Megalázó testzsírméricskélés az iskolában: így védheted meg gyermeked jogait és lelkét

–

Váratlan anorexia

Két kamaszlányom van. Az egyikük szinte születése óta vegetariánus, a másik csak akkor érzi, hogy evett valamit, ha hús is van a tányérján. Mindketten teljesen normális testalkatúak voltak, amikor az iskolában részt vettek a kötelező BMI-mérésen.

ITT megnézhettek egy videót arról, hogyan is zajlik ez a vizsgálat. Nekem már ez is elég hátborzongató, de most nem rólam van szó.

A mérés után nem sokkal mindkettejüknél súlyos anorexiás tünetek jelentkeztek. Az egyikük tizenkét évesen tagadta meg az ételt, a másikuk tizenöt volt. Csontsovánnyá fogytak, én pedig teljesen kétségbe voltam esve. Elég tájékozott voltam a kérdésben, hiszen a WMN-en is nagyon sokat írtunk erről a témáról, például ez az írás is sokat segített nekem.

Nekünk szerencsénk volt

Mintegy fél évig tartott mindkettejüknél ez a periódus. Rengeteg beszélgetéssel, még több türelemmel és empátiával, közös erővel, egyéb segítség nélkül sikerült megoldanunk az átmeneti étkezési zavarokat. Megható volt, hogy a kisebb is segített a nagynak, mert ő már korábban túl volt ezen. De nem mindenki olyan szerencsés, mint mi. Ismerek olyan családokat, ahol még ma is mindennapi küzdelmet jelent, hogy nem hajlandó enni a kis- vagy nagykamasz. Annyi bizonyos, hogy egy amúgy is önbizalomhiányos tinédzsernek, aki ki van éhezve a külvilág, valamint a kortársai elismerésére, biztosan nem tesz jót, ha a vizsgálati eredmények (nyilvános!) kihirdetésekor, sőt, már vizsgálat közben is gúnyos megjegyzéseket kap a szakemberektől, ha néhány tizeddel eltér az úgynevezett „normális” tartománytól az érték, amit mértek. Főleg, hogy a virtuális világban, ahol ezerfelől bombázzák a tökéletes(nek mutatott) testű influenszerek, sztárok és modellek a mai kamaszokat, túlságosan nagy hangsúly helyeződik a külsőre.

Nehéz kérdés, hogyan védhetjük meg a gyerekeinket a rendszerszintű megszégyenítéstől és az ezt követő testképzavartól. Sajnos egészen biztos vagyok benne, hogy a fent leírt történethez hasonló esetek nem csak nekünk okoztak gondot.

Hogy látja ezt a gyerekjogi szakember?

Németh Barbara, a Hintalovon Alapítvány munkatársa elmondta, hogy a kötelezően előírt egészségügyi vizsgálatok olyan természetesek, hogy sokan bele se gondolnak annak céljába és menetébe.

„Az iskolai tájékoztatás rendszerint elmarad, hiszen számukra ez »szokásos« vizsgálatnak tűnhet. De a szülőknek és a gyerekeknek is joga van ahhoz, hogy megértsék ezek szükségességét, folyamatát és felhasználását. Ezekről előre tájékoztatni kell őket, ráadásul, ha tudják a gyerekek, hogy miért és hogyan zajlik a vizsgálat, mit mutatnak valójában az eredmények, kik ismerhetik meg azokat, elfogadóbbak lesznek velük szemben. Nem mellesleg a tájékoztatás az iskolát vagy a vizsgálatot végző szakembert is arra készteti, hogy tudatosítsa, mit és miért csinál, és hogyan érheti azt valóban el.”

Az is alapkérdés Németh Barbara szerint, hogy a súlyproblémával küzdő gyerekek szűrésére alkalmazzák, vagy a gyerek népességén belül vizsgálják az érintetteket?

„A kettőnek nagyon ellentétes a szakmai megítélése, az előbbi kárára (és arra ne is gondoljunk, hogy valaki saját, piaci alapú szolgáltatását kívánja eladni vele), miközben a BMI-érték önmagában nem bír diagnosztikai értékkel.”

