Duplájára nőtt a szegénységben élő gyerekek száma – Nagyon nem stimmelnek KSH korábbi szegénységi adatai

–

Valami nincs rendben

Áprilisban írta meg a Válasz Online-on Élő Anita, két kutató – Tátrai Annamária és Gábos András – tanulmánya nyomán, hogy komoly gondok lehetnek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szegénységi adataival. A kutatók szerint a KSH által közzétett számok nem tükrözhetik a valóságot, mivel az adatokban sok olyan ember szerepel, akik csak éppenhogy a szegénységi küszöb fölé kerültek – ez pedig torzítja az összképet. Júniusban már öt kutató állította, hogy a számok nem tükrözhetik a valóságot, mivel kiderült, hogy ahhoz, hogy a KSH jövedelemadatai érvényesek legyenek,

a NAV-nak esetenként százezres összegekkel kell támogatnia azokat, akik enélkül a szegénységi küszöb alá kerülnének – ez pedig teljes képtelenség.

A szakemberek szerint rendszerszintű adatminőségi problémák vannak az EU-SILC (az Európai Unióban egységes módszertannal gyűjtött adatsor) keretében készítettek 2014 és 2023 között.

Közleményében a KSH akkor „áltudományosnak” minősítette a kutatók cikkét.

Mégis korrigálni kellett

Aztán szeptemberen sajtótájékoztatón jelentette be a KSH – állításuk szerint a cikkektől függetlenül, de figyelembe véve a javaslatokat –, hogy javították a számokat. A korrekció eredménye az lett, hogy jelentősen változott a jövedelmi szegénységi ráta: 2018-ban 1,7; 2019-ben 1,6; 2021-ben 1,4 százalékponttal lett magasabb az országos adat a korábbiaknál. És hogy ez mit jelent számokban? A 2018-as adatokban 150 ezerrel több lett szegénységben élők száma, ami nem elhanyagolható mértékű különbség.

Dupla annyi szegény gyerek a 2020-as adatokban

Az Eurostat most nyilvánosságra hozta a korrekció előtti és utáni, korosztályokra bontott adatokat, amiből az derült ki, hogy a 0–17 éves gyerekeknél különösen jelentős az eltérés. 2020-ban például eredetileg 9,5 százalékra mérték a szegénységben élő gyerekek arányát, ami a javítást követően 18 százalék lett –

e szerint dupla annyi gyerek érintett, mint azt korábban mérték.

Ezeknek a számoknak azért van nagy jelentősége, mert a döntéshozók ezen adatok alapján döntenek az érintett csoportok számára meghozandó intézkedésekről, és ha torzak a számok, akkor a segítség sem lehet hatékony.

Manipuláció vagy tévedés?

Az Eurostat szerint a magyar adatok megbízhatóak, és a mostani korrekciók okaként sem a manipulációt vagy szándékos torzítást jelölték meg – szerintük módszertani probléma állhat a háttérben. A Válasz Online cikke szerint még mindig vannak megválaszolatlan kérdések a korábbi adatokkal kapcsolatban, és valószínűsíthető, hogy további korrekció jöhet a szegénységi adatokkal kapcsolatban.

Dián Dóri