„Orbán Viktor miniszterelnök elveszítette a társadalmi többségét és mára nem ismer határokat. Most éppen arra készülnek, hogy hamis politikai propaganda célból, koholt vádak alapján büntetőeljárást indítsanak, őrizetbe vegyenek és letartóztassanak egy volt vezérkari főnököt. Egy katonát. Egy hazafit. Egy olyan embert, aki az életét tette fel Magyarország védelmére” – mondta hétfői videójában Magyar Péter. A Tisza elnöke arról beszélt, hogy tudomásuk szerint a kormány el akarja hitetni, hogy Ruszin-Szendi „hazaárulást követ el és ukrán kémekkel összejátszva árulja el a hazáját”.

Miközben a szerkesztőségben az önkénytörvény civileket és a független médiát ellehetetlenítő kitételei borzolják a kedélyeket, a hétfői bejelentés nyomán felmerült: 

mégis mire fel sütik rá valakire, hogy hazaáruló?

Mik ennek a törvényi keretei? Mi történik egy ilyen eljárásban?

Hazaárