–

Szegény matracom sok mindent látott az utóbbi tíz évben. Ennek egy részét fedje jótékony homály (haha), a többit viszont ellenkezőleg: miután hónapok óta nyűglődöm azzal, hogy gyakran kimerültebben ébredek, mint ahogyan lefeküdtem, mert reggelre beállnak a tagjaim, úgy döntöttem, a tettek mezejére lépek. Hogy lehet az, hogy ami ennyi éven át kényelmes volt, egyszer csak kínzóeszközzé válik? Én vagyok Borsószem hercegkisasszony, vagy tényleg elöregszik a matracunk egy idő után? És ha igen, mennyi a szavatossági ideje? 

Kínzó kérdéseimmel (amelyek kivételesen szó szerint is kínoznak, annyira fáj a derekam) Horváth Sándor alvásszakértőhöz, a JYSK kereskedelmi vezetőjéhez fordultam, aki a szakmai tudnivalók mellett a vásárlói igényeket tekintve is fekete öves, hiszen 2006 óta dolgozik azért, hogy mindenki a számára legmegfelelőbb matracon és párnán hajtsa álomra a fejét. 

„Sajnos nem tulajdonítunk az alvásnak akkora jelentőséget, mint amekkora van neki – kezdi, és egy kicsit máris jobban érzem magam a sirámaim miatt. – Sokan gondolják azt, hogy ott van egy ágy, leheveredem, és az úgy rendben is van, megvan már tíz éve ez a matrac, milyen jól szolgál. Csakhogy azt veszi észre az ember, hiába alszik nyolc órát, mégis fáradtan ébred.”

Ó, igen! A szakember szerint a rossz alvás számos esetben a fekhely minőségére vezethető vissza, és ezen nemcsak a matracra gondol, hanem a paplanra és a párnára is, de még az ágynemű minősége is befolyásolja, reggel hogyan ébredünk. 

Egy jó matrac igazi kincs

Horváth Sándor azt mondja, a matracvásárlás személyes műfaj. Ha online vásárolunk is, mielőtt megnyomjuk az entert, mindenképpen menjünk el az üzletbe, és szánjuk rá az időt a megfelelő matrac kiválasztására. „Egy matracot ki kell próbálni. El kell jönni, ráfeküdni. Nem kell szégyenlősködni, a matracokon lábvédő van, így a cipőt sem kell levenni hozzá. De az ember akkor tud helyesen dönteni, ha felfekszik rá, helyezkedik, kipróbálja azt az alvási pozíciót, ahogyan aludni szokott. Sőt: vigyen magával egy számára alkalmas (erre később visszatérünk) párnát a párnarészlegről, és úgy próbálja ki.”

A szakértő szerint lényeges, hogy ne próbáljuk pár másodperc alatt letudni a dolgot, hanem öt-tíz percet töltsünk a matracon, hiszen ahogy az átveszi a testünk formáját és melegét, alakul a felszíne. Megoszt velünk egy gyakorlatias tippet is:

„Célszerű nem egyedül érkezni, de ha nincs kísérőnk, akkor bátran kérjük az eladó segítségét. Azt szoktuk mondani, hogy deréknál kinyújtott tenyérrel lefelé próbálja meg az ember betolni a kezét a matrac és a test közé. Ha túl könnyen belemegy, az azt jelenti, hogy az a matrac nagyon kemény. Ha egyáltalán nem, vagy nagyon nehezen megy be, az azt jelenti, hogy túl puha.

Ez természetesen függ a testsúlytól, a testformától is, de kiindulási pontnak remek.”

Emellett érdemes megkérni a velünk érkezőt vagy az eladót, hogy nézze meg, egyenes-e a gerincünk a matracon fekve.

Ez kulcsmozzanat lehet!

