-

Pedofilnak azt tekintjük, aki nem képes nemi vágyat érezni egy felnőtt, érett test látványától, ezért keresi a pubertás előtt álló kisgyerekek társaságát. Mivel a pedofilok belső késztetése nem döntés kérdése, ezért nem is tud neki megálljt parancsolni. A pedofil tulajdonképpen saját (torz és veszélyes) szexuális vágyának foglya. Az elmúlt tíz évben (bár sok esettel találkoztam), de csak egyetlen olyan ügy volt, amelyben magam is azt gondoltam, pedofillal van dolgunk.

2012-ben az ESZTER Alapítványnál dolgoztam, ahol szexuális erőszak áldozatainak nyújtottam jogi segítséget. Egy nap kaptunk egy e-mailt. Az egyik gyerekotthon munkatársai írták. Hárman voltak, és azt kérdezték, mit lehet tenni, ha kiderül, hogy az otthonban élő gyerekeket az igazgató szexuálisan használja.

Sokféle ügyünk volt gyerekotthonokkal korábban is. Bár cinikusnak tűnhet, de önmagában az a tény, hogy egy gyereket az egyik alkalmazott zaklat, nem volt meglepő, ahogy olyan ügy is elég sok volt, ahol a bent élő gyerekek között fordult elő szexuális visszaélés.

Zuhanyzói erőszak, beavatási szertartások, hatalmi játszmák, kényszerítés, prostitúció. Elég sok mindent láttam már akkorra, de ez az ügy más volt. Egy jó nevű intézmény, kikezdhetetlen(nek tűnő) igazgatója ellen sorolták a vádakat a munkatársak.

Majd kaptunk egy cédét, amelyben az intézményben élő fiúk mondják el a kamerába, hogy mi történt velük. Meséltek a kétértelmű beszédekről, a „véletlen érintésekről”, arról, hogy ki „az esete” az igazgatónak, hogy mi történik, ha egy gyereket „sakkozni" hívnak, és persze arról is, hogy az igazgató hogyan használta őket szexuálisan a saját vágyai kielégítésére.

Amikor bekapcsolódtunk az ügybe, már elindult a büntetőeljárás, és bár egyre több jel utalt arra, hogy a gyerekek jogait nem tartják tiszteletben, és alapvető jogsértések is történnek, azt hittem, annyira egyértelmű az ügy, hogy nem lehet más a vége, mint az, hogy a bűnös elnyeri méltó büntetését. Ezért azt tanácsoltam, ne forduljanak a nyilvánossághoz, hiszen nagyon nehéz lesz ezeknek a gyerekeknek később együtt élni a stigmával, hogy egy férfi használta őket. A gyerekek magánélethez való jogát védtem erősebben, hiszen azt gondoltam, az igazságszolgáltatás teszi majd a maga dolgát.

Ezzel azonban hatalmas hibát követtem el. A büntetőeljárás és a gyerekvédelmi rendszeren belüli kötelező eljárás ugyan lezajlott, de hemzsegett a hibáktól (ezt utólag egy ombudsmani vizsgálat is megállapította).

Az igazgatót ugyan az eljárás idejére felmentették, de végig ott lakott az otthon területén, és ezzel befolyást gyakorolt a gyerekekre és a nevelőkre is. A terhelő tanúvallomást tevő gyerekeket nagy értékű ajándékokkal, vesztegetéssel, manipulációval rávették arra, hogy vonják vissza a vallomásukat. Az ügyben érintett gyerekek törvényes képviselője nem volt független a súlyos vádakkal meggyanúsított igazgatótól. Azokat a felnőtteket, akik kiálltak a vallomást tevő gyerekek mellett, fokozatosan ellehetetlenítették, megalázó helyzetbe hozták.

Persze nem lehet tudni, mi lett volna, ha....

Csak az biztos, hogy 2012-ben bűncselekmény hiányában lezárták az eljárást. Az igazgató visszakerült eredeti pozíciójába, a nevelők, akik a gyerekek mellé álltak, elmentek, illetve el lettek küldve az intézményből. Aztán évekig nem hallottunk róluk.

A szakemberek, akikkel kapcsolatban voltunk kisebb-nagyobb mértékben, de mind komoly krízisen mentek át. Mi is megsínylettük az alapítványban a kudarcot.

Pop Mert Julián, az egyik áldozat az RTL Klub Házon kívül című műsorában

Aztán idén nyáron újra felbukkant az ügy egyik szereplője. Mint kiderült, miután az egyik gyerek öngyilkosságot követett el, az immár felnőtté vált, korábban ott gondozott fiatal besétált a rendőrségre, és újfent terhelő vallomást tett az igazgatóra. Elmondta, hogy amíg az intézményben lakott, az igazgató az irodájában hogyan fogdosta, és a lakásán hogyan vette rá orális szexre.

Bár fizikai erőszak sosem történt, mégis a kiszolgáltatottság, az alárendeltség és a hatalom, a gyerek és a felnőtt közötti különbség miatt sosem volt esélye nemet mondani, és sok hasonló sztorit tud még, amelyek más gyerekekkel estek meg.

Ebben az új eljárásban a fiúk már teljesen más stratégiát követnek. Megpróbálják a nyilvánosság erejét is kihasználva elérni, hogy ilyen többet ne fordulhasson elő. A feljelentés másnapján az igazgató már tudta, hogy mi történt, és azt is, hogy ki fordult a rendőrséghez (ez persze sejthetően nem egy hivatalos tájékoztatás volt). A régi rutinok is beindultak: felmentették ugyan az igazgatót, de továbbra is ott lakhat az intézmény területén. Elindult a manipuláció, a szekértáborok kialakítása, hogy ki hisz a vádaknak, és ki hisz az igazgató ártatlanságában.

Két nappal az ügy kirobbanása után már Facebook-csoport szerveződött, ahol nevelők és régi diákok állnak ki az igazgató ártatlansága mellett. Ami persze érthető, hiszen olyan sokaknak van jó élménye vele kapcsolatban.

Hiszen aki szexuális ragadozó, az sem a nap 24 órájában kergeti a kisfiúkat, és nincs a homlokára írva, hogy mit tesz velük. Meg aztán nem is a gyerekek és a diákok dolga, hogy eldöntsék, ki bűnös, és ki az ártatlan. Ez a büntető igazságszolgáltatás feladata.

Hogy tegyék a dolgukat, hogy feltárják a bizonyítékokat, hogy megállapítsák alapos-e a gyanú. Ez biztosan nem történt meg 2012-ben. Reméljük, most meg fog. Ahogyan azt is reméljük, hogy a gyerekvédelem nem a mundér becsületét védi most, ahogy tette 2012-ben, hanem a gyerekek mellé áll. Egy ilyen ügy nemcsak a közvetlen érintettekre hat, hanem mindenkire, aki most az intézmény lakója, dolgozója (és persze azokra is, akik korábban azok voltak). Mindenkiben ezernyi kérdés van, amire egy átlátható, semleges, szakmailag megkérdőjelezhetetlen, elsődlegesen a gyerekek érdekeit szem előtt tartó eljárás keretében lehet csak válaszokat találni.

Ma már én sem vagyok olyan naiv, mint 2012-ben. Tudom, hogy a nyilvánosságnak mekkora ereje van. Úgyhogy tudjátok meg: ez az ügy a Bicskei Gyermekotthonról szól. Én meg Gyurkó Szilvi voltam, és minden egyes leírt szavamért vállalom a felelősséget.

 Dr. Gyurkó Szilvia

Kiemelt fotó: A bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon épülete

Portré: RTL Klub