Hosszú ideje nem volt ilyen alacsony a légszennyezettség

A Covid-19 vírus megjelenésével helyi szintű munkahelyi-iskolai ingázás és a nemzetközi forgalom egyaránt a töredékére csökkent, ahogy számos gyár is bezárni kényszerült. A kényszerű – és társadalmi-gazdasági szempontból mindenképpen – kedvezőtlen helyzetnek azonban volt egyértelműen pozitív hozadéka is: a bolygó már néhány nap után kezdett fellélegezni. A járvány „bölcsőjében”, Vuhanban, illetve Hupej-tartományban szinte teljesen eltűntek az üvegházhatású gázok a karantén idején az előző év ugyanezen szakaszában mért értékekhez viszonyítva. Az észak-indiai Dzsálandhár városából újra láthatóvá vált a településtől több mint kétszáz kilométerre lévő Himalája egy része, amire a II. világháború óta nem volt példa.

Hasonlóan látványos volt a javulás a vírus által különösen sújtott Észak-Olaszországban is. Budapesten pedig egyetlen hét leforgása alatt harmadára csökkent a légszennyezettség.

A klímaváltozás ettől még marad

Optimizmusra azonban sajnos nincs okunk – a mostani változás, bármilyen jelentősnek is tűnhet is korábbiakhoz képest, lényegében semmiféle befolyással nincs az üvegházhatásra és az azzal szorosan összefüggő felmelegedésre. A kutatók között nagyjából konszenzus van a tekintetben, hogy a károsanyag-kibocsátást évi minimum nyolc százalékos csökkentésével lenne megvalósítható a párizsi egyezmény célkitűzése, miszerint a globális felmelegedést az iparosodás előtti időkhöz képest 1,5 °C-szal, de legalábbis 2 °C alatt kellene tartani – a jelenlegi moratórium pedig önmagában ezt nem teszi lehetővé.

Másfelől a szén-dioxid, ami az üvegházhatás egyik fő okozója, évtizedekig vagy akár évszázadokig megmaradhat a légkörben – vagyis a mostani jóval alacsonyabb kibocsátástól függetlenül továbbra is ott van a légkörben, csapdába ejtve a hőt.

A kevéske előnyünket is elveszíthetjük

Ráadásul tartani lehet attól, hogy a gazdaság újraindulásával ezt a kevéske előnyünket is elveszítjük, hiszen a vállalatok – érthető módon – próbálják majd behozni a több hetes-hónapos kiesést. Félő azonban, hogy a jelenlegi körülmények között éppen a környezetvédelmi szempontok szorulhatnak háttérbe. Hogy ez történik-e majd, az a politikai döntéshozókon is múlik. Nagy kérdés, hogy tudnak és akarnak-e olyan gyorsan cselekedni e téren is, mint a veszélyhelyzetben – amire annál is inkább szükség lenne, mert

a környezetszennyezés legalább akkora fenyegetést jelent az emberiségre, mint a pandémia.

Ám sok múlik rajtunk, hétköznapi embereken is, hiszen minden kis döntésünkkel tehetünk valamit bolygónk, és ezzel lényegében önmagunk jóllétéért és egészségért – vagy éppen azok ellen. Nem kell fenekestül felforgatni az életünket – amúgy is megtette ezt már a vírus –, már néhány kisebb változás is sokat nyomhat a latban. Erre adunk most ötleteket.

Az impulzusvásárlásnak lejárt az ideje

Ami a beszerzéseket illeti, a veszélyhelyzetben mindannyian gyakorlatot szerezhettünk a tervezésben. Továbbra is érdemes azonban egy-egy alkalommal előre bevásárolni, átgondolva, hogy mire lesz szükséged a következő napokban-hetekben. Így nemcsak időt takaríthatsz meg, de – ha autóval jársz – üzemanyagot is, ami pedig a pénztárcádon túl a légkörnek is hasznára lesz.

