Kaktusz a Hortobágyon? – Így lehet egy netes rendelésből ökológiai katasztrófa

–

A szerkesztőségben többen is lelkes növénygyűjtögetők vagyunk, tippeket adunk és kapunk arról, hol milyen fajtákra lehet jó áron lecsapni éppen. Figyeljük a gondozós és vásárlós csoportokat, és ha úgy van, egymás között is csereberélünk hajtásokat. A növénygyűjtés ugyanis igen drága hobbi: ha valaki profin szeretné csinálni, nem árt, ha rögtön világító- és párásítórendszerrel tervez, megfelelő földkeverékkel, kaspókkal – és akkor még szót se ejtettünk arról, milyen őrületesen drágák a különlegesebb példányok.

Egy fehér mintás levelű könnyezőpálma (most hagyjuk a latin neveket, nem ez a lényeg) harmincezer forint körül vásárolható meg idehaza, de egy-egy izgalmasabb mintájú pénzlevelű pilea vagy különlegesebb begónia is súlyos ezrekbe kerül. Mivel a nagy tesó mindent lát, a növényekkel kapcsolatos internetes kereséseinkre is azonnal reagál, így folyamatosan tolja a képünkbe a Wish és társai hirdetéseit, amelyekben különleges fajok magjait vehetjük meg potom pénzért.

Mit gondol az egyszeri, jóhiszemű növénygazda? Biztosan azért ilyen olcsó, mert a mag még nem kész növény, ahhoz időre, gondoskodásra és némi befektetésre is szükség van, hogy a magok közül egy is kikeljen és szép, nagy (és értékes) növénnyé fejlődjön.

De ha, mondjuk, több is kikel és szépen fejlődik, ez igazán kecsegtető üzletnek tűnik: ha a piaci ár alatt adja is el a felesleges példányokat, csakhamar nemhogy rentábilis lesz a biznisz, de képzeletben már Dagobert bácsiként látjuk magunkat, aranyban úszkálva.

Csakhogy van egy aprócska bökkenő.

A magok szerencsés esetben – igen, ez a szerencsésebb eset – meg sem érkeznek, de mivel három-négyszáz forintos tételekről beszélünk, a legtöbben még csak nem is reklamálnak a Wishnél, egyszerűen kár a gőzért.

Az igazi gondok ugyanakkor valójában akkor kezdődnek, ha a csomag mégis a postaládánkban landol, jószerével mandarin nyelvű és/vagy Google Translate-angollal feliratozott csomagokban, illetve leírás nélkül. (Hallottam már olyanról is, hogy a pici zacskóban nemes egyszerűséggel szemét volt: a vásárló kapott egy adag fatörmeléket meg piszkot…)

Na, de ha magok érkeznek, a lelkes megrendelő elveti őket, és vár – mindaddig, míg

• rájön, hogy nem fognak kikelni, mert károsodtak a szállítás során;
• kikelnek, de rájön, hogy nem is az van a csomagban, amit rendelt.

A dolog sok ponton gyanús lehetne persze, például, ha valaki kicsit jobban ismeri a növények rendszertanát, sejtheti, milyen formájú, méretű stb. magokat kell kapnia attól függően, milyen az áhított fajta – a legtöbben azonban tényleg naivak, és „Kínából jött, persze hogy olcsó” felkiáltással gondolkodás nélkül el is vetik a magokat.

Az még a jobbik eset, ha valami teljesen hétköznapi növény lapul a csomagban: sokan számolnak be például arról, hogy bazsalikommagot kaptak másnak álcázva. Ha viszont vetés előtt vagy után kiderül a turpisság, a magok vagy a kikelt növények szinte biztosan a szemétben végzik.

És ez az a pont, amikor a dolog aggályossá válik: innentől ugyanis a növények konkrétan veszélyesek is lehetnek. Gondoljunk bele: megrendelőnk, nevezzük az egyszerűség kedvéért Fecónak, csalódottan dobja ki a zacskó tartalmát – vagy borítja a kicsírázott növényeket földestül a kukába. A szemeteszsák a szeméttelepre kerül, és – feltételezve, hogy Fecó környezettudatos, hiszen nagy növénybarát – ott egy idő után lebomlik, hiszen Fecó komposztálható zacskókat használ. Ha nem, akkor feltételezzük, hogy a telepi patkányok, esetleg egyéb állatok megdézsmálják a zsákot, amibe így nedvesség jut, és a bennük lévő magok szépen kicsíráznak. (Vagy a kihajított növénykék kezdenek burjánzani.)

Mivel Kína éghajlata a legtöbb területen eltér a mienktől, a növények az első nagyobb fagy után jó eséllyel elpusztulnak. De mi van, ha nem? Mi van, ha ellenállóbbak, gyorsabban alkalmazkodnak, mint azt bárki gondolta volna?

A szeméttelepen nem kell messzire szállnia a virágot, majd termést hozó egyedek magjainak ahhoz, hogy valami szuper tápanyagdús közegbe kerüljenek – Fecó már rég megfeledkezett a kínai rendelésről, amikor a szívós kis növénykék elözönlik a környéket.