Se túl puha, se túl kemény

Ha nem jó a matracunk ugyanis, az izmaink, ízületeink folyamatos nyomás alatt állnak alvás közben, és ezt bizony az ébrenlét során is megérezzük. Vannak támpontok, hogy milyen alvási pozícióhoz és testalkathoz, egészségi problémához milyen matracot javasolnak, bár a kulcs mindig az egyéni igények megfontolása.

Nagy vonalakban ezekből érdemes kiindulni:

  • extra puha és puha besorolású matracokat az oldalt alvóknak ajánlják, de csakis megfelelő alátámasztást nyújtó párnával;
  • közepesen puha matracokat szintén nekik, száz kilogrammos testsúly fölött viszont érdemes a közepes besorolású matracokat kipróbálni;
  • közepesen kemény matracok: ezek a háton és oldalukon alvóknak a leginkább ideálisak­; előbbiek közül a 60 és 100 kilogramm közöttieknek, utóbbiak közül a 100 kilogramm fölöttieknek érdemes ilyet választani;
  • a kemény és extra kemény matracok a háton és 100 kilogramm fölötti hason alvók számára a legmegfelelőbbek, illetve a 130 kilogramm fölötti hason alvók számára ideálisak.

Mindezeket természetesen árnyalja az, ha valakinek ízületi problémája van, vagy egyéb egészségi okból kell máshogy választania. A kulcsszó itt is az orvosi javallat és a szakértő segítség az üzletben.

Tovább is van: elsősorban a matrac típusát érdemes fontolóra vennünk. Ez lehet habszivacs, belső rugós, latex, hibrid (az előzők keveréke). Ezen túl a szakértő olyasmire is felhívja a figyelmet, amire magamtól sosem gondoltam volna. Ha például valaki rendszeresen az ágy széle felé „költözik” alvás közben, akkor érdemes arra figyelnie, hogy a matracának extra tartása legyen a széleken. 

A türelem rózsás álmokat terem

Van valami, ami sokakat összezavarhat a matracvásárlásuk helyességével kapcsolatban: hogy bizony a jó matrac is okozhat kezdetben kellemetlenségeket. Az ember elmegy az üzletbe, a hozzáértő eladó segítségével kiválasztja a megfelelő matracot, hazaviszi, aztán az első néhány napban rosszabbul érzi magát. Itt fáj, ott fáj… A szakértő megnyugtat: ez egyrészt teljesen normális, másrészt szinte mindig csak átmeneti. 

Horváth Sándornak üzletvezetőként nagyon sok ilyen jellegű tapasztalata volt. „Amikor egy fekhely új, hiába jó, az első X éjszaka nem alszom olyan jól, annyira pihentetően, sokszor felkelek, esetleg fáj valamim. Időt kell ugyanis hagyni arra, hogy a szervezet megszokja az új fekhelyet. Ez az idő maximum egy-két hét. Ha esetleg tovább tart, akkor érdemes megfontolni a cserét – és ennek módjairól természetesen jó előre érdeklődni az üzletben. Amikor boltban dolgoztam, sokszor jöttek vissza hozzám azzal, hogy nem lesz jó a frissen vásárolt matrac. Én annyit kértem a vásárlótól, adjon neki egypár nap esélyt, utána beszéljünk, és ha úgy érzik, hogy továbbra sem megfelelő a matrac, kicseréljük. Szinte soha nem hoztak vissza ezután matracot.” 

Ahogyan tehát a rossz, deformálódott matrac vonalait felveszi például a gerinc, úgy a jót is meg kell szoknia a testünknek.

A párna sem mindegy

Horváth Sándor kiemeli: a párna ugyanolyan fontos, mint a matrac. Ezt alá tudom írni: előttem például új dimenzió nyílt, amikor életem első memóriahabos, oldalt alváshoz ajánlott párnáját megvettem. Addig fogalmam sem volt, hogy egyáltalán létezik ilyen kategória, azóta szenvedek, valahányszor anélkül kell aludnom. Nem játék ez: tényleg súlyos gerincproblémákat képes okozni a rossz alvás.

