33 év után vallotta be, hogy megölte a feleségét, és úgy tűnik, megússza a büntetést

–

Amikor a 23 éves Marlaine Marquis 1989 októberében egyik napról a másikra eltűnt az otthonából, senki sem aggódott érte igazán. A nő férje, Pascal Delaunay mindenkinek azt mondta, hogy a felesége elhagyta a családját, hogy új életet kezdhessen a szeretőjével. Hogy hova ment? Talán Dél-Franciaországba, vagy Spanyolországba – állította a férfi.

Ezt a mesét olyan jól tálalta, hogy nemcsak az őket közvetlenül ismerő barátok és családtagok hitték el fenntartás nélkül, de még a hatóságok is. A kisvárosban, ahol éltek, amúgy is azt pletykálták, hogy Marlaine-nek szeretője van. Sokan még azt is tudni vélték, hogy egy mexikói férfiról van szó, akivel a fiatal nő a megyebálon találkozott – a viszonyt az asszony nem is titkolta, még a férje előtt sem. 

Így aztán senki sem aggódott különösebben amiatt, hogy a fiatal és barátságos, társaságkedvelő asszony, aki addig mindenki szerint példás családanya volt, hirtelen a legkisebb magyarázat nélkül eltűnt, és nem kereste többé sem a gyerekeit, sem az ismerőseit. 

Senki sem jelezte az eltűnését, még a családja sem – állította Marlaine férje későbbi vallomásában –, és ez igaz is volt. Egyedül a nő anyja kételkedett abban, hogy a lánya csak úgy elment, de pár év múlva ő is belenyugodott a megváltoztathatatlanba.

A családhoz hamarosan kiszállt egy gyermekvédelmi munkatárs, aki '89 novemberében azt jegyezte fel a gyerekek aktájába, hogy az anyjuk elhagyta az otthonát, ismeretlen helyre távozott, és nem keresi a kapcsolatot a gyerekeivel. Az ügyben nem indult nyomozás, és alig hat hónappal később a bíróság hivatalosan is kimondta, hogy „Valentint és Victoriát az anyjuk elhagyta". 

„Anyát akartuk megtalálni, nem pedig apát börtönbe küldeni”

A kislány abban a hitben nőtt fel, hogy az anyja új életet kezdett, nélkülük.

Ma már furcsának tűnhet, hogy a nőt senki sem kereste, de egy olyan korban, mikor a mobiltelefonok és a közösségi média még nem voltak a mindennapi élet részei, az apa által kitalált történet valóságosnak tűnt, és senki sem próbálta felvenni vele a kapcsolatot. 

Az apa a két kisgyereket hamarosan az egyik nővérére, a kicsik apai nagynénjére bízta, mondván: nem tudja egyszerre ellátni őket és a munkáját is. A gyerekeket így a következő években csak esténként és hétvégéken látogatta.

Aztán négy évvel később új párra talált, akivel nemsokára össze is költözött. Az új élettársnak is volt három gyereke, és magukhoz vették a férfi gyerekeit is. Hamarosan született egy közös fiúk. Az élet visszaállt a régi kerékvágásba. 

A favágóként dolgozó Delaunay sokat volt távol, hogy eltartsa népes családját. – Mindig sokat dolgozott, hogy ne szenvedjünk hiányt semmiben. Példás apa volt – állítja a lánya. 

A kis Victoria persze gyakran gondolt az anyjára, és meg volt győződve róla, hogy egy nap visszatér hozzájuk – de erre sosem került sor. 

– Az anyám nélkül nőttem fel – mondta el egy, a francia lapnak adott interjúban –, még az anya szót se gyakran ejtettem ki a számon. Én az óvó anyai szeretetet soha nem ismertem… talán épp ezért is védem annyira mindentől a két lányomat – tette hozzá a ma már 36 éves nő.

2019-ben aztán úgy döntött, hogy kezébe veszi a dolgokat. Kérdéseket tett fel az apjának – de az azokra kapott válaszok csak újabb kérdéseket szültek.

Mégis, további három év kellett ahhoz, hogy a bátyjával lépjenek az ügyben. Felvették a kapcsolatot a rendőrséggel, arra kérve őket, hogy indítsanak nyomozást az anyjuk eltűnésének ügyében.  

