Krajnyik Cintia/WMN: A június 15-i adatok szerint a beoltottak száma 6 410 946, közülük 6 197 968 a második, 3 881 399 a harmadik, 302 559 már a negyedik oltását is felvette. Úgy tűnik, mintha a negyedik oltást még azok sem adatták volna be maguknak, akik a harmadikat viszont felvették. Ez ön szerint tulajdonítható annak, hogy még nem telt el elég idő, vagy az emberek egész egyszerűen úgy értékelik, hogy lecsengett a vírus, ezért szükségtelen egy negyedik vakcina?

Kemenesi Gábor: Egy járványügyi kérdést sosem jó az emberek értékelésre bízni, ugyanúgy, mint egy felhőkarcoló vagy alagút építését sem, ezek szakmai kérdések. Ehhez nyilvánvalóan kell egy komoly és transzparens kommunikációs híd is, ami megfelelően tájékoztat és bizalmat épít. Jelen állás szerint Magyarország kifejezetten rosszul áll, rendkívül fontos lenne a harmadik dózis széles körű felvétele, és a megfelelő kommunikáció. Mi, virológusok a mostani időszakot omikronkorszaknak hívjuk, és szerencsére mára már sziklaszilárd tudományos adatok mutatják: az omikronkorszakban a megfelelő immunitást a három dózis jelenti. Erre mielőbb szükség lenne széleskörűen felhívni a lakosság figyelmét, pláne mert nyakunkon a Dél-Afrikából indult, BA.4/BA.5 variánsok által indított hullám. Tehát nagyon fontos a harmadik dózis felvétele, minden korosztály számára, erre nemrég az ECDC is felhívta a figyelmet.

K. C./WMN: Ön javasolja a negyedik oltás felvételét?

K. G: A negyedik oltás kérdését is sokan félreértik, és úgy értelmezik, mintha az idők végezetéig félévente oltanunk kellene. Holott ez ennél jóval összetettebb. A megfelelő védelem egy járvány esetén nagyon sok tényezőn múlik, például a vírus jelenlététől (magas vagy alacsony), a vírus jellegétől (milyen variáns és az mire képes), a kockázati csoportok védelmi szintje ezekhez mérten stb. Jelenleg a negyedik oltást kifejezetten ajánlott felvenniük a 60 év felettieknek, de főként a 80 év felettieknek, és mindezek mellett az immunkompromittált vagy egyéb kockázati csoport tagjainak, például a cukorbetegeknek. Erre szintén felhívta nemrég az ECDC a figyelmet.

Jelenleg nem látjuk előre, mekkora kifutása lesz a most érkező járványhullámnak, így amíg a pandémia ennyire kiszámíthatatlan, logikus és indokolt is a leginkább veszélyeztetett korosztályok és csoportok magas szintű védelme. A jövőbe tekintve, ha már látjuk a pandémia csendesedését, és egy kiszámíthatóbb pályára állt a vírus is, egészen más stratégiáról és oltási javaslatokról fogunk beszélgetni.

K. C./WMN: Hatvan-hatvanöt százalékosnak tekinthető az átoltottságunk, ez jó aránynak számít nemzetközi szinten?

K. G.: Nem számít jó aránynak, az az előny, amit a pandémia elején magunkénak tudtunk, már kifolyt a kezünk közül. Jelenleg a magyar lakosság igen sebezhető egy újabb hullám tekintetében, fontos lenne az alap oltási sort – ne feledjük ez most három oltást jelent – minél magasabbra tornázni még a következő hullám előtt. Ennél pedig még fontosabb az idős korosztály és a kockázati csoportok célzott és folyamatos magas védelmi szintjének fenntartása, amíg a pandémiás vihar elül. 

A cikk a hirdetés után folytatódik!

K. C./WMN: Mindenkit az érdekel, hogy lesz-e hatodik hullám, ha igen, milyen intenzitású lesz. Ön szerint mi várható és mikor?

K. G.: Megjósolhatatlan a felfutás mértéke és jellege a most ébredező BA.4/BA.5 variáns által indított hullámban. Nem kizárt, hogy már a nyáron nálunk is felfutást okozhat. Megszokhattuk már, hogy egy-egy új variánsnál először a kezdeti tapasztalatok és a sorra érkező tudományos indikációk alapján tudunk egy várható lefutást becsülni. Ez igen nehéz, de az biztos, hogy a legfőbb fegyverünk a halálozás és kórházi kezelések mérséklésére a három oltás széles körű felvétele és a kockázati csoportok védelme – erre nagyon kell figyelni.

