosszabb lett az évek során. És nem kizárólag az idősek meg a konzervatívok vélik így: liberális nézeteket valló résztvevők és fiatalok is ilyen választ adtak a kérdésekre.
Hogy mennyire általános jelenségről van szó, azt jól mutatja, hogy a világ több tucat országában elvégzett felmérések eredményeit vetették össze, és mindenhol hasonló eredmény született.
Persze nem létezik egyetlen objektív mérce, amely megmutatja, honnan hova zuhant a közmorál, ám jó támpontok erre a tudósoknak azok a kutatások, amiket rendszeresen, évtizedekig végeztek, és amikben arról kérdezték az embereket, hogyan érzik magukat az adott időszakban. Ezekből az rajzolódik ki, hogy nincs különösebb eltérés a különböző évtizedek között.
Akkor miért érzik úgy sokan, hogy rosszabb emberek vagyunk, mint az elődeink?
A kutatásból kiderül, hogy hiába tesszük magunknál sokkal magasabbra polcra a korábbi évtizedek embereit, a valóság az, hogy általánosságban nem vagyunk rosszabb emberek náluk.
De akkor miért érzik egy csomóan így? Mastroianni és Gilbert szerint két ismert pszichológiai jelenség együttese, hozza létre ezt az illúziót.
Az egyik, hogy az emberek sokkal jobban odafigyelnek a negatív információkra, mint a pozitívokra – gondoljunk csak a híradókban a balesetek és a bébipanda-születések arányára. Mivel sokkal több rossz hírrel találkozunk, emiatt az a torz kép alakulhat ki, hogy egy romlott társadalomban élünk. Csak számold össze, hány olyan kommentet olvastál az elmúlt héten, amiben ezt írták: „az emberiség megérett a pusztulásra”. Ez is azt a vélekedést tükrözi, hogy ennél hitványabb közegben már nem is élhetnénk.
A másik jelenség pedig az elfogultságunk, a torzító emlékezetünk.
Amikor az emberek a múlt pozitív és negatív eseményeire gondolnak, nagyobb valószínűséggel felejtenek el negatív eseményeket, vagy az is megeshet: pozitív fényben emlékeznek rájuk.
Nem csupán elcsépelt közhely tehát, hogy az idő megszépíti az emlékeket – tényleg így történik, vagy ami még durvább, hogy csak simán elfelejtjük a rosszakat.
Ennek a kettőnek az összege (a valóságnál rosszabbnak érzékelt jelen + a múlt megszépülő emlékezete) kiadja tehát azt, miért is gondolják sokan, hogy „régen minden jobb volt”.
Forrás: ITT
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ Maskot
