Amikor gyerek voltam, malacperselyben gyűjtöttük a filléreket (!) meg a forintokat. Tényleg az aprót, mert még ért valamit: például egy gombóc fagyit lehetett venni két forintból. Emellett volt iskolai bélyeggyűjtőnk, abba pedig a tanító nénitől megvásárolt bélyegeket ragasztgattuk, amiket a tanév végén be lehetett váltani: így lett például a vakációra kempingbicaja az embernek.

Ehhez képest ma már a gyerekek is bankszámla-tulajdonosok lehetnek, bankkártyát birtokolhatnak. Persze ez sem újdonság, hiszen kolléganőmnek, Tóth Flórának is volt már 14 évesen bankkártyája, pedig csak egy generációval fiatalabb nálam: a nyolcvanas évek végén született. Igaz, használati útmutatót nem igazán kapott a kártya mellé – ahogyan egyikünk sem annak idején, lévén a szocializmusban nevelkedő szüleink is meglehetősen tájékozatlanok voltak még akkoriban ezen a téren – így voltaképpen egyetemista-albérletlakó koráig szinte nem is használta a kártyáját.

Ehhez képest ma meg már készpénzt nem használ, mint megtudtuk. És kisiskolás lányait (hét és kilenc évesek) tudatosan készíti fel majdani pénzügyeik kezelésére, hogy ne a saját kárukon tanuljanak meg bizonyos szabályokat, praktikákat, ahogyan ő annak idején.

Az edukáció egyik állomása, hogy a lányok nemsokára kártyatulajdonosok lesznek.

A saját kártya: lehetőségek és buktatók 

Fontosnak tartottam moderátorként rögtön tisztázni, hány éves kortól válhat valaki kártyatulajdonossá és milyen feltételekkel? És egyáltalán: jó ötlet-e korán kártyához szoktatni őket, miközben talán még nem alkalmasak arra, hogy „láthatatlan” összegekkel is kalkulálni tudjanak (azaz ne csak valódi pénzérmékből legyenek képesek kiszámolgatni a fagyi árát)?

Takács Domokos – aki nemcsak pénzügyi szakember, hanem nagycsaládos, gyakorló apuka is – érdekes információt osztott meg velünk: a Mastercard egyik kutatásából1 kiderült, hogy a húsz év alattiak szerint jobban nyomon követhetők a költések elektronikus úton (például online költségkezelő szolgáltatások segítségével), mintha egy pénztárcából fizetgetnének valódi pénzzel. És úgy vélik, jó, hogy ezeken költési kereteket is beállíthatnak maguknak különféle területekre. Persze ez a tinédzserekre igaz, a kicsikkel más a helyzet, tízéves kor alatt még életszerűbb a valódi pénz használata.

A kártyahasználat alsó korhatára bankonként változik: az OTP-nél ez hét év (bankszámlát viszont már születés után is lehet nyitni, és sokan nyitnak is a gyerekük nevére megtakarítási célból). Takács Domokostól tudtuk meg ezt is, aki hozzátette: „Érdemes, főleg kisiskolás korban a kártyákat különféle limitekkel, azaz használati korlátokkal ellátni. Azt látjuk az adatokból, hogy a gyerekek ténylegesen 11-12 éves kor körül kezdik használni a kártyáikat például az iskolai büfékben. A 14-15 évesek pedig már maguk kérik, hogy lehessen kártyájuk, ha addig nem volt”. Szakértőnk úgy véli, ezzel nincs is semmi gond:

„a gyerekeket oly módon tudjuk felkészíteni leginkább a jövő kihívásaira, ha a zsebpénzt már digitális csatornán, utalva kapják, hiszen a készpénzhasználat, látjuk, rohamosan csökken.”

Arra a kérdésre pedig, hogy mikortól érett egy gyerek arra, hogy az elektronikus fizetőeszközt értelmezni tudja, Takács Domokos saját példát hozott: a 11 éves lánya már érti a legfontosabb fogalmakat, például hogy mi a számlaegyenleg. Azt tanácsolta, hogy ha a kártyahasználatot tanuló gyerek vesz valami apróságot a kártyájával, akkor a költést az online bankfelületen a szülővel ellenőrizze, és a szülő (ebben a korban) még jó, ha értesítést kap minden tranzakcióról (különösen, ha a gyereknek még nincs telefonja, mint náluk).

Fontos tisztázni, hogy a kártya nem varázseszköz, amellyel korlátlanul lehet vásárolni. Takács Domokos nagyobb gyerekek, kamaszok esetében is fontosnak tartja a szülői kontrollt, ha nem is minden egyes tranzakció után. „Legalább havonta egyszer érdemes rászánni pár percet, hogy végignézzük a gyerekkel a legutóbbi költéseit” – mondta. Nagyon tanulságosak lehetnek az ilyen beszélgetések.

Az internetes tranzakciókkal kapcsolatban muszáj beszélni a veszélyekről is. A csalók ellenében lényeges tudatosítani kicsi kortól a gyerekekben, hogy pénzügyi adatokat nem szabad megosztani.

Bankok nem kérnek ilyen információkat semmilyen csatornán. És fontos elmondani azt is, hogy, ha pikk-pakk felregisztrálom valahová a kártyámat, kvázi a pénztárcámat nyitottam ki. Érdemes inkább „walleteken” (digitális pénztárcákon) keresztül fizetni, könnyebb letiltani egy szolgáltatást például.

