Tavaly legalább 30 milliárdos kár ért csak idehaza olyan embereket, akiket valódinak tűnő postai, online piaci, banki vagy streamingszolgáltatótól érkező üzenetekkel vertek át. Mit tehetünk, hogy ne váljunk csalók áldozataivá?
Fontos lenne, hogy a szülők őszintén, transzparensen, a gyerek életkorának megfelelően beszélgessenek otthon a család anyagi helyzetéről – akkor is, ha az nem komfortos vagy könnyű.
A gyermekotthonok lakói számára különösen fontos, hogy megtanuljanak bánni a pénzzel, hiszen nem családban nevelkednek, így nem tudják ellesni a felnőtt hozzátartozók ezzel kapcsolatos praktikáit. Ezért aztán a Tűzcsiholó Egyesület és az Erste Bank összefogott: pénzügyitudatosság-programjukkal az állami gondoskodásban érintetteknek nyújtanak segítséget.
„A tudatosság a kulcs mindenhez, melynek első lépéseként először azt kell tudnunk, mire és mennyit költünk, aztán pedig meg kell tanulnunk várakozni és pénzt, illetve tapasztalatokat gyűjteni– állítja a szakértő. Z Kocsis Blanka mellette öt olyan embert is megszólított, akik elmondták, mennyiből és hogyan gazdálkodnak egy hónapban.
A csajmatek-videók gyakran hamis magyarázatokat kínálnak arra, hogy mi értelme van egy valójában szükségtelen vásárlásnak, azonban érdemes a trend mögé nézni. Hiszen az, ha valami humoros, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy ártalmatlan.
Anna Eszter és 89 éves nagymamája beszélgetése életről, pénzről, válságról, talpra állásról… és nyomokban némi boszorkányságról. Cikk és videó, olvassátok, nézzétek:
Szerencsés ember, aki még beszélgethet a nagyszüleivel. A 80+-os generációval, aki túlélt háborút, forradalmat, nélkülözést és bizonytalanságot. Talán sosem volt olyan fontos, mint most, hogy meghallgassuk őket, és túlélést tanuljunk tőlük. Új videósorozatunkban ti is megismerhetitek Szabó Anna Eszter derűs és bölcs nagymamáját, a 89 éves Vilmát.
Hány éves kortól legyen a gyereknek saját bankkártyája? (Fontos-e egyáltalán, hogy legyen neki?) Hogyan készítsük fel a felnőtt élet pénzügyi kihívásaira? Fontos kérdések, amelyekre szakértő bevonásával kerestük a választ egy podcast-beszélgetésben. Most az összefoglalót olvashatjátok el:
Tóth Flóra a saját kárán tanulta meg, hogy nem vezet jóra, ha egy gyereket nem avatnak be a szülei a pénzügyekbe, mert akkor nagyon sok praktikus dolgot felnőttként, rossz döntések árán kell megtanulnia. Összeszedte, hogy ő mit csinál másként a gyerekeivel.
Közeleg a ballagás, sokan adnak a diákoknak pénzt ajándék helyett. Akár nagyobb összegek is összegyűlhetnek a rokonságtól, amellyel aztán a gyerekek gazdálkodhatnak. Hogy sikerült-e pénzügyi tudatosságra nevelni őket, az most pillanatok alatt kiderül.