Akármibe vonják be a gyerekeket (legyen az egy kutatás, szűrés vagy más), mérlegelni kell az részvétel etikai alapelveit

„Fontos, hogy olyan vizsgálatot végezzenek gyerekekkel, ami a célnak megfelelő, ahhoz szükséges, az eredményének következménye van, és mindenekelőtt, ami nem árt” – mondta Németh Barbara, majd így folytatta:

„Ez azonban sok kérdést felvet. Nem célozhatja azt, hogy növelje a szorongást, és nem is járhat azzal. Ha a gyerek egészsége érdekében történik egy vizsgálat, akkor annak minden oldalát figyelembe kell venni, a fizikain kívül a lelki és társas jóllétet is. Az nem lehet, hogy az egyiket növelni akarjuk, míg a másikat veszélyeztetjük. 

A kutatások elég egyértelműen mutatják, hogy sem a szembesítés, sem a nyílt összehasonítás nem teszi a gyerekeket kiegyensúlyozottabbá, és nem segíti őket a súlyproblémáikkal való megküzdésben. Vagy arra sarkallja őket, hogy még többet egyenek, vagy arra, hogy megtagadják az ételt.”

Ha meg is történik a szülő tájékoztatása az eredményéről, kérdés, hogy mit kezd majd vele

Barbara szerint fontos kérdés, hogy: „Megérti-e annak jelentőségét, kiegészül-e olyan információkkal, hogy mit tegyen, hogyan beszélgessen erről a gyerekkel, hol kaphat segítséget, vagy milyen folyamatokat indít el saját magával kapcsolatosan. A hátrányos helyzetű családoknál ez a mozgástér pedig még szűkebb.”

Németh Barbara úgy gondolja: „Érzékeny téma, mégsincs úgy kezelve. Mint minden tabutéma, ez sem azáltal válik problémává, hogy beszélünk róla. A prevenció, intervenció szempontjából a legrosszabb, ha a testsúly mögötti komplex érzelmi-, fizikai- és társas hatásokat egyetlen misztikus számra redukáljuk.

Lehet, hogy ez jelent valamit az orvosoknak vagy kutatóknak, de ha a gyerekek vagy laikusok csak annyit hallanak belőle, hogy magasabb, mint a többieké, akárhol is húzzák meg a hivatalos kategóriákat, az biztosan nem segíti a célt, sőt, egyenesen káros.”

Németh Barbara egyik legfontosabb gondolatmenete:

„Egy jól felkészített szakember figyelembe veszi ennek kényes voltát, nem mondja ki mások előtt az értékét, nem minősít, hanem tájékoztat és elmagyaráz.”

És teszi ezt nem annyira a GDPR miatt, hanem mert tudja, hogy a súly és a külső mennyire fontos szerepet tölt be a gyerek önbecsülésében, testképében, társas kapcsolataiban.

A gyerekekkel készült kutatások szerint az iskola a legrosszabb hely, ahol a testsúly mérését szervezhetik, illetve amikor megkérdezték őket, kivel mennének el rá, mindenki a családot mondta, és senki sem azt, hogy a barátaival.

„Legfontosabb, hogy megértsük, mit jelent a gyerekek számára a külső és a testsúly. Összefügg a népszerűséggel, és sokkal inkább a társas kapcsolataikról, elfogadásukról szól. A gyerekek legkevésbé a testsúlyuk egészségügyi következményei miatt aggódnak.”

A legtöbb cikizés a testsúly körül alakul ki, már az óvodások is felismerik annak jelentőségét a társas hierarchiában

Barbara hangsúlyozta: „Az étkezési zavarok magasabb arányban fordulnak elő azoknál, akiket cikiznek a súlya miatt, mint akik túlsúlyosak, de nem cikizik.

A gyerekek pedig hajlamosak a saját felelősséget, viselkedést hangsúlyozni abban, ha valaki alkata eltér az átlagostól, és simán elfeledkeznek például a társas hatásokról. Ezért is van felelőssége az iskoláknak, szakembereknek abban, hogy komplexebb programokban gondolkodjanak, és közösségi szinten reagáljanak az esetleges problémákra.”  

Jó technikák a zavar megoldására

1.

Rutinvizsgálat révén sok szülő nem figyel rá külön oda, vagy csak akkor értesül róla, ha már baj van, például étkezési zavarok vagy zaklatás jeleit látja a gyerekén.

Ezért is nagyon fontos, hogy tájékozódj előre az iskolától, gyerekorvosról, beszélgess ezekről a kérdésekről a gyerekkel.

2.

