A hipochondria nem vicc: a betegségszorongással küzdők korábban halnak meg

–

Fantasztikus, akkor most már nemcsak a betegségek miatt szoronghatok, hanem amiatt is, hogy szorongok – gondolhatják sokan, ám jó hír, hogy a hipochondria könnyen és hatékonyan kezelhető. Ám mielőtt még rátérnénk a lehetőségekre, nézzük, milyen eredménnyel zárult a svéd kutatás!

A tudósok 45 ezer ember adatait vizsgálták, köztük 4 ezer ember szenvedett a megbetegedéstől való hosszan tartó félelemtől és szorongástól – azaz hipochondriától. A tanulmányban összehasonlították a betegségszorongással küzdők és az egészséges emberek halálozási adatait, és azt találták, hogy a hipochonderek 84 százalékkal nagyobb valószínűséggel haltak meg az alatt az idő alatt, míg folyt a tanulmány,

és átlagosan öt évvel fiatalabban (70 évesen) hunytak el, mint a többi vizsgált résztvevő (75 évesen).

Az eredmények első pillantásra ellentmondásosak lehetnek, hiszen logikusnak tűnik, hogy aki folyamatosan szorong az egészsége miatt, az jobban odafigyel magára, és a hipochonderekről az is köztudomású, hogy állandóan orvoshoz járnak a félelmük miatt. Csakhogy a szorongás az ellenkezőjét is kiválthatja: vannak, akik annyira rettegnek egy esetleges pozitív diagnózistól, hogy soha nem mennek orvoshoz. Illetve közrejátszhat egy másik tényező is: „Az éveken, évtizedeken át tartó szorongás és krónikus stressz nem tesz jót az egészségünknek” – mondja David Mataix-Cols, a kutatás vezető szerzője, hozzátéve, hogy a tanulmányban nem vizsgálták a talált különbség mögötti okokat.

Félelem és reménytelenség

A kutatás ideje alatt elhunyt hipochonder alanyok halálának okai sokfélék. A résztvevők egy része természetes okokból hunyt el, de voltak, akik öngyilkosságot követtek el. Utóbbi meglepő lehet, hiszen a betegségektől való szorongás egyúttal a haláltól való félelemmel is jár, ám ahogy Mataix-Cols rávilágít, a hipochonderek gyakran éreznek reménytelenséget, és azt, hogy a környezetük nem érti meg őket. Ami az alanyok természetes halálának okait illeti, a kutatók arra is kitérnek, hogy a szorongás összefüggésbe hozható a kardiovaszkuláris betegségekkel, illetve a krónikus stressz egyes alanyoknál alkohol- és drogproblémákat okozott. 

Ezen túl van még egy tényező, ami nemhogy nem segít, de kifejezetten ront az érintettek helyzetén: az internet. A szorongással való egyéni megküzdés egyik legfontosabb eleme a bizonyosság keresése, és ma már mindannyian két kattintásra vagyunk attól, hogy „diagnosztizáljuk” a tüneteinket, ami csak további szorongáshoz vezet, hiszen az interneten rengeteg a fals és félinformáció.

A jelenségnek már neve is van: kiberchondria.

Van segítség!

A kutatók számára az egyik legmegdöbbentőbb eredmény az volt, hogy mennyien szenvednek valójában a megbetegedéstől való szorongástól. A tudósok azt találták, hogy az emberek 3-5 százaléka érintett, ám a diagnosztizált páciensek száma jóval kisebb, ami azt jelenti, hogy sokan úgy szoronganak akár évtizedeken keresztül, hogy nem kapnak segítséget.

A kutató szerint a stresszt és a szorongást sokkal komolyabban kellene venni – nemcsak nekünk, átlagembereknek, hanem az orvosoknak is.

Sok hipochondert ugyanis az orvosa nem küld tovább pszichológushoz vagy pszichiáterhez, aki terápián kezelhetné a pácienst.

Pedig azok, akik kapnak segítséget, nagyon hatékonyan kezelhetők, különösen kognitív viselkedésterápiával – állítják a szakértők. Mindez persze nem jelenti azt, hogy csak az orvos utalhatja be az illetőt terápiára. Ha azt érezzük, hogy a szorongásunk olyan mértékű, amit nem tudunk kezelni, érdemes magunktól szakemberhez fordulni.

Forrás: ITT

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Malte Mueller

Dián Dóri