Takács Dalma: Dolgok, amiket elmondanék a gyerekkori énemnek a szorongásról
Attól még, hogy gyerek vagy, kijelölheted a határaidat, mondhatsz nemet. Még akkor is, ha mások máshogy csinálják.
Attól még, hogy gyerek vagy, kijelölheted a határaidat, mondhatsz nemet. Még akkor is, ha mások máshogy csinálják.
Utódaink gyerekkorát szétbontotta a digitalizálódott világ. Présben vannak a szülők és az oktatási rendszerek, a társadalom és a családok. A változás már mentálisan és fiziológiailag is kimutatható. De a fejlődést visszacsinálni nem lehet, és az a morális pánik, amiben most vagyunk, sem vezet sehová. A WMN XL új cikkében dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember ered a digitális világban eltűnt gyerekkor nyomába.
John Lennonról írta a matektanára: „Ha ez így megy tovább, biztosan megbukik.” Az iskolában ő volt a fekete bárány, és még a nagynénje is azt gondolta, szép dolog a gitározás, de megélni ebből nem lehet. Egy zseniális alkotó a sok közül, akinek az iskola rémálom volt.
Kata egy „átlagosan boldogtalan család” gyerekeként különösen fájó szívvel emlékszik a rossz karácsonyokra… de igyekszik felnőttként kezdeni valamit a szellemükkel, ami minden decemberben megtalálja.
Szép csendben feláll a történetünk, amelyben nincs mesés gazdagság, fényes hírnév, és úgy általánosságban, semmi, de semmi rendkívüli vagy grandiózus, mint gyerekként hittük. Csak színtiszta, felnőtt élet.
Így segítheted a gyerekedet az önbizalom-szerzésben: egy óvónő tippjei, jótanácsai:
Te az összekeverősök vagy a körbeevősök táborát erősítetted annak idején a menzán?
A bársonykötéses albumokat felváltották a végtelen, online tárhelyek, az évente néhány tekercs előhívott filmet a havi (napi?) 100 fotó. Végignézi-e valaha bárki is majd a rengeteg megőrzött felvételt? És ha nem, mi lesz a gyerekek emlékeivel?
Három felkavaró, felejthetetlen fotó gyerekekről – és a történetük:
Amikor még nem két hétig, hanem két és fél hónapig tartott a vakáció. A nyár, ahogy mi szerettük: