–

1. Komoly visszalépés történt az alapjogok terén

Az elmúlt 15 évben több korszakhatárt átléptünk, számtalan olyan dolog történt, amiről a rendszerváltás után sokan azt gondolták, hogy lehetetlen – ez egy újabb azok között. De az egyértelmű: a gyülekezési jog korlátozásával

szintet lépett a kormány a különböző csoportok elleni, pillanatnyi politikai haszonért végrehajtott támadások, jogfosztások terén – mondja Laczó Adrienn ügyvéd, lemondott bíró. 

És hiába tűnik úgy, hogy ez csak keveseket érint, valójában mindannyiunk ügye: fontos vívmánya ugyanis a modern társadalmaknak, hogy a gyülekezési jogot egyáltalán nem vagy csak nagyon nehezen lehet csorbítani, és a rendszerváltásnak nagyon fontos eleme volt, hogy a gyülekezéshez, az egyesüléshez, a szervezetalapításhoz, a pártalapításhoz fűződő jogokat ne lehessen korlátozni hatalmi eszközökkel. Most ezen a téren nagyon komoly visszalépés történik.

2. Az alapvető jogokat ezentúl hierarchiába rendezhetik

Ha az alapvető jogokat hierarchiába rendezik, tehát azt mondják, hogy az egyik alapjog fontosabb, mint a másik, akkor az az egész Alaptörvény koncepcióját dönti meg, mert az eddig azon nyugodott, hogy az alapvető jogok egyenlőek, és ugyan csorbíthatók a másik rovására, de csak egyedileg és nagyon-nagyon megalapozottan. És 

egy ilyen fix hierarchia nem felel meg az európai demokratikus álláspontnak, hogy minden alapvető jog egyenlő. 

A tervezett Alaptörvény-módosítás szerint viszont a gyerekek egészséges fejlődéshez való joga prioritást élvez. Ha például a tulajdonhoz való jogot megelőzi a gyerek egészséges testi fejlődéshez való joga, akkor ha valaki becsönget hozzánk, hogy éhes a gyereke, akkor elviheti, amit a hűtőben talál. Ez nyilván egy sarkított példa, de az Alaptörvénynek azért kell kőbe vésettnek lennie, mert az összes többi jogszabály ide vezet vissza. Ez az utolsó, amihez hozzányúl egy bíró, amikor el kell bírálnia egy ügyet. 

„Ennek a hierarchiának, amit most kialakítanak, az a célja, hogy egy politikai közösséget egyben tartson. 

Nem valódi aggódás áll mögötte a gyerekekért, mert ha az lenne a motiváció, akkor egyéb intézkedések is történnének a gyermekvédelem ügyében. 

Nyílt téren nemi szervet, szexuális aktust mutatni eddig is büntetendő cselekmény volt, ezt eddig is szabályozta a BTK, és aki volt egy Pride-on is, az tudja, hogy ez nem erről szól, nincs benne több szexualitás, mint amikor egy férfi és egy nő sétál a Margitszigeten, és megállnak csókolózni” – mondja Laczó Adrienn.

3. Most a gyülekezés, aztán...

Gyülekezési jog, egyesülési jog (ami a pártalapítás), és egyéb szervezetalakítás, mint például civil szervezetek alapítása – ezek mind együtt szerepelnek az Alaptörvényben. „Bizonyára lehet találni ma Magyarországon olyan civil szervezetet, ami a zászlójára tűzött olyan dolgokat, amiket egy nagyon kifacsart logika alapján összeütközőnek találhatunk a gyermekek védelmére vonatkozó jogszabállyal. Hiszen vannak olyan civil szervezetek, amelyek az LMBTQ-emberek jogaiért vagy azokért is szólalnak fel – és bármely pillanatban mondhatják róluk, hogy ők a homoszexualitást népszerűsítik” – vetíti előre Laczó Adrienn.

Így nyilván, ha a gyülekezési jogot megelőzheti fontosságban a gyerekek vélt érdeke, akkor a többi, ehhez a csoporthoz tartozó jognál is felmerülhet ez.

4. Ünneplés helyett gyűlöletkeltés

„Illusztris társaságba kerültem poloskaként, büszkén vállalom – ez a vicc része, de méltatlan, hogy 

egy kétharmados felhatalmazású kormányt vezető miniszterelnök – egy másik hatalmi ág feje – egy ünnepi beszédben olyan dolgokat mond többek között a bírókról, ami nyilvánvalóan alkalmas arra, hogy a bíróságba vetett közbizalmat rombolja.

Ez nagyon ártalmas dolog” – foglalja össze Laczó Adrienn korábbi bíró, aki azt is hozzáteszi, hogy a bíróknak olyan öntudatos és független szakembereknek kellene lenniük, akik a tárgyalóteremben ki tudnak állni mások jogaiért – az elmúlt években azonban ők maguk is folyamatosan azt élik meg, hogy őket korlátozzák a jogaikban.

5. Megváltozott a jogalkotás teljes rendszere

„Amit én az egyetemen tanultam a jogalkotási folyamatról, az gyakorlatilag nem létezik, teljesen felszámolódott. 

Nemcsak a társadalmi egyeztetés, hanem a Parlamenten belüli folyamatok is olyan szinten fel vannak gyorsítva, hogy az egész működés már csak egy látszat. Egyik nap ül egy képviselő a szobájában és kipattan a fejéből egy bonyolult jogszabály, és az másnap már törvényi erőre emelkedik. 

Egy ilyen szintű jogszabályra a köztársasági elnök legalább látszatból egy munkanapot szánhatott volna. Még a látszata sincs meg annak, hogy valamiféle társadalmi szándékot emelnek törvényi erőre” – mondja Laczó Adrienn. És ez megint egy olyan változás, ami most elsősorban az LMBTQ-embereket és szeretteiket érinti érzékenyen, de lehet, hogy jövő héten már másokat is fog. 

„Találnak valami valós vagy kreált problémát, és gyorsan módosítják rá a jogszabályokat, először csak rendeleteket, majd törvényeket, és most már az Alaptörvényt is, gyakorlatilag egyetlen éjszaka alatt, ha úgy gondolják, hogy az egy aktuális problémára megoldás. Nem a problémát akarják megoldani az Alaptörvény fényében, hanem az alaptörvényt szabják vagy szobrászkodják a szerintünk létező problémához.” 

Az Alaptörvény többszöri módosítása és az alapjogok hierarchiába rendezése nem csupán elméleti jogi kérdés – a gyülekezési jog korlátozása, a civil szervezetek mozgásterének szűkítése és a gyermekvédelem ürügyén hozott változtatások mindannyiunk életére hatással vannak vagy lesznek. Ahogy Laczó Adrienn is figyelmeztet, szinte egy éjszaka alatt is megváltozhat a jogrend, amelyben élünk. Ezért fontos, hogy tisztában legyünk azzal, mi történik az Alaptörvény szintjén, és megértsük: az alapjogok védelme közös felelősség.

Milanovich Domi, Tóth Flóra