2016. szeptember 29.
|
BG
| Olvasási idő kb. 1 perc
Nagyon sokáig nem ittam alkoholt. Egyáltalán. Semmit. Soha. Aztán pár éve történt valami… (igen, egy pasi van a dologban!), és megváltozott a hozzáállásom. Azóta igyekszem bepótolni a harminc évig elmulasztott italokat, persze csak mértékkel. Elképesztően finom ízélményekben lehetett részem a napokban, amikor egy különleges sörvacsorára voltam hivatalos a barátommal. Most megmutatom, mit ettünk és mit ittunk. Egészségetekre! Both Gabi koccint.
Támogatott tartalom
–
A sörgasztronómiai héten óriási volt a választék, mert jobbnál jobb helyek csatlakoztak a rendezvénysorozathoz. Mi az Up & Down nevű helyet választottuk, mivel könnyű megközelíteni, és nagyon jó volt evés-ivás közben bámulni a Dunát meg a kivilágított Szabadság-hidat.
Ezt láttam az asztalunktól
A mártogatós-kenegetős (csicseriborsó, avokádó és padlizsános salsa) előételhez igazán illett az étterem saját sütésű, roppanós héjú, bagettszerű kenyere. A többi zöldség mellett a hasábokra vágott kínai kel okozott nagy meglepetést. Nehéz választani, melyik kence volt a legfinomabb. Nekem a citromos, friss csicseriborsókrém ízlett a legjobban, a barátomnak a padlizsános salsa, de az avokádókrém is kifogástalan volt. Ehhez kaptunk egy belga lager típusú elég telt és karakteres sört. Meglepő párosítás, mégis illett a sokféle ízvilághoz.
Jó volt mártogatni...
A főétel tényleg olyan finom volt, mint a képen is látható. A báránysült ananásszal és currys gnocchival kicsit ugyan csípett (amit én nem kedvelek), de az egész ízélmény mégis maradandó volt, különösen a második édeskés pörkölt malátás még „belgább" sör után.
Kicsit csípett, de ezt most kivételesen nem bántam
A harmadik körre viszont kifulladtam. Tényleg csak azért fogyott el a szarvasgombás, szép és ehető virágokkal díszített, házi vattacukorral megbolondított (nem is hasonlít a vásárihoz!) és sárkánygyümölccsel dúsított fehércsokis mousse, mert nem lehetett abbahagyni. Ezek után viszont már képtelenségnek tűnt, hogy igyak még egy pohár gyümölcsös sört is, pedig biztos finom volt… Na, majd legközelebb!
Ez az édesség inkább álom volt, mint valóság, mégis megesett velem...
Jól megfőzte Szentesi Évát Mujahid Zoli. Na, jó, nem Évát főzte meg, hanem a biryanit, ami egy autentikus pakisztáni étel. Igaz, most bárány helyett csirkével készült, de így is remek lett. És persze rajta is készült mellé. Igen, rajta! Hogy az micsoda? Olvasd el!
Nézzétek meg ezt a fantasztikus tíz hazai természetes strandhelyet, aztán áruljátok el nekünk, ha tudtok még itthon hasonló kánikulát átvészelő búvóhelyeket!
