Ilyen volt gyereknek lenni 2025-ben Magyarországon
Gyurkó Szilvi gyerekjogi szakember összefoglalója egy nehéz évről
„2025 nehéz év volt, és 2026 sem néz ki sétagaloppnak. De talán abban az ősi pszichológiai igazságban lehet bízni, amit »szenvedésnyomásnak« hívnak: a változás akkor következik be, amikor már akkora a szenvedés, hogy nem bírható tovább” – dr. Gyurkó Szilvi gyerekjogi szakember szerint ilyen volt gyereknek lenni Magyarországon 2025-ben.
–
A magyar gyerekek és az irányítószámuk
Az egy alaptétel, hogy minden gyereknek ugyanolyan jogai vannak, és minden gyereknek azonos esélyekkel kellene az életnek nekiindulnia. Ezt mondják ki a jogszabályok, az ENSZ Gyerekjogi Egyezménye, és ezt súgja nagyon sok ember ösztöne is: akkor lesz jobb hely ez a világ, ha minden gyereknek esélye van azzá a felnőtté válni, akinek született.
Ehhez képest, ha valami nagyon egyértelműen megmutatkozott 2025-ben, az az, hogy ma Magyarországon elképesztően nagy különbségek vannak a gyerekek életesélyei között, és persze abban is, hogy mennyire komolyan vehetőek a jogaik. Elég régóta mondogatjuk, hogy
a gyerekek legfontosabb adata az irányítószám, hogy hova születtek – ez szabja meg alapvetően, hogy milyen esélyük lesz minőségi egészségügyi ellátásra, oktatásra, bármilyen szolgáltatáshoz való hozzáférésre.
Persze ezen kívül van még egy szám, ami fontos: ez az, hogy mennyi nulla van a szülők bankszámláján elérhető összegben. Szomorú igazság. Aki szegény, az a legszegényebb. 2025-ben ennek kapcsán a Magyar Evangéliumi Testvérközösség (Iványi Gáborék) talán mindenkinél többet tudtak mesélni.
Az infláció, a magas megélhetési költségek, a stagnáló vagy alig-alig növekedő gazdaság, az alacsony beruházási dinamika miatt csökkenő foglalkoztatotti létszám nem tesz jót a gyereket nevelő családoknak – főleg az alacsony társadalmi csoportokban, miközben 2025-ben újabb állami támogatások és adókedvezmények léptek életbe a nagycsaládosok (3+ gyerek) számára. Emelkedett a családi adókedvezmény, és a lakhatási támogatások (CSOK Plusz, Falusi CSOK) segítik a gyereket nevelő szülőket.
Egyértelmű, hogy lakhatási válság van Magyarországon (is, miként Európa legnagyobb részén), ami komolyan érinti a gyereket nevelő családokat, és különösen azokat, akik nem tartoznak a módosabb társadalmi csoportokhoz, tehát nem tudják államilag támogatott hitelekkel megoldani a lakhatásukat.
Ezért aztán 2025-ben tovább nőtt a szakadék a jómódú családokba született gyerekek biztonságérzete és a szegénységben élő kortársaik között. Bár, hogy egyáltalán hány gyereket érint a szegénység, arról pont 2025-ben derült ki, hogy a KSH az elmúlt években ezt az adatot tévesen közölte. Majd miután a nyilvánosságban kutatók és szakújságírók megfogalmazták a dilemmáikat, és a KSH revíziót tartott, a gyerekszegénységi ráta duplájára nőtt (9,5 százalékról 20,9 százalékra).
A magyar gyerekek és a botrányok
A nyilvánosság szerepe azonban nem csak ebben mutatkozott meg 2025-ben. Tovább folytatódott a gyermekvédelmi rendszert érintő botrányos ügyek feltárása, és az a trend, hogy a média és közösségi média által bemutatott témák határozzák meg a politikai napirendet és az azt kiszolgáló ágazati irányítás lépéseit.
2025-ben kiderült, hogy az egyik gyermekvédelmi intézmény igazgatója hosszú éveken keresztül bántalmazott és szexuálisan kizsákmányolt különösen sérülékeny helyzetben lévő, családjukon kívül nevelkedő gyerekeket, fiatalokat. Ezen kívül sikerrel akadályozta meg, hogy a vele szemben tett jelzéseknek következménye legyen. De nemcsak róla, hanem az intézményben dolgozó más nevelőkről, szakemberekről is kiderült, hogy visszaéléseket, fizikai bántalmazást követtek el a rájuk bízott gyerekekkel szemben.
Ha 2024 a bicskei ügyről szólt, akkor 2025 a Szőlő utcáról. Egy újabb év, egy újabb nagy horderejű, rendszerszintű problémákra rámutató botrány a gyermekvédelemből – és rengeteg olyan sajtóhír, ami feltárni, magyarázni, értelmezni, átértelmezni próbálta, mi történt valójában.
El lehet képzelni, hogy az a 24 ezer gyerek és fiatal, akik állami gondoskodásban éltek 2025-ben (és persze a róluk gondoskodó, rájuk figyelő felnőttek) milyen elképesztően nehéz helyzetben voltak.
Tovább erodálódott a rendszer. Az újabb és újabb ügyek, és a gyerekvédelmet érintő egyéb történetek a társadalom nagy része számára láthatóvá és átélhetővé tették, hogy milyen problémák vannak:
Csatlakozz a WMN-Tagsághoz!
Ezt a tartalmat csak a WMN-tagok olvashatják tovább.
Legyél te is a közösségünk része, támogasd munkánkat!
Szükségünk van a támogatásodra.
Megnézem a tagsági csomagokatvagy bejelentkezem
A kiemelt kép forrása: Getty Images/Kelly MacDonald, Getty Images/corrigan201, Google Maps, Unsplash/ Faiz Muhammad, Robert Arnar, Outcast India, Nhat Anh Nguyen Chi
Glow
Glow