Vedd figyelembe azt is, hogy az adott árucikkhez mennyi csomagolás „jár”, és honnan érkezett. Ha lehet, helyi terméket válassz, hiszen ezzel a hazai gazdaságot is támogatod. Nézd meg azt is, hogy van-e rajta valamilyen ökocímke – ebből többek között azt is megtudhatod, mennyire környezetbarát módon állították elő.

Egyre többen használnak a nyilvánvalóan környezetszennyező műanyag zacskók, szatyrok helyett textilt. Ám sajnos utóbbiaknak is megvan a hátránya, ugyanis az előállításuk lényegesen több vizet és energiát igényelhet, és jóval magasabb szén-dioxid-kibocsátással is jár. Legjobb, ha az ilyesféle alkalmatosságodat magad varrod, vagy valakivel megvarratod, például régi ruhákból vagy függönyökből.

Öltözködni kell – de nem mindegy, honnan

A fast fashion úgy, ahogy van, fenntarthatatlan. A gyártók által alapanyagként használt poliészter eleve olajból készül, ráadásul mosás közben műanyagszemcséket engednek ki, amelyek a vizeinkbe is eljutnak, tovább károsítva azok ökológiai egyensúlyát. Az ugyancsak kedvelt viszkózt farostból állítják elő – emiatt pedig évről évre egész erdőket vágnak ki.

A divatipar roppant vízigényes is, emellett a világ szén-dioxid-kibocsátásának mintegy tíz százalékáért felel, tekintve, hogy a gyártás jellemzően a Távol-Keleten történik, ahol általában a szén adja az ehhez szükséges energiát – és akkor a szállításról még nem is beszéltünk.

Öltözködni kell, és persze jó is, de nem feltétlenül a fast fashion-üzletekből. Ma már szerencsére nem a kevésbé tehetősek kényszermegoldása a second hand, sőt kifejezetten menőnek számít. Persze az ilyen üzletekben is gyakran találkozhatsz dömpingben kiszórt holmikkal, viszont nem generálsz új keresletet, és ha elég kitartó vagy, igazi ritkaságokra bukkanhatsz, amelyek révén egyedi stílust alakíthatsz ki. Ugyanez a helyzet a különféle aukciós oldalakkal is.

Háztartás – kis beruházás, nagy megtakarítás

Sokak számára már régóta természetes a stand by-üzemmód kiiktatása, vagy az, hogy nem égetik a villanyt olyan helyiségekben, ahol úgysincs senki. Számos más, macerásnak szintén nem nevezhető praktikával azonban jóval tovább csökkentheted az otthonod energiafelhasználását.

A hagyományos izzó helyett válaszd a LED-et. Igaz, hogy ez utóbbi drágább, de negyedannyit fogyaszt, élettartama pedig akár a huszonötszöröse is lehet a hagyományosénak – így amellett, hogy óvja a környezetet, hosszabb távon gazdaságosabb is.

A legtöbb bojler optimális hatásfoka hatvan °C körül van – felesleges tehát forróra állítani a készüléket. A fürdés helyett válaszd a tusolást, ami átlagosan csak harmadannyi energiát igényel. Víztakarékos eszközökkel, úgymint például zuhanyfej, csapbetét, perlátor, ugyancsak csökkentheted a víz-, és ezzel az energiafogyasztást.

A kevésbé szennyezett holmikat mosd alacsony hőfokon! Mivel a mosógépek energiafelhasználásának nagyobb része – jellemzően hatvan-nyolcvan százaléka – a víz felmelegítése teszi ki, ily módon is sokat spórolhatsz – magadnak és a Földnek egyaránt.

Környezetkímélő közlekedés

Egy autó átlagosan évi öt tonna szén-dioxidot bocsát ki. Persze ez a szám változhat a jármű típusától, üzemanyag-fogyasztásától, illetve a sofőr vezetési stílusától függően. Ám bárhogy is legyen, szinte biztos, hogy egy kis odafigyeléssel lejjebb tudod tornázni.

