(Hirdetés)

Zsebpénz régen és most

A zsebpénznek mind a jellege, mind a mennyisége teljesen megváltozott az elmúlt évtizedekben. A korábbi generációknál még bevett gyakorlat volt a fix heti vagy havi apanázs. Ha idő előtt elfogyott a pénze, akkor a gyerek sajnos kénytelen volt kivárni a következő „fizetésnapot". Manapság azonban inkább az a trend van elterjedőben, hogy a gyerekeknek csak kérniük kell a szüleiktől – rendszeresség, szabály és (sokszor) korlátok nélkül.

Bár mindkét módszernek meglehet az életszerűsége és az aktualitása, szülőként azt kellene végiggondolni, hogy rövid, illetve hosszú távon mire akarod a gyereket megtanítani. Hogyan tudod életképessé tenni arra az időszakra, amikor majd kilép a nagybetűs életbe? Mire neveld?

Arra, hogy bármikor kaphat pénzt? Vagy mégiscsak érdemes lenne tervezni, beosztani? Esetleg mindig rendszeres jövedelmet fog kapni? Ez utóbbi is becsapós lehet, hiszen bármikor közbejöhet valami, beüthet a krach, ami a család költségvetését fenekestül felfordíthatja.

Ami a mennyiséget illeti, ott is tapasztalható változás. Egy brit felmérés szerint az elmúlt harminc évben jelentősen megnövekedett a gyerekek zsebpénze, és simán elhúzott a felnőttek „rendes" fizetése mellett.

Pedig egy másik vizsgálatból az is kiderült, hogy minél több pénzt kap a gyerek, annál könnyebben veri el az utolsó fillérig.

Ha azonban a pénzért cserébe munkát is kell végeznie, akkor máris jobban megbecsüli a vagyonát, és jobban is vigyáz rá.

Mikortól és mennyit?

Már kisiskoláskortól el lehet kezdeni néhány száz forinttal a zsebpénzzel való gazdálkodásra nevelést. Így a gyerek is jobban megérti, megérzi, mi mennyibe kerül, hogyan tud félretenni és költeni a vagyonkájából. Hogy milyen sűrűséggel kapjon, az nagyban múlik a korán és az érettségén is. A kicsiknek eleinte heti rendszerességgel adhatsz, később ezt ki lehet tolni kéthetenkénti alkalmakra, majd a kamaszoknál jöhet a havi apanázs.

Ha mégis úgy döntenél, hogy a rendszeres zsebpénz helyett, vagy azon felül inkább soron kívül kaphasson anyagi juttatást a gyerek, akkor azt is magyarázd el neki, hogy ez az igénye a családi költségvetésben milyen mínuszokat jelent majd. Nem baj, ha átlátja, milyen áldozatokkal, pluszterhekkel jár az, ha ő mondjuk a Star Wars premierje miatt borzasztóan szeretne magának egy lézerkardot, mert az osztályban már mindenkinek van. Hiszen akkor azt a pénzt valahonnan máshonnan kell elvenni, vagy a szülőknek kerül több idejébe a soron kívüli összeg előteremtése.

Házimunka: kötelesség vagy pénzkereseti forrás?

Létezik olyan gyakorlat is (a legutóbbi pénzügyi cikkünk utáni hozzászólásokban egyébként közületek is többen javasolták ezt a megoldást), amely szerint ne „csak úgy", a levegőbe kapja a csemete a zsebpénzét, hanem ellenszolgáltatásként segítsen be egy kicsit az otthoni teendőkbe. Ez esetben csak az okozhat némi fejtörést, hogy mi legyen az a fajta házimunka, amiért fizetés jár, és mi az, ami kötelező feladatnak számít. A szobáját például ne fizetésért rámolja össze (hacsak nem akarod beindítani az ordas nagy kupleráj-lavinát, amit a gyermek majd a piac fenntartása érdekében generál). De a család ingeit vasalhatja darabáron, vagy alkalomadtán lenyírhatja a füvet egy kis mellékesért.

Egy kutatás szerint, ha a gyereknek hagyjuk, hogy házimunkával dolgozzon meg a pénzéért, azzal elősegítjük a fejlődését, és sokkal jobban fog bánni a pénzzel felnőttkorában, ráadásul ügyesebben takarékoskodik.

Bankszámla vagy malacpersely?

Ha már összegyűlt egy kis pénze a kamasznak, érdemes lehet saját bankszámlát nyitnia. Így hamarabb megismerkedhet az olyan banki alapfogalmakkal, mint a kamat, egyenleg, pénzlekötés, számlavezetési vagy tranzakciós díj.

A malacpersely nagy előnye a bankszámlával szemben, hogy ott valóban kézzelfogható a pénz, van súlya, szaga, és akármikor újra lehet számolgatni, csoportosítani. Kisebb gyerekek számára motiváló lehet a pénzhalom növekedését figyelni, illetve könnyebben megtanulják a különféle pénzérmék értékét is.

Végül íme, öt praktikus tipp arra, hogyan csináld:

1.

Beszélgess arról az iskoláskorú gyerekeddel, hogy ha otthon készítitek el a kolbászos szendvicset, az időben és anyagilag mennyiben jelent mást, mintha ugyanezt az iskola büféjében vásárolná meg.

2.

Amikor kiadod a gyerek heti vagy havi járandóságát, használd ki az alkalmat arra, hogy megkérdezd, milyen tervei vannak a pénzzel!

3.

Ha a gyerek elérte azt a kort, amikor már dolgozhat, bátorítsd, hogy alkalmi munkával egészítse ki a zsebpénzét. Így több legyet is üthettek egy csapásra: csökkentheted a saját kiadásaidat, ő tapasztalatot szerez, több lesz a pénze, és jobban megbecsüli, hiszen pontosan tisztában van vele, mennyi idejébe és energiájába telt megkeresni azokat a százasokat, ezreseket.

4.

Ha házimunkáért kap otthon fizetést, akkor máris megragadhatod ezt az alkalmat arra, hogy fejleszd a munkamorálját! Ha trehányul, vagy csak úgy tessék-lássék módon végzi el a rábízott fizetős munkát, akkor – ahogy egy normális munkahelyen sem – természetesen ezúttal nem jár a pénz (vagy legalábbis nem a teljes összeg).

5.

Ismertesd meg a gyerekkel az 50%-40%-10% alapelvét. Azaz: tegye félre a pénze felét, nyugodtan költse el a negyven százalékát, a maradék tízet viszont felajánlhatja jótékony célra. (Ez utóbbi lépéssel egyébként valódi elégedettséget és boldogságot vásárolhat, nemcsak mások, de a saját maga számára is, ahogy erről már ITT is írtunk korábban.)

Fiala Borcsa

Felhasznált cikkek: ITT, ITT és ITT

Kép: Flickr

-

A cikkhez az OK Oktatási központ nyújtott szakértői segítséget, köszönjük!