-

„Tisztelt Gyurkó Szilvia!

L-nek hívnak, tizenhat éves vagyok, állami gondozásban élek négyéves korom óta. Régóta bent vagyok a gyermekvédelmi rendszerben, így átlátom a szabálytalanságokat, amit szóvá is szoktam tenni. Emiatt sokszor hátrányos helyzetbe kerültem, az igazgató behívatott magához, kiabált velem, fenyegetett, megjegyzéseket tett rám. Többször megjegyezte, hogy pap kell mellém, mert szerinte én vagyok a sátán. Ez lelkileg meggyötört, és többször öngyilkos gondolataim voltak, de erőt vettem magamon, és úgy döntöttem, hogy nemcsak a saját problémáimat, hanem társaimét is figyelem kísérem. A megfigyelések alatt rengeteg olyan dolgot észleltem, amikor a gyerekekkel egyszerűen embertelenül viselkedtek, és törvénytelenségeket követtek el velük szemben.

Lehet, hogy  csak hét osztályom van tizenhat évesen, de elég olvasottnak tartom magam a koromhoz képest, és azt is tudom, hogy iszonyatos, ahogy velünk bánnak a gyermekvédelmi rendszerben, mintha szemetek lennénk, lenéznek minket, lehordanak mindennek. A gyermekek véleményét  figyelmen kívül hagyják. Több itt dolgozó ember szerint OBK-gyerekek vagyunk: Orsós/Bogdán/ Kalányos. (Vagyis származásunk miatt megvetnek bennünket, mert többségünk roma.)

Nagyon gyakran szabálytalanságok, jogtalan-jogsértő intézkedések zajlanak a gyerekekkel szemben. Példaként említenék néhányat:

- zsebpénzek jogtalan visszatartása vagy feltételhez kötése

- elhanyagolás - a gyermekek származásuk miatt vagy éppen nemi identitásuk miatt el vannak ítélve - sokszor a személyi szabadságuk is korlátozva van - az étkeztetéssel súlyos problémák vannak - az aktív szerfogyasztók és a súlyosan pszichésen sérült gyerekek nem kapják meg a megfelelő segítséget - ritka, de előfordul a  gyermekek bántalmazása: megszégyenítés és lelki terror képében - hatalommal való visszaélések a gyerekekkel szemben

Engem a gyermekvédelmi rendszerben megbélyegeztek, és többször sakkban tartottak, mert folyton járt a szám, és elmondtam, hogy ez így nem jó és helytelen. Többször arra kértek, hogy ne foglalkozzak tovább gyermekjogi témákkal.

Mivel nem követtem el bűncselekményeket, és semmilyen káros szert nem fogyasztok, rám sütötték, hogy pszichésen súlyosan sérült vagyok, és egy speciális lakásotthonba költöztettek. Itt sajnos aktív szerfogyasztók és ténylegesen pszichésen sérült gyerekek tartózkodnak. Hiába volt több szakvélemény is, amiben leírták, hogy normális vagyok, mindennek ellenére hónapokon keresztül ott tartottak. Nem vagyok angyal (sokat lógtam az iskolából), de jó lett volna, ha előbb meghallgatnak a kaotikussá és kiszámíthatatlanná tett életutamról, kapcsolataimról, feszültségekkel teli környezetemről és az ezzel kapcsolatos reakcióimról, panaszaimról, mielőtt pszichiátriai betegnek címkéznek. Az egyik szakértő például egyértelműen leírta, hogy az indulati reakciók, amiket mutatok, mind külső hatásra jelentkeznek, ha provokálnak vagy megaláznak. Kérem, segítsen, hogy a speciális gyermekotthonból kikerülhessek!”

-

Először L. ugyan ideiglenesen kikerült a speciális gyerekotthonból, de egy huszonkilenc oldalas (!) határozatot követően tavaly augusztusban visszavitették. A döntést L. megtámadta, de így is összesen másfél évet kellett ebben a speciális gyerekotthonban eltöltenie.

A bíróság a napokban hozott ítéletet: végül neki adtak igazat! Mert nem indokolt, hogy speciális gyermekotthonban kelljen élnie.

L. most tizenhét éves, de már fel tud mutatni valami olyat, ami csak nagyon kevesünknek sikerült: sikeresen meghackelte a gyermekvédelem rendszerét.

Egy bírósági döntés persze önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy egy gyerek jogai érvényesüljenek, hogy ne érje hátrányos megkülönböztetés, hogy figyelembe vegyék az érdekeit, hogy olyan döntéseket hozzanak, ami számára a legjobb.

L. esetében már az is előrehaladás, ha nem történik vele kapcsolatban olyan, ami kifejezetten káros rá nézve...

Dr. Gyurkó Szilvia

A fotó illusztráció, nem a történet szereplőjét ábrázolja