Az első ellenőrzések után már a rendőrségnek is gyanús lett az ügy, mivel Marlaine Marquis 1989 óta semmilyen nyomot nem hagyott maga után, sem adminisztratív, sem banki, sem digitális nyomát nem találták létezésének. A nyomozás innentől komolyra fordult, és 2022 áprilisában csendőrök kopogtattak az akkor 62 éves Delaunay ajtaján, majd egy hónappal később a férfit őrizetbe vették.

Egy 33 év után megtett vallomás

Delaunay a rendőrségen eleinte ragaszkodott korábbi meséjéhez – ám egy bent töltött nap után megtört, és több mint három évtizeddel a történtek után végre napvilágra került az igazság. Az őt kihallgató csendőröknek, majd a nyomozóknak is megerősítette, hogy ő ölte meg a feleségét. Állítása szerint egy októberi éjszakán a vita hevében – amely Marlaine állítólagos házasságtörő viszonya miatt alakult ki – a vezetékes telefon zsinórjával fojtotta meg ágyban fekvő feleségét. Ezután a nő testét lepedőbe csavarta, és a háztól alig száz méterre eldugta. Másnap hajnalban, munkába menet a holttestet egy föld alatti üregbe rejtette. Nyolc nappal később visszament, és megpróbálta betömni az üreg száját földdel. Soha senki nem gyanította, hogy a nő ott nyugszik.

– 29 éves voltam… vállalom a felelősséget a tettemért – mondta a férfi az Ouest France tudósítójának. – Szégyellem magam miatta, és haragszom magamra – tette hozzá.

Állítása szerint Marlaine anyjának és későbbi élettársának is bevallotta a tettét – de hogy ez igaz-e, már sosem derül ki, mivel mostanra mindkét nő meghalt.

A nyomozók a férfi vallomása után elkezdték keresni a holttest maradványait – de a többszöri próbálkozás ellenére sem jártak sikerrel. Marad tehát a vallomás, melyet maga a gyilkos tett. Ráadásul a bűnügy mostanra elévült.  

A bűntény elkövetésekor – vagyis 1989-ben – Franciaországban az emberölés bűntettének elévülési ideje 10 év volt. Ma már 20 év, de ez még mindig kevés ahhoz, hogy a férfi ellen hivatalból vádat emeljenek. Delaunay tehát valószínűleg megússza az ügyet, még úgy is, ha saját magára vallott. Az ügyben eljáró ügyész 2025. január 21-én kelt határozatában azt írja: nem indít eljárást az ügyben, innentől kezdve pedig már csak az ügyet vizsgáló bíró dönthet úgy, hogy mégis igazságot szolgáltat a meggyilkolt asszonynak – írta a 20minutes ügyészségi forrásokra hivatkozva. A francia közvélemény felháborodott a döntésen, sokak szerint az ügyet nem szabadna annyiban hagyni.

– Az, hogy nem indítanak eljárást az ügyben, nem zavar. Épp ellenkezőleg. Mi csak meg akartuk találni az anyánkat, hogy síremléket állítsunk neki. Nem az apánkat akartuk börtönbe küldeni – nyilatkozta az áldozat lánya.

„Semmi sem változott"

A férfi vallomása után a gyerekei nem szakították meg a kapcsolatot az apjukkal. Sőt, továbbra is látogatják. 

– Tudom, hogy ez nagyon furcsának tűnhet, mert ami történt, az súlyos dolog, de akkor is ő az apám – nyilatkozta Delaunay lánya, és azt is hozzátette, hogy nem haragszik az apjára. 

Delaunay magányosan él egy apró házban, nem messze az egykori családi otthontól. 

– Megkönnyebbültem, hogy bevallottam a dolgot – mondta a riportereknek. – Meglepett, hogy ennyire támogatóak a gyerekeim. Joguk volt megtudni, mi történt valójában. Börtönbe megyek, ha kell. De ha nem kell, az sem változtat sok mindenen. Felkészültem rá, hogy ami még hátravan az életemből, azt egyedül éljem le.

WMN szerkesztőség