Először is: ha lehet, autózz kevesebbet, így nemcsak a saját fogyasztásodat csökkented, hanem másékét is, hiszen nem járulsz hozzá forgalmi dugók kialakulásához – igaz, ettől pillanatnyilag amúgy sem kell tartani, de előbb-utóbb biztosan megint sok kocsi lesz az utakon.

Vezetés közben törekedj arra, hogy – persze a biztonságos határokon belül – minél kevesebbszer fékezz és gyorsíts – ezzel jelentős, akár több tíz százalékos üzemanyag-megtakarítást is elérhetsz. A gumikban rendszeresen ellenőrizd a légnyomást, hiszen ez is összefügg a fogyasztással. A klímát csak akkor kapcsold be, illetve az ablakot csak akkor húzd le, ha ez feltétlenül szükséges. Pakold ki a felesleg holmikat, és a tetőcsomagtartót se „cipeld” magaddal, ha éppen nincs rá szükség, hiszen ezek a légellenállással párhuzamosan a fogyasztást is növelik.

A tempomat használata átlagosan plusz tízszázalékos fogyasztást jelenthet, ugyanis emelkedőn is tartja az adott sebességet, lejtőn pedig visszafogja a kocsit. Inkább akkor jó használni, ha sík területen indulsz hosszabb útra.

A mindenkori útvonaladat úgy válaszd meg, hogy főúton vezessen, és ne kisebb települések között kelljen kanyarognod. Könnyen lehet, hogy a – a térkép szerint – hosszabb távot kevesebb idővel és benzinnel teheted meg.

Kevesebb hús, jobb egészség, egészségesebb bolygó

Az embernek kell a hús – tartják sokan. Természetesen mindenki maga dönt abban, hogy mi kerüljön az asztalára. Az viszont tény, hogy a mérték nélküli húsfogyasztás megint csak nagyban hozzájárul az üvegházhatáshoz, a sok milliárd állat ugyanis, aki azért van a világon, hogy – akarata ellenére – kielégítse az ember ez irányú igényeit, élete során folyamatosan eregeti a metánt a légkörbe, aminek a klímára gyakorolt negatív hatása huszonháromszorosa a szén-dioxidénak. Ezen túlmenően a húsipar terület- és vízigényes, az általa „termelt” trágya pedig eleve feleslegesen sok, ráadásul antibiotikumokat és hormonokat tartalmazhat – ahogy egyébként a hús is, hiszen az állatok sokfelé kapnak ilyesféle készítményeket a gyorsabb növekedés és a fertőzések megelőzése érdekében.

Emellett ma már nyilvánvaló összefüggés van a húsevés és számos civilizációs betegség kialakulása között.

Napi szinten egész biztosan nincs szükségünk húsra – jellemzően elődeink sem ettek túl sokat, a világ sok országában pedig sokgenerációs hagyománya van a hús nélküli étkezésnek, igaz, elsősorban a földrajzi-éghajlati tényezőkből eredően. Mindenesetre a szükséges fehérjebevitel nemcsak kevesebb állati eredetű élelemmel, de akár tisztán növényi étrenddel is biztosítható. Az Egyesült Államok Táplálkozástudományi és Dietetikai Akadémiájának 2016-os állásfoglalása szerint a megfelelően összeállított vegetáriánus vagy vegán étrend kellő mennyiségű tápanyagot tartalmaz, így a betegségek megelőzésében és gyógyításában egyaránt szerepet játszhat. Ráadásul egy-egy vírus is kisebb eséllyel ugrik át állatról emberre – mint köztudott, a Covid-19 is a denevértől érkezett, és nem kell egzotikus fajok húsát ahhoz, hogy hasonló történjen, elég csak például a kergemarhakórra gondolni.

A több éves vagy évtizedes szokásokat persze nem lehet egyik napról a másikra levetkőzni, nem is kell. Már néhány jelentéktelennek tűnő változással is sokat tehetsz – nemcsak a környezetedért, hanem saját magadért és a többi emberért is.

Mezei M. Katalin