A történelem elrabolt tíz évet az életéből, Keleti Ágnes mégsem adta föl az álmait
A 101 éves tornászlegenda életéről dokumentumfilm készült
Aki azt állítja, hogy „a dokumentumfilmek unalmasak”, óriásit téved. Nyilván léteznek unalmas dokumentumfilmek is, de az, amit Keleti Ágnes 100. születésnapján kezdtek el forgatni (és egy egész éven át forgott a kamera), rendkívül izgalmas, hiszen egy kiváló sportoló és egy nagyszerű ember életén keresztül követhetjük végig a XX. század legnagyobb kataklizmáit. Both Gabi filmajánlója.
–
Megáll az idő…
Épp a Covid időszaka alatt készült a Keleti Ágnes életútját bemutató, lebilincselő dokumentumfilm, amiben rengeteg történelmi és egyéni tragédiát láthatunk, és én mégis sok-sok reménnyel a szívemben jöttem ki a moziból a sajtóvetítés után.
„A film készítésekor nemcsak egy sportsikerekben gazdag életutat akartam bemutatni, egy olyan életet, amelyben benne van Magyarország száz éve is, hanem azt a Keleti Ágnest, akit én megismertem. Az a sok bölcsesség, amit tőle hallottam, remélem, másokat is megérint” – ezekkel a szavakkal vezette föl Oláh Kata, a film rendezője, egyben producere a sajtóvetítést. Férje, Csukás Sándor operatőrként dolgozott a filmben. Jóval több lett ez a mozi azonban, mint ihletett „családi vállalkozás”, hiszen Keleti Ágnes életútján keresztül a legfontosabb kérdésekre keresi, és talán meg is találja a választ.
Elég nehéz elhinni a mindig mosolygó, apró nőt látva, hogy az élet mennyi szenvedést hozott számára. Ennek ellenére inkább az életöröm sugárzik belőle, és a végtelen rugalmasság, ami nem csupán annak köszönhető, hogy végigtornázta az egész életét. Olyan jólesik nézni az ezer ránca között folyton ott bujkáló mosolyát.
Tíz évet elrabolt tőle a történelem
Még épp csak betöltötte a 18. évét, amikor kitört a háború, és zsidó származása miatt ő is megbélyegzetté vált. Hamis papírokkal ugyan sikerült túlélnie Szalkaszentmártonban a vészkorszakot, de az édesapját elégették Auschwitzban, és számtalan más veszteség is érte. Például a háború és a zsidótörvények miatt kimaradt tíz olyan év az életéből, amit aktív versenyzéssel tölthetett volna, pedig minden képessége megvolt ahhoz, hogy a világ legjobbjai között szerepelhessen.
Ha egy évtizednyi késéssel is, de vasakarata, elszántsága és kimagasló tehetsége végül meghozta számára 1952-ben az egyéni olimpiai aranyérmet talajgyakorlatáért. A magyar bajnokságban gyakorlatilag nem volt ellenfele, és felemás korláton is világbajnok lett.
Az 1956-os olimpiára való felkészülésről hosszan beszélt a filmben, lehetetlen körülmények között csempészték ki a tornászok válogatottját az országból, egy hétig tartott az út Melbourne-be, de végül megérkeztek, és Keleti Ágnes három egyéni, valamint egy csapatbajnoki aranyéremmel lett gazdagabb.
Nem jött haza Ausztráliából, maradt, hisz az egyik testvére már tíz éve az országban lakott, itthon pedig nagyon zavarosak voltak a körülmények. Ám öt olimpiai arany, és a rokonság támogatása sem volt elég ahhoz, hogy bármilyen lehetőséget kapjon Ausztráliában. Egy évig gyakorlatilag „a levegőben lógott”.
Egy új élet
1957-ben hívták Izraelbe, ahol végre olyan feladatot kapott, ami neki való volt. Felépítette az addig nem létező izraeli tornasportot. Akkori tanítványait is felkereste a stáb, akik elérzékenyülve beszéltek egykori edzőjükről, nem titkolva, hogy kőkemény elvárásokat támasztott feléjük, ugyanakkor minden támogatást megadott nekik ahhoz, hogy minél jobban teljesítsenek.
Keleti Ágnes megszállottan végigdolgozta az életét, sokáig nem is létezett számára a tornán kívül más, aztán végül mégis férjhez ment egy nála néhány évvel fiatalabb férfihoz. Bíró Róbert igazi társa volt az életben, és később a sportban is. Negyvenévesen lett anya. Két fia született gyorsan egymás után. Dániel és Rafael érkezésével lett számára igazán kerek a világ.
Azt mondta a filmben, hogy fiai első néhány évében élhette át az igazi boldogságot. Pedig ekkor már gyakorlatilag nem volt olyan sportsiker, amit ne ért volna el.
Amikor a fiúk már nagyobbak lettek, újra edzősködni kezdett, később pedig nemzetközi tornákon vállalt versenybírói szerepet.
Ma ő a legidősebb élő olimpiai bajnok, és ha a Teremtő is úgy akarja, január kilencedikén a 102. évét is betöltheti.
Még mindig úgy érzi, nem látott eleget a világból, folyamatosan utazásra és új élményekre vágyik. Férje halála után, 95 évesen költözött vissza Izraelből Budapestre, a szerető családi kör óvja, és sokat ad neki.
Ablakából látszik a Deák téri óriáskerék: sokszor szerepel a filmben, ahogy áll az ablakban, és nézi a kereket. Talán mert naponta látja az idő óriáskerekét, ezért is sikerült legyőznie.
December nyolcadikától vetítik a filmet a mozik, menjetek el, ha jót akartok magatoknak! És vigyétek el rá a szüleiteket, a nagyszüleiteket meg a gyerekeiteket is!
Fotók: Budapest Film