-

A mostani, időnként kétlaki életünkben van időm lamentálni azon, hogy mi is jelenti számomra az otthon fogalmát. Persze... ott, ahol a család, szeretet, béke van, de ezen felül még néhány dolog igazán fontos (nekem):

1. Ágy

Az alvás eléggé központi helyet foglal el az életemben, így egyvalamit mindig vonszolok magam után, bárhova is sodor az élet, még Londonba is velem jött: a hiperszuper, memóriás-kókuszrostos-mittudoménmég milyen matracomat, amibe édeni gyönyör egy hosszú utazás után belesüppedni.

Két hét magyarországi „turné" után, ha megkérdezik, mire vágyom a legjobban Londonból, akkor tuti, hogy az ágy áll az első helyen.

A hazaérkezésünk utáni első hetekben, mint valami friss szerelmes, állandóan az ágy körül somfordálok amikor tehetem, kicsit belefekszem, hogy érezzem a köztünk lévő mély kötődést, és azt a szeretetteljes gondoskodást, amit kapok tőle. Ha pedig életem férfijai (mármint a kisebbik és/vagy a nagyobbik Ferenci) is épp benne tartózkodnak, akkor tényleg a tökéletes földi paradicsomban érzem magam.

2. Az öblítő

Szorosan kapcsolódik az előző ponthoz, hogy a gondtalan alváshoz kell a jól megszokott illatú, textúrájú ágynemű is. Most életem coming outja következik, de be kell vallanom, hogy 32 éves létemre mindenhova vonszolok egy kispárnát, ami garantálja, hogy a legkellemetlenebb anyagú/illatú párnán is tudjak aludni, mert van rajta egy 30x30 cm-s otthoni szag. Na jó, ez az a pont, ahol belátom, hogy Borsószem királykisasszony is simán „jelenthet" nekem. Pedig öblítő kérdésben nem is vagyok annyira szigorú, mert például néhány anyukámnál kimosott ruhát megtalálni a londoni szekrényben igazi szívmelegedés. A ruháink illata igazán meghatározó élménye a napjainknak, amit akkor veszünk csak észre, ha megváltozik.

3. Hűtő

Nem maga a tárgy, mert abból a sokadikat fogyasztjuk a költözések miatt, mivel itt a beépített fajta dívik, hanem az ételek tárolásának módja, a hűtőben terjengő szagok kombinációja, amire rendkívül háklis tudok lenni. Ez egy gyermekkori traumára vezethető vissza, ugyanis a nagymamáméknál a kis konyhai hűtő mellett egy testesebb darab abba a szobába került, ahol én aludtam. Így reggel hat és hét között becsoszogtak, hogy hozzájussanak a kávéjuk borzalmas ízét elnyomó reggeli italhoz, engem pedig ezzel a lendülettel vágott arcon a parizer-disznósajt-kolbász- és a három-négynapos ebédmaradék szagának összetéveszthetetlen keveréke, amely a legszebb álmomat is lidércessé tette egy pillanat alatt. Azóta irtózom a „hűtőszagtól”, és igyekszem mindent megtenni, hogy az otthonunkban a lehető legkevesebb illat találkozzon a nulla fokban.

4. A fürdő/vécé

Nem tudom, hogy a számtalan, gusztustalanabbnál gusztustalanabb uszodai vécé és zuhanyzó mély hatásának köszönhetően-e, de megrögzött „papucsban zuhanyzós" lettem. Nagyon kevés olyan fürdőszoba van, ahova jó szívvel be merem tenni a mezítelen talpamat. Egyszerűen abban a fürdőben érzem igazán jól magam, amit én takarítok. A saját budi használatának páratlan intimitása pedig nem szorul különösebb magyarázatra.

5. Az illatok

Minden lakásnak megvan a maga jellegzetes illata, ami számtalan összetevőből áll. A konyhában található gyümölcsök, fűszerek, a fürdőszobai piperék, a kanapéba beszivárgó emlékek (étel és ital formájában), a textíliákba beivódott hétköznapok mind-mind ott kavarognak a levegőben, amikor kinyílik a bejárati ajtó. Teljesen mindegy, hogy épp melyik országban, városban van az otthonunk, mennyi ideig élünk ott, a jellegzetes aroma a jelenünk része.

A hazaérkezés meghatározó pillanata, amikor beszippantjuk a csöppnyi állandóságot.

Egy ilyen háklis, illatokra, alvásra, textúrákra különösen érzékeny lénynek a hazaérkezés akkor is karnevál, amikor egy csodálatos, páratlan, felejthetetlen, minden kényeztetéssel és földi jóval megáldott utazásról tér haza. Meg akkor is, ha Magyarországról a szeretettel és törődéssel teli szülői fészekből. Mert mindenhol jó, de legjobb otthon az ágyban.

Pásztory Dóri

A cikkben szereplő kép a szerző tulajdona.

Pásztory Dóra