Aki azt mondja, hogy ez egy sci-fi forgatókönyve, és nem a realitás, az esetleg nem hallotta még az egyik kedvenc magyar szavamat: özöngyom. Bármilyen furán hangzik is,

az özöngyomok elterjedése az egyik legveszélyesebb dolog, ami egy ökoszisztémával történhet: ha egy szívósabb, agresszívabban terjeszkedő, könnyebben szaporodó növény bekerül az addig jól működő zárt rendszerbe, akkor a leggyengébb láncszemek a legsérülékenyebb, legveszélyeztetettebb fajok lesznek.

Azaz: az inváziós növény szép lassan (de néha átkozottul gyorsan) átveszi az uralmat, és kiszorítja természetes élőhelyéről a sérülékenyebb fajokat. 

Így fordulhat elő, hogy a Pilisben 2017 óta szó szerint irtani kell a fügekaktuszokat. Tizenhárom (!) kaktuszfaj egyedeit találták meg a déli lejtőkön, de rendszeresen visszatérő probléma ugyanez a Kiskunsági Nemzeti Parkban is. Kunbaracs mellett egy tizenöt négyzetméteres kaktuszteleppel küszködnek a természetvédők!

Aki azt mondja, hogy őt ugyan nem zavarja néhány kaktusztelep a hegyekben, gondoljon arra, hogy ugyanígy, inváziós fajként került hazánkba

• a parlagfű, amire a lakosság mintegy 15-20 százaléka allergiás;
• a kaukázusi medvetalp, ami extrém súlyos, égésszerű sérüléseket okoz, ha csak hozzáérünk.

Vannak persze kevésbé direkt módon káros invazív növények is, a legismertebb természetesen az akác, amely gyógynövényként is jelentős, mézelőként és tüzelőként is kiváló, és a gyorsan növő gyökérzete nagyon hasznosnak bizonyult a homoktalaj megkötésében. Igen ám, de a gyors növekedéshez rengeteg tápanyag szükséges, így az akácerdők kiirtása után kimerült talaj marad, az agresszívan terjeszkedő akác pedig kiszorít mindent az eredeti élőhelyéről, ami csak az útjába kerül.

Eleinte persze kifejezetten egzotikusan hathat az, hogy Észak-Amerikából származó prérifű lett honos Debrecen mellett – a gond csak akkor kezdődik, ha terjeszkedni kezd, és kiszorít olyan növényeket, amelyek önmagukban is értékesek és fontosak a helyi flórában, ráadásul esetleg szükségük is van rájuk egyes állatfajoknak.

Ha hirtelen eltűnik a táplálékot adó fűfajta, azok az állatok, amelyeknek a táplálkozása arra épül, nem biztos, hogy adaptálódni tudnak az új növényekhez, így nem csupán az őshonos növényeknek inthetünk búcsút az özöngyom miatt, de kipusztul néhány őshonos állatfaj is.

És mivel a természetben minden mindennel összefügg, ez láncreakciót indíthat be: ha a kihalt állatfaj más állatok állományát szabályozta, az a faj elszaporodhat. Ha táplálékként fontos volt egy nála magasabb táplálkozási szinten lévő fajnak, akkor az is veszélybe kerül, megritkul az egyedszám, és végül mindez felér a táplálkozási piramis felsőbb szintjeire, és ott okozhat súlyos zavarokat.

Azaz: semmiféle túlzás nincs abban, hogy Fecó kidobott virágmagjai miatt néhány évtizeden belül egy adott élőhelyen állatfajok kerüljenek veszélybe.

Persze ezek nem mindig jól látható folyamatok: a természetvédő szakembereken kívül kevesen veszik észre egy-egy rovarfaj vagy féreg hiányát. A lényeg azonban az, hogy ha a rendszer egyszer felborul, akkor annak beláthatatlan következményei vannak.

Hogy mit tehetsz azért, hogy ne károsítsd a természetet özöngyomokkal?

• A kerti hulladékot sose öntsd ki árokparton, erdőben!
• Ne rendelj külföldről magokat, növényi részeket, csakis megbízható helyről, a jogszabályoknak megfelelően!
• A dísznövényeket tartsd a telekhatárokon belül, ha megmetszed, ritkítod, megunod stb. őket, gondoskodj arról, hogy ne kerülhessenek a szabad természetbe!
• Ne hozz haza nyaralásból magokat, növényi részeket – ha mindenképpen szeretnél ilyesmit, olvasd el az erre vonatkozó jogszabályokat!

• Bizonyosodj meg arról, hogy bármilyen dísznövénymag, amit a kommunális hulladékba dobsz, szaporodásra nem alkalmas!

• A gumókat, hagymákat, gallyakat, egyéb, vegetatív szaporításra alkalmas részeket semmisítsd meg, vagy inkább ajándékozd olyannak, aki örül neki (és szintén betartja ezeket a szabályokat).

ITT olvasható a Nébih 2019-ben szigorodó szabályzata a témában.

A növények behozatalát Magyarországra (és azok kivitelét Magyarországról) a 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet szabályozza. A harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó uniós rendelkezésekről az Európai Bizottság honlapján találtok részletes információt.

ITT például lehet böngészni a magyarországi özöngyomokról. Ijesztő és egyben tanulságos.

Csepelyi Adri

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Vlad Georgescu