Kérdezd meg a gyerektől, hogy érzi magát. A testsúly nem arról szól, hogy néz ki, hanem arról, hogy érzi magát. Beszélgessetek arról, hogy a fogyás nem megoldás a zaklatásra, bullyingra.

3.

Ha a gyereket méltóságában megsértik a vizsgálat során, bántják, zaklatják, ez az iskolát is érinti, és nem elég rá egyéni szinten reagálni.

4.

Fontos, hogy megismerjék a gyerekek a jogaikat, nemcsak az egészséges élethez, de a megfelelő tájékoztatáshoz, a véleményük kifejezéséhez és figyelembevételéhez, és ahhoz is, hogy senki sem bánthatja őket, és nem bánthat velük másképp valamilyen tulajdonságuk miatt. Segítsd, hogy élni tudjon ezzel a gyereked, ha pedig megsértik, ne menj el mellette szó nélkül.

Ha valódi szándék van egy-egy mérőszám vizsgálata mögött, akkor látható, hogy az sokkal messzebb mutat.

Adatvédelem és jog

A gyerekek orvosi vizsgálata sok jogi kérdést is felvet, ezeket ITT olvashatod el.

Az adatvédelemmel kapcsolatos irányadó elvek:

A GDPR nyilván nem említi külön a testtömegindex fogalmát mint külön kategóriát. A GDPR 4. cikk 1. alpontja szerint személyes adat bármely olyan információ, amely akár közvetve, akár közvetetten egy adott természetes személyhez köthető. A rendelet viszont létrehozta a személyes adatok szenzitív, tehát különleges védelmet élvező kategóriáit, amibe az egészségügyi adatok is beletartoznak. 

A betegségre, egészségi állapotra, az egészségügyi vizsgálatok eredményeire, a gyógykezelésre vonatkozó adatok – vagyis összefoglalóan az egészségügyi adatok – különösen szenzitív adatok, azoknak illetéktelen kezekbe kerülése rendkívül sérelmes lehet az érintettre, a betegre nézve. 

Az egészségügyi ellátórendszer szereplői (például iskolaorvos, háziorvos, kezelőorvos) a nemrég bevezetett elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér alapbeállításai szerint jogosultak az egészségügyi adatokhoz hozzáférésre. Az is fontos, hogy iskolaorvosi vizsgálat esetén nem az iskola, hanem az orvos tartozik felelősséggel az adatok kezeléséért, védelméért a gyerekkel szemben.

Tehát az orvos feladata gondoskodni arról, hogy egy iskolaorvosi vizsgálat eredményeiről például csak az adott gyerek (és az ő szülei) tudhassanak, és más (akár a közelben jelenlévő gyerek, osztálytárs, tanár stb.) ne.

Annyi jogosan elvárt felelőssége kell legyen az orvosnak, hogy figyeljen arra: egyedül a gyerek és szülei tudjanak az eredményekről, és tartsa be az adatvédelmi előírásokat. Az, hogy maga az adott gyerek mit kezd a hallott eredményekkel, és ez érzelmileg mit okoz számára (testképzavar, anorexia, stb.), már inkább a gyerek edukációját érinti, a vizuális kultúrához, a testképhez való viszonyát, ismeretét.

Szubjektív végszó

Amit megtanultam ebből a két keserves fél évből, hogy mindig ott kell állnod a gyereked mellett, nem hagyhatod magára, de nem is telepedhetsz rá, mert ezzel csak elmérgesíted az amúgy is nehéz helyzetet. 

A legfontosabb, hogy érezze, mindenben mellette vagy, és támogatod. Akkor is, ha már olyan gyönge az éhezéstől, hogy felkelni sincs ereje az ágyból. Még olyankor sem érezheti azt, hogy haragszol rá ezért. Nagyon nehéz nem haragudni, tudom, átéltem.

Ne felejtsd el, neki még nálad is sokkal-sokkal nehezebb, hiszen folyamatosan éhezik, és ettől nagyon szenved. Nem tehetsz mást, bízz benne, és bízz magadban.

Ha pedig mégsem sikerül, ne szégyellj segítséget kérni. Szó szerint életmentő lehet a megfelelő pillanatban érkező szakszerű segítség.

 Both Gabi

A testkép- testsúly- és az étkezési zavarok kapcsán a Yelon szülői és gyerek oldalán több cikket is találsz, például: ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Peter Dazeley