Advertisement

–

Változó viszonyok: a „több évtizedes” kapcsolatok korát éljük

Sosem volt még ennyire képlékeny és sokféle az, ahogyan az emberi kapcsolatokról gondolkodunk. Míg dédanyáink és dédapáink korában például a holtomiglan-holtodiglan csupán néhány évtizedre szólt, ma már ez a fogadalom az átlagéletkor jelentős megnövekedése miatt akár egy emberöltőnyi időre is kiterjedhet – nem csoda, hogy a házasság intézménye is ennek megfelelően kezdett alakulni.

Természetesen még mindig az élethosszig tartó szerelem vágyával házasodunk, de ma már a realitásokkal is tisztában vagyunk. Egyre kevésbé tűnik életszerűnek az emberek számára az örökre szóló párkapcsolat. Murinkó Lívia szociológus, családdemográfus szerint sokkal gyakoribb, hogy egy-egy életszakaszra köteleződünk el, az életünk során több tartós, azaz több évtizedes – akár újabb és újabb házasságban megélt – kapcsolatot tudhatunk magunkénak, közben pedig lehetnek olyan időszakok is, amikor hosszabb ideig egyedül vagyunk.

Magyarországon régóta magas a válások száma, ám a szakember azt is hangsúlyozza:

az első házasság előtt állók, a 25-30 évesek még sokkal naivabban állnak a dologhoz, több illúziót táplálnak a házassággal kapcsolatban, amelytől azt várják, hogy tényleg a sírig tartson.

Az idő előrehaladtával azonban, ahogy nő az élettapasztalatuk, és a saját maguk vagy a barátaik esetében átélhetik egy kapcsolat felbomlását, ők is mind elfogadóbbá válnak a tekintetben, hogy ez nem feltétlenül így történik majd. Ebben pedig számtalan ok közrejátszhat: ilyenek lehetnek többek közt a feldolgozatlan gyerekkori sérülések, a szülőkről való leválás hiánya, vagy az otthonról hozott minták tudattalan ismétlése (ennek a korosztálynak a tagjai többségében maguk is elvált szülők gyerekei, akik hiába határozzák el, hogy a családi minta ellen mennek, sok esetben megismétlik). 

Hogyan ne legyünk seggfejek? – Beszéljünk a megmondási kényszerről!

WMN Life – 2021. szeptember 6. – SzAE

 

Mégis tömegével kelnek egybe a magyarok – a járványhelyzet ellenére

A házasság korábbi népszerűségvesztése egy hosszabb folyamat volt, és míg 2010-re mintha az embereken egy általános kiábrándultság lett volna úrrá az intézmény kapcsán – ekkor kötötték a legkevesebb házasságot egy év alatt, nagyjából 36 ezret –, tíz évvel később, 2020-ban ez a szám csaknem a duplájára, 67 ezerre nőtt. Ha a járvány miatt a lagzikat sokan elhalasztották is, de a lezárások alatt is tömegével tették hivatalossá a kapcsolatukat az emberek: nemcsak a régióban, hanem világszinten is kiugró mértékű lett az itthon megkötött házasságok száma. „A koronavírus miatt azokban az országokban, ahonnan van adatunk, mindenhol csökkent– ami logikus is –, kivéve nálunk, Magyarországon, ahol pont, hogy nőtt” – mondja Murinkó Lívia.

De minek is köszönhető pontosan ez a házasságdömping a fiatalok körében?

A szakértő szerint többségében az utóbbi két évben a házasok által igénybe vehető támogatások (kedvezményes kamatú babaváró hitel, a csok vagy az első házasoknak járó adókedvezmény) hatására ugrott meg jelentősen ez a szám. Ezt támasztja alá az OTP Bank megbízásából a Pulzus Kutatási Rendszerrel végzett felmérés is, amely a 18 és 50 év közöttiek körében vizsgálta a házassággal kapcsolatos elképzeléseket, és amelynek eredményei arra is rámutattak, hogy

a többség (a megkérdezettek 62 százaléka) szerint 2021-ben az állami támogatások, kedvezmények nagy szerepet játszanak a kapcsolat hivatalossá tételében, ezt követi rögtön a gyerek mint ok (38 százalék), és csak utána jön a kötelék megerősítése iránti vágy (29 százalék).

A támogatások azért is népszerűek, mert sokan jutnak általuk saját ingatlanhoz, amire máskülönben nagyon kevés – vagy szinte semmi – esélyük nem lenne. A jelenlegi állás szerint a babaváró hitel 2022-ig vehető igénybe, ez a szoros határidő pedig a szakértő szerint azokat is döntésre sarkallta, akik egyébként régóta együtt élnek, és akik számára a házasság korábban nem volt fontos. „Azt nem tudjuk, a támogatási lehetőség nélkül is összeházasodnának-e és épp most tennék-e. Annyi biztos, hogy a média nagyon sokat foglalkozik a támogatásokkal: az állandó módosítások, bővítések miatt folyamatosan napirenden vannak a sajtóban, így jobban szembetűnő a téma az embereknek” – mondja Murinkó Lívia.

Úgy tűnik, ahhoz, hogy kimondjuk az igent, túl sok külső szempontot veszünk figyelembe: sokat nyom a latban a család, a barátok elvárása is – erről számolt be a kutatásban részt vevő párok harmada.

De bármilyen meglepő, mindezek mellett hozzájárulhat a fiatalok házasulási kedvéhez a közösségi média is. 

„Trendivé vált házasságot kötni: az esküvőbiznisz az elmúlt években sosem látott mértékben dübörög, az első házasság előtt álló párok számára presztízzsé vált, hogyan és hol mondják ki a boldogító igent, ami fontos mérföldkő, beavatási szertartás, gesztus a külvilág számára”

– teszi hozzá a szakember.

Házasodni vagy nem házasodni – ez itt a kérdés

Az első házasok átlagéletkora a kétezres évek elején drasztikusan megnőtt. Ma a nők átlagosan 30, a férfiak pedig 33 évesen kötik az első frigyüket, sok esetben többéves együttélés után. 

És míg régen evidenciaként, a stabilitás és a biztonság szinonimájaként tekintettünk a házasságra, a fiatal korosztály ma már sokkal nyitottabban és rugalmasabban kezeli azokat a kapcsolati formákat, amelyekben két ember együtt élhet.

Gyakorlati szempontból a hétköznapokban nem sokan gondolják úgy, hogy a házasság sokkal jobb lenne az élettársi kapcsolatnál, az OTP Bank kutatásában a válaszadók döntő többsége szerint annak ellenére, hogy a házasság alapvetően vonzó, példaértékű szövetséget jelképez, a 18–29 éves korosztály szinte egyöntetű véleménye mégis az, hogy nélküle is lehet boldogan élni, míg meg nem halunk. Sőt, a válaszadók negyede – és inkább a nők – szerint a papír semmin sem változtat. Elveszett volna a fiatalokból, hogy lássák az egész intézmény valódi értékét, lényegét?

„A házasság jelentése teljesen átalakult az utóbbi évtizedekben – nem csak Magyarországon. A házasságkötés már nem egy elvárt, magától értetődő életesemény, sokkal inkább a pár magánjellegű döntése”

– mondja Murinkó Lívia. 

 Filákovity Radojka

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/kkshepel