Jól körülírható jelei vannak, ha egy teljes társadalom traumatizált, amikor pedig kollektív traumákról beszélünk, nem csak a nyilvánvalóra – háborúk, holokauszt – kell gondolnunk Kövér-Van Til Ágnes, az ELTE Társadalomtudományi Kar Társadalmi Trauma Kutatócsoport vezetője szerint.
Roxanne de Bastion londoni zeneszerző-énekesnő, Bástyai István magyar zsidó zongorista unokája. Miután csaknem harminc évvel a rögzítést követően visszahallgatta nagyapja hangfelvételeit budapesti fiatalkoráról, a világháborúról és a holokausztról, regényt írt belőle.
Mit lehet tenni, hogy ne adjuk át a gyerekeinknek a traumáinkat? És milyen kincseket is találhatunk, ha visszatérünk a borzalmak terepére? Ezeknek a kérdéseknek járt utána Milanovich Domi a Kincs a múltból című új holokausztfilm kapcsán.
Az Evangélikus egyház Sztehlo-emlékévvé nyilvánította 2024-et, és novemberben kiállítás is nyílt a Sztehlo-relikviákból a Deák téri Evangélikus Múzeumban. Ismerjük meg ezt a rendkívüli embert és munkatársait, akik hősként tették a dolgukat, amikor szükség volt rájuk!
Túlélni, és elmesélni a világnak, ami vele történt, hogy ne ismétlődhessen meg újra – ezt a fogadalmat tette az auschwitzi haláltáborban Lily Ebert, akinek halálhírét ma jelentette be a családja. Filákovity Radojka korábbi portréjával búcsúzunk tőle.
Izgatottan, de félve nyitottam ki a magyar származású klinikai pszichológus, Edith Eva Eger új könyvét. A döntés és Az ajándék után gyanítottam, hogy A balerina is olyan olvasmány lesz, amit nem lehet majd az utolsó mondat után becsukni, felrakni a polcra és menni tovább, hanem napokig velem lesz, és csak a jóég tudja, milyen kapukat nyit meg bennem.
A Felix Salten néven ismertté vált, pesti születésű Siegmund Salzmann mindössze három hétig volt fővárosi lakos, mielőtt magyar édesapjával és német édesanyjával Bécsbe költözött volna.
Az Ungváron született kislány soha nem volt képes túllépni anyja szeretetlenségén és a holokauszt borzalmain. Egész életében gyötörte a szorongás és a depresszió. Megszállottan alkotott egy sötét és pici lakásban, mire pedig végre a tehetségéhez méltó műtermet kapott, néhány hónap múltán váratlanul és nagyon korán elvitte a halál.
24 évvel ezelőtt hunyt el Władysław Szpilman lengyel zsidó zongorista-zeneszerző, és az, hogy túlélte a holokausztot, nagyban köszönhető egy – a társai borzasztó tetteit a végletekig szégyellő – német katonatisztnek is.
„…túl sokat beszél, és nem vicces. A többiek azt mondják, nem bír engem, de nem érdekel, mert én sem szeretem őt nagyon.” Anne Frank ezeket a sorokat az egyik osztálytársáról, Nanette Blitzről írta a naplójában. Később a bergen-belseni koncentrációs táborban találkoztak újra.