K. C./WMN: Mit kell tudnunk a BA.4/BA.5 variánsról? Milyen tüneteket okoz, súlyosabb lefolyású, mint az omikron?

K. G.: A gyakorlatban, a mindennapi ember számára egyéni szinten rendkívül nehéz kézzelfoghatóan értelmezni ezeket a változásokat. Ezek kutatása igen hosszadalmas és bonyolult, általában a társadalmi hatások jelentik az első indikációt. Nevezetesen, vajon követi-e az esetszámok felfutását az intenzív osztályos kezelések számának növekedése és a halálozás számának növekedése. Ezt nézik elsőként a kutatók, ezek utalnak ugyanis a kérdésben is szereplő valamely súlyosbító tényezőre. Ugyanakkor ez pusztán adódhat egy társadalom nem megfelelő védettségi szintjéből is, és ezer más dologból is.

Ott vannak még a laboratóriumi vizsgálatok, ahol a már meglévő antitestek kötési hatékonyságát nézik, ezt általában az újabb és újabb variánsok különböző mértékben el szokták kerülni. Ugyanakkor az immunrendszer is követi ezt, az omikronkorszakban ezt a kikerülést egyelőre a három oltás kiválóan kivédi, legalábbis a súlyos állapot tekintetében.

A BA.4/BA.5 variáns ilyen, antitestes immunitás kikerülésére már vannak indikációk, de a lehetőségeinket ez cseppet sem módosítja, mindenkinek azt javaslom, aki még nem tette, hogy vegye fel a három oltást.

K. C./WMN: És mit kell tudnunk a majomhimlőről? Hogyan terjedhetett állatról emberre?

K. G.: A nevével ellentétben nem a majmok vírusa, főként rágcsálók számíthatnak a természetes gazdájának. Általában fertőzött állati termékekkel, állatokkal való érintkezés okoz emberi megbetegedést, és a fertőzés közeli testkontaktus révén emberről emberre is terjedhet. Afrikai járványokban is főleg háztartáson belül adódik tovább, ahol ez a tényező fennáll.

K. C./WMN: Hatékony megelőzési forma lenne, ha a maszkviselés nem csak akkor lenne kötelező, amikor a magasak az esetszámok?

K. G.: A majomhimlő jelen tudásunk szerint nem légúti fertőzés, és szerencsére néhány évtizednyi ismeretanyagunk már van róla – nem érdemes a Covidhoz hasonlítani. Itt a közeli kontaktus a lényeg, így, ha a megelőzésről kell beszélnem, máris előrántanám a másik jól megtanul módszert, a kézhigiéniát. De fontos megjegyezni, hogy azok az emberek fertőződhetnek meg, akik egy fertőzött emberrel kerülhettek közeli kontaktusba, vagy az általa használt ágyneművel, ruhával stb. Gyakorlatilag a fertőzöttek kiütéseiből származó váladék vagy hámsejtek azok, amelyek viszik a vírust. Bizonyos esetekben a kiütések azonban a nyálkahártyán is megjelennek. Így, ha valakinek például a szájüregében vannak kiütések, akkor, egyszerűen fogalmazva, nagycseppes cseppfertőzéssel átadhatja egy közeli kontaktusban lévő embernek. De ez nagyon messze van a Covidnál megszokott aeroszolos és valódi légúti vírusokra jellemző terjedési mutatóktól. 

K. C./WMN: Milyen módon lehet tesztelni, van-e ellene vakcina?

K. G.: A vírus direkt kimutatása a kiütésekből vett kenet PCR-vizsgálatával történik. A fekete himlő elleni vakcina hatásos más himlővírusok, így a majomhimlő ellen is. Ám itt egy teljesen más típusú vakcinációról és vakcináról van szó, mint a Covid–19 esetében, de ne feledjük, a vírus és a kihívás is másmilyen. A himlőjárványoknál az úgynevezett gyűrűvakcinációs protokollt szokás alkalmazni.

Ennek az a lényege, hogy az igazolt betegeket és a velük kontaktusba kerülőket oltják, így ezzel a gyűrűs módszerrel elzárják a terjedés útját. Ezzel sikerült megszabadítani az emberiséget a fekete himlőtől, és éppen ezt a gyakorlatot végzik Amerikában, Kanadában és Nagy-Britanniában is.

K. C./WMN: Víruskutatóként van előrejelzése, hogy mi lehet a következő vírus, amiből akár világjárvány lehet?

K. G.: A vírusok, a világ és minden, amit globalizált struktúraként értelmezhetünk, túl összetett ahhoz, hogy pontos becslést lehessen adni. Azért a kutatók egy huszonöt víruscsaládból álló listát nagy figyelemmel kísérnek. Víruscsaládot mondtam, így mindenki el tudja képzelni, hogy legalább néhány száz, de reálisan is néhány ezer vírus áll sorban, hogy valamilyen mértékű, lokális, regionális vagy globális járványt okozzon. Lesz munkájuk a virológusoknak, az biztos.

Krajnyik Cintia

Kemenesi Gáborral korábban a Közös hangban beszélgettünk.

Kiemelt kép: Csortos Szabolcs