A szakértő azt mondja, a párnaválasztásnál is kiemelt szempont, hogy hogyan és milyen pozícióban, illetve hol – azaz milyen fekhelyen és hőmérsékletben – alszunk. 

„A párnáknak is van keménységi fokozatuk, magasságuk, a töltet meghatározó minőségű. Vannak természetes töltetű párnák, minél több bennük a pehely, annál jobb lesz a (hő)megtartó képességük, annál puhábbak, komfortosabbak lesznek. Ha az allergia kizárja ezeket, akkor marad a poliészter töltet.” 

Érdekesség egyébként, hogy számos esetben nem is magára a tollra vagyunk allergiásak, hanem a töltetben megbúvó poratkákra. A mosható párnák ezt nagyrészt kiküszöbölik – én ezt tapasztalatból tudom, csak nálunk nem én voltam az allergiás, hanem a kutyáim. (Ne röhögjön senki, ez komoly dolog! Véresre tudták vakarni magukat a csere előtt!) A „sima” üreges poliészterszálaktól kezdve a spirálbolyhos verzióig, szintetikus töltetből is rengetegféle létezik – a gyártók már képesek a liba- vagy kacsapehellyel szinte a megszólalásig egyező tulajdonságú szintetikus töltetet előállítani. A szintetikus töltet lehet még latex, habszivacs, memória-habszivacs is – ez utóbbi alkalmazkodik az alvó testéhez. 

  • Az oldalt fekvőknek (az emberek mintegy 70 százaléka) különösen fontos a megfelelő magasságú párna, hogy ne károsodjon a gerincük: nekik a magas párna ajánlott, lehetőleg kemény töltetű.
  • A hanyatt fekvőknek (mintegy 12 százalék) alacsony párna, célszerűen latex vagy ergonomikus, ugyanezen okból.
  • A magyar lakosság mintegy 7 százaléka alszik hason: ez a nyaki gerinc számára természetellenes pozíciót teremt, emiatt nekik a lehető legalacsonyabb párna javallott.

Hogy ezeken túl milyen kérdéseket kell megfontolnunk párnavásárlásnál? Például, hogy meleg legyen, vagy ne legyen meleg. (Van, aki álmában is forgatja a párnát, hogy az mindig hideg legyen a feje alatt!) Milyen legyen a magassága: alacsony, közepes vagy magas? Puha vagy kemény?

Ódzkodsz, megszokod, rákattansz, pezsegsz – mitől olyan menő a hideg zuhany, a jégfürdő és Wim Hof?

WMN Egszsg – 2024. február 19. – WMN

És mivel takarózol?

Ha pedig mindez megvan, már csak a paplant és az ágyneműt kell kiválasztanunk. 

Töltet szempontjából a paplanok lehetnek:

  • természetesek (toll, pehely, pamut, gyapjú, selyem);
  • szintetikusak: általában poliészter, és ahhoz, hogy megfelelő hőszigetelést nyújtsanak, általában nehezebbek, vastagabbak.

Az, hogy ki mit preferál, az allergia, a fázékonyság, a hálószoba hőmérsékletének és persze a pénztárcánk függvénye. 

A szakértő szerint abból induljunk ki, hogy a paplan legyen legalább húsz-harminc centivel hosszabb a magasságunknál, hogy kényelmesen nyújtózkodhassunk alatta. 

Az ágyneműválasztásunkat az esztétikai és allergológiai szempontok mellett elsősorban a hőérzetünk és a szobánk hőmérséklete, esetleg az évszak befolyásolja. A lényeg, hogy minimum kéthetente, de az ajánlások szerint inkább heti rendszerességgel mossuk. Aki pedig kisállattal is alszik, az akár hetente többször is cserélje.

Szép álmokat kívánok – most megyek matracokat próbálgatni. Nem lesz könnyű, de legalább már tudom, milyen szempontok alapján álljak (azaz feküdjek) neki.

Kiemelt kép: Getty Images / Oleg Breslavtsev

Csepelyi Adrienn