-

Beköszöntött a hűvösebb idő, és egyre gyakrabban kerül elő a konyhámban a vastag falú, piros öntöttvas edényem, amiben rendre valami alacsony hőfokon, hosszan főzött étel készül. Vagyis braisingelek, úgyhogy akkor brazírozzunk egyet mi is! Micsoda szó, de sajnos nincs jobb, mert a „bréz”-t nem tartom annak. Azért elmondom, mi ez, hiszen ma erről lesz szó: tulajdonképpen párolást jelent, de sem nem gőzben párolást, sem sok folyadékban főzést. Inkább valahol a kettő között, hiszen kevés folyadékban, jól lezárt edényben, lassú tűzön – tűzhelyen vagy sütőben – a folyadékban, ennek gőzében fő az étel. Ez lehet zöldség, hús vagy hal, bár a halakat jellemzően nem főzzük sokáig. Az idő, mint tényező az egész folyamatban nem a legfontosabb, csak az inasabb, keményebb húsoknál számít igazán.

Gondoljunk csak a pörköltre. A jó pörkölt tulajdonképpen braisingeléssel készül, aminek fontos szempontja, a hús maga, hiszen omlós, puha, szaftos végeredményt akarunk kihozni a nyersen kemény, inas húsból. És, hogy melyek ezek? Általában az olcsóbb húsok, például a lábszár, a comb, a pofahús vagy a lapocka: nem zsírosak, viszont annál több bennük a kötőszövet, vagyis a kötőszöveti kollagén, amitől, ha csak megpirítjuk, vagy gyorsan megsütjük a húst, rágós lesz, mert ehhez az emberi fogak nem elég élesek. Azonban ha elég időt hagyunk neki megfelelő hőfokon, akkor ez a kollagén, amely fehérjeláncokból áll, zselatinná válik, mégpedig úgy, hogy a fehérjeláncok kitekerednek és széttöredeznek. Ez viszont már könnyen rágható, ráadásul – nagyon leegyszerűsítve – részben kifolyik a szövetek közül és nemcsak a hús lesz ettől puhább, hanem a főzőfolyadék is sűrűbbé válik. De ne szaladjunk ennyire előre!

A rétegek

Az ízeknek is vannak rétegei. Egy „brazírozott” (bah!) húsételben például sok réteget tudunk egymásra építeni, kezdve a hús pirításával, a hozzáadott zöldségeken keresztül egészen a főzőfolyadékig. Fűszerek, sűrített paradicsom, akár egy kevés cukor: ezek mind a komplexebb ízélményt segítik.

A pirítás

Pirítsunk rá arra a húsra! Már ha húst készítünk ezzel a módszerrel, de a zöldségeknek is jót tesz. Első lépésként forró zsiradékban pirítsuk jó barnára a húst, mert ez – a régi meggyőződéssel ellentétben – nem a nedvességet zárja a húsba, hanem elképesztően mély ízt ad az ételnek. Tehát pirítsuk agyon azt a húst, ha egészben, akkor is minden oldalán, szinte feketére, ha kis kockákban, akkor is, kisebb adagokban, de mindet ám!

A fűszerek

Bátran csak bátran! Mehet bele kakukkfű, rozmaring, és általában a keményebb, fásabb szárú friss zöldfűszerek. Szemes bors, csillagánizs, szarvashoz borókabogyó, babérlevél (akár frissen is!), és a lista végtelen. És só, só, só. Valószínűleg nem kevés, inkább meglepően sok, például ha krumplit is teszünk a hús mellé. Akár ízesített sók is jöhetnek. Az én imádott citromos sópelyhem, amit ennél a citromos szeletnél is használtam, például jó szolgálatot tett egy braisingelt csirkecombhoz.

A folyadék

Nem bármi, de sokféle. Tejtermék nem, de almalé igen, még inkább almabor. Leves, alaplé, víz, bor, sör, csak ki kell választani az ételhez illőt. Akár még paradicsomlevet is el tudok képzelni. Vörös húshoz vörösbor, sertéshez esetleg rozé, vagy almabor. Fehér húshoz (csirkecomb) fehérbor. De akár vörös is, az almabor itt is jó lehet, és mondjuk sör. Mindegyikhez menő az alaplé is, és a víz mindig, persze ilyenkor számítsunk rá, hogy kevésbé lesz komplex az étel végső íze.

Ennyi

És tényleg ennyi. Pirítjuk, be a sütőbe, és onnantól pár óra szabadidő. A lelkesebbek az elkészült hús levét leszűrhetik, a zöldségeket átpasszírozhatják, hogy ezzel sűrítsék a szószt, vagy köretként külön tálalhatják, és a szószt beforralhatják, de a sütőből kivéve, úgy, ahogy van simán tökéletes lesz egy ilyen étel. Egy karéj kenyér a tunkoláshoz, vagy sima főtt krumpli, bármilyen köret passzol hozzá. Nálunk a pörkölthöz galuska, a zsidó sólethez semmi, az olaszok osso bucojához akár tészta, a curryhez rizs, lehet választani!