Hogyan ne költekezzek a lehetőségeimen felül? 

Nyáry Luca az egyetlen köztünk, akinek még nincs gyereke, viszont fiatal kora miatt lehet beszélgetésünkben az ördög ügyvédje: látja, érzékeli korosztálya problémáit. Ő korán önállósodott, ugyanis gyerekkorától kezdve van többé-kevésbé rendszeresen keresete is – és a zsebpénzt is kapott, amit  maga oszthatott be: bíztak benne a szülei, és önállóságra nevelték. Nyíltan beszéltek vele a családi büdzséről is. A pénzügyi tudatosság a jó alapok ellenére is komoly kihívás számára, és mint mondta, hajlamos a túlköltésre.

Egyrészt nehezére esik a tervezés, a jövőre gondolás (mondjuk, magánnyugdíjpénztár vagy magán egészségbiztosítás formájában), mert a jövő, úgy véli, egyre sötétebb és bizonytalanabb. A másik probléma, hogy nincs „havi fix”, amivel kalkulálhat, hanem random érkeznek mind a felkérések, mind az utalások. Így pedig könnyen kerülhet nehéz helyzetbe.

Takács Domokos azt tanácsolta neki és a hozzá hasonló, rendszertelen bevételekkel rendelkező szabadúszóknak, hogy érdemes a kiadásoknál kezdeni a kalkulációt, pénzügyi tervezést. Azaz: tisztázni kellene, pontosan mi az az összeg, amit egy hónapban mindenképpen meg kell termelni, hogy a lakhatás, rezsi, élelmiszervásárlás stb. fedezve legyen.

Nyugat-Európában létezik egy ökölszabály, miszerint érdemes félretenni annyit, hogy ha hat hónapon keresztül egy fillér jövedelmünk sincsen, akkor se kelljen kölcsönkérni. Ez a háztartásunk vésztartaléka, amelynek megléte esetén könnyebben tervezünk újra egy váratlan szituációban, munkahelyváltáskor, vagy ha tönkremegy egy háztartási gép.

Magyarországon még bőven van hova fejlődnünk megtakarítási szokások terén, már az is nagy lépés lenne, ha rendelkezne a lakosság nagy része egy-két havi tartalékkal.   

Takács Domokos megosztott velünk ugyanakkor egy biztató „bankos” információt is a pénzügyi tudatossággal kapcsolatban. A huszonévesek körében – ezt mutatják a statisztikák – népszerűbb például a nyugdíjcélú (!) megtakarítás, mint a középkorúaknál. Ami utóbbiak felől nézve szomorú, előbbiek felől viszont nagyon is üdvözlendő: tanultak az elődök hibáiból.

„A bizonytalan helyzetekben épp a saját kontroll adhat megnyugvást. Nem tudom, lesz-e nyugdíjam, mennyi nyugdíjam lesz, úgyhogy kézbe veszem a dolgot” – magyarázta szakértőnk.

Kinek a felelőssége a pénzügyi edukálás?

Az oktatásból még mindig nagyon hiányoznak az alapvető pénzügyi ismeretek. És ezeknek az információknak a hiányát mindenki megérzi majd felnőtt korában (például egy hitelfelvételkor), ezt ki merem jelenteni. Takács Domokos megint egy kutatást2 idézett, amelyből kiderült, a szülők elsősorban az iskolától várják a gyerekek pénzügyi tudatosságra nevelését, de másodsorban saját magukat is felelősnek érzik a kérdésben – és gyakorta elismerik: nincs megfelelő tájékozottságuk ezen a területen. Takács szerint a bankoknak is bele kell állniuk ebbe a helyzetbe, és segíteni a családokat a pénzügyi tudatosságra nevelésben. Speciális iskolai programokkal például, amelyekre már vannak is jó példák. Remek (közép)iskolai kezdeményezésnek tartja azt is, ha a diákok kapnak egy keretösszeget a kirándulásra, és ők keresnek szállást, programot. Ezt családon belül is ki lehet próbálni a nyaralástervezéskor például. Így tudnak a gyerekek képbe kerülni az árak és az anyagi lehetőségek terén.

További érdekes és fontos dolgok is szóba kerültek az egyórás beszélgetésben, hallgasd vissza itt: 

***

[1] Mastercard - Youth banking strategy Hungary - az OTP Bank megrendelésére készített kutatás, a kvalitatív és kvantitatív piackutatás 5 célcsoportból állt összesen több mint 1200 résztvevővel. Adatfelvétel ideje/kutatás időszak: 2022. augusztus 25. – szeptember 30.

[2] Mastercard – OTP Youth Project - - az OTP Bank megrendelésére készített piackutatás tanárokra fókuszálva. Országszerte 15 interjú készült tanárokkal és igazgatókkal. Adatfelvétel ideje/kutatás időszak: 2022. november 11. – december 11.

***

A tájékoztatás nem teljes körű, ezért amennyiben felkeltettük az érdeklődését, további részletekről tájékozódjon az OTP Bank bankfiókjaiban és honlapján (www.otpbank.hu) közzétett üzletszabályzatokból és hirdetményekből.

Kurucz Adrienn