Nincs több pittyenés, rezgés és értesítés – elsőre nagyon jól hangzik. Aztán ahogy elképzelem, hogy nem tudok rögtön válaszolni üzenetekre, lemaradok fontos információkról és eseményekről, és én sem tudok két kattintással elérni másokat, úgy érzem, egyre nagyobb gombóc van a torkomban.

Egyszerre tűnik felszabadítónak és ijesztőnek, milyen lehet az okostelefon nélküli élet.

Talán ebből már rájöttetek, hogy egy vagyok azok közül, akik masszívan függenek az okostelefonjuktól. Persze, ráfoghatnám, hogy „szakmai ártalom”, meg hogy nekem munkaeszköz a telefonom – tényleg az amúgy! –, de az a helyzet, hogy jóval többször kerül a kezembe, mint amennyiszer dolgozom rajta vagy intézek valamit. Ennek a cikknek az írása közben is már kétszer ránéztem, pedig még csak az elején tartok, és egyetlenegyszer sem pittyent. És igen, néha magammal viszem még a vécére is, ahogy az is jókora szorongást okoz bennem, ha lemerül – kínosan ügyelek is rá, hogy ne történjen meg. Baráti társaságban is gyakran csekkolom, és szinte sosem fordul elő, hogy a telefonom és én két külön helyiségben tartózkodunk huzamosabb ideig.

Klasszikus eset vagyok tehát, ami a telefonfüggőséget illeti, de nem vagyok egyedül: az okostelefon-használók jelentős részének befolyásolja ilyen szinten az életét a telefonja.

A tudatos kütyühasználat fontosságának hangsúlyozása tehát korántsem lejárt lemez!

Vannak azonban, akik a tudatos képernyőidő-csökkentés helyett egy radikálisabb módját választották a digitális köldökzsinór elvágásának: lecserélték az okostelefonjukat egy „buta” telefonra.

A téma nem csak az én érdeklődésemet keltette fel, számos olyan subreddit van a Redditen, ahol már „felszabadult” butatelefon-tulajok osztják meg a tapasztalataikat az előnyökről és a hátrányokról.

Fókuszált, türelmes, produktív

A több tíz beszámolót végigolvasva egyértelműen körvonalazódott, hogy mik az abszolút előnyei az okostelefon elhagyásának. Azok, akik „buta” telefonra váltottak, az alábbi, számukra pozitív változásokról számolnak be:

  • fókuszáltabb a figyelmük, könnyebben koncentrálnak;
  • jobban be tudják osztani az idejüket, nem folyik ki a kezük közül amiatt, mert a telefonjukat görgetik;
  • sokkal kevesebbet szoronganak, mert nincs rajtuk a nyomás, hogy mindig elérhetőnek kell lenniük minden felületen;
  • ahogy azon sem kell izgulniuk már, hogy lemerül-e a telefonjuk napközben, hiszen sokkal kevesebbet használják;
  • kevesebb időt töltenek a közösségi médián (ha használják), így kevesebb inger éri őket, könnyebben kerülik el a rossz híreket, amik negatív hatással lehetnek a mentális egészségükre;
  • szorosabbá váltak egyes baráti kapcsolataik azáltal, hogy a fő kapcsolattartási platformjuk már nem a közösségi média és a kommunikációs appok, hanem a telefon, az sms és a személyes találkozás;
  • türelmesebbek lettek magukkal és másokkal;
  • úgy érzik, jobban kézben tartják az életüket; és
  • spóroltak is azzal, hogy olyan előfizetésre váltottak, ami nem vagy csak minimális mobilnetet tartalmaz.

GPS, zenehallgatás, lassúság

A beszámolók közül majdnem mindenki kitér a váltással járó negatívumokra is:

  • a legtöbben a GPS-t említik, ami hiányzik az életükből, vagy egy olyan eszközzel kell pótolniuk, ami nem a legkényelmesebb számukra;
  • a másik fájó pont pedig a zenehallgatás kérdése, amit bár megoldanak mp3-lejátszóval, de sokaknak hiányzik az a korlátlan kínálat, amit a streamingplatformok nyújtani tudnak;
  • idetartozik továbbá az is, hogy az okostelefonok elhagyásával körülményesebbé vált az életük (gondoljunk például a már említett GPS pótlására), és számos olyan dolgot (mint, mondjuk, a bankkártya napi limitének megváltoztatása) csak sokkal lassabban tudnak intézni, mint amikor még volt okostelefonjuk.

Bár a beszámolókban majdnem mindenki kitért a negatívumokra is, összességében mégis pozitív az összkép. A kommentelők közül senki nem bánta meg a cserét, és arra biztatják a többieket, hogy tegyék meg ők is ezt a lépést, mert megéri.

Hibrid megoldások

Azonban nem kell feltétlenül ilyen kemény lépésre elszánnunk magunkat ahhoz, hogy megszabaduljunk rövidebb vagy hosszabb távra az okostelefonunktól.

Vannak például már olyan telefonok, amik külsőre egy klasszikus „buta” telefonra hajaznak, de kicsivel többet tudnak annál, mint hogy fut rajtuk a Snake és a naptár. Ezekben a félbuta telefonokban például van GPS, és a Spotify is fut rajtuk. Menne amúgy a többi közösségi platform is, de kialakításuk nem kedvez az órákig tartó görgetésnek – pláne, ha le sem töltik rá az adott applikációt.

Ezen kívül pedig a már meglévő okostelefonunkat is le tudjuk butítatni, ha több offline időre vágyunk. Ehhez több útmutatót is találni a neten, a főbb lépések a következők:

Ha pedig csak átmenetileg szeretnél kicsit megszabadulni az okostelefonodtól, az alkalmazások törlése helyett inkább tedd őket egy mappába, vagy csak a kezdőképernyőről távolítsd el őket.

Te mennyit lógsz egy nap a mobilodon? Vajon le tudnád cserélni az okostelefonodat? Vagy már meg is váltál tőle? Írd meg kommentben!

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Jack Hollingsworth

Dián Dóri