A mai recept francia, és méltán híres, de a fent leírtakkal ellentétben nem annyira egyszerű. Kevés étellel vagyok hajlandó ennyit pepecselni, de megéri, mert isteni!

burgundi marha

Boeuf Bourgignon, azaz burgundi marha

30 dkg füstölt szalonna

1 evőkanál olívaolaj

1 ½ kg pörköltnek való hús (marha lapocka) felkockázva

1 répa felszeletelve

1 vöröshagyma felszeletelve

1 kiskanál só (attól függően, hogy az alaplé vagy leves mennyire sós)

¼ kiskanál őrölt bors

2 evőkanál liszt

1 üveg testes vörösbor

kb ½ l marhaalaplé

1 evőkanál paradicsompüré

2 gerezd fokhagyma apróra vágva vagy préselve

5–6 kakukkfű ág

1 babérlevél

A hagymához:

10–12 szem apró hagyma, vagy 30 szem gyöngyhagyma

1 evőkanál olívaolaj

1 evőkanál vaj

1 ¼ dl alaplé, víz, vörös-, vagy fehérbor

só, bors

2 szál kakukkfű

1 szál rozmaring

4–5 szál petrezselyem

A gombához:

2 evőkanál vaj

1 evőkanál olívaolaj

½ kg csiperke gomba negyedelve

Melegítsük elő a sütőt 230 ºC-ra. A szalonna bőrét vágjuk le, és tíz percre tegyük a felkockázott szalonnával együtt forrásban lévő vízbe. Szűrjük le, a bőrt tegyük félre, a szalonnakockákat pedig egy vastagfalú, lefedhető edényben, közepes lángon enyhén pirítsuk meg az előre felhevített olajon. Szűrőkanállal vegyük ki, és tegyük félre, majd a zsírt szinte égésig (azaz már kissé füstölnie kell) melegítjük, és a húst kisebb adagokban barnára pirítjuk. Tegyük a szalonna mellé, majd jöhetnek a zöldségek: ezeket is nyugodtan kicsit pörköljük meg. Közben, ha szükséges, pótoljuk az olajat. A pirítás végeztével öntsük ki a maradék zsírt, és a húst tegyük vissza a szalonnával, zöldségekkel együtt az edénybe, forgassuk össze a sóval és borssal, majd szórjuk meg a liszttel, és ezzel is keverjük össze. Tegyük a forró sütőbe négy percre, keverjük meg, és újabb 4 percig hagyjuk sülni, ettől a liszt megbarnul (újabb íz!), és a húson egy kis kéreg képződik. Vegyük ki az edényt, és állítsuk vissza a hőfokot 150 ºC-ra.

Keverjük a húshoz a bort, és annyi alaplevet, hogy épp ellepje a húst. Adjuk hozzá a babérlevelet, a kakukkfüvet, a fokhagymát, a paradicsompürét és a szalonna bőrét. Hagyjuk a sütőben lefedve sülni legalább három órán keresztül. Én eddig a lépésig este készítem el, és körülbelül tízkor kikapcsolom a sütőt, nagyjából három óra sülés után, ami reggel még mindig langyos.

A főzési idő alatt elkészíthetjük a brazírozott hagymát és a pirított gombát, de ezek egyike sem elengedhetetlen az ételhez.

Ehhez a hagymákat meghámozzuk (egy percre lobogó vízbe tesszük, majd lehúzzuk a héját), és az olaj és a vaj keverékén nyolc–tíz perc alatt rázogatva körbepirítjuk. Hozzáadjuk a fűszereket, sózzuk, borsozzuk, és felöntjük a folyadékkal. Lefedve addig pároljuk, míg még megtartja a formáját, de ilyenkor már nagyon puha, és az összes folyadék elpárolgott róla. 45–50 percig tart a folyamat.

A gombát a nagyon forró olaj és vaj keverékén kisebb adagokban minden oldalán barnára pirítjuk.

A kész húst leszűrjük. A szószról leszedjük a zsírréteget, és szükség szerint sűrűbbre forraljuk, vagy épp hígítjuk alaplével, valamint sózzuk, borsozzuk. A főzőedényt kimossuk, visszatesszük bele a húst és a zöldségeket, elrendezzük rajta a hagymát és a gombát, és nyakon öntjük a szósszal. Három–négy perc alatt az egészet összemelegítjük, és főtt krumplival vagy burgonyapürével tálaljuk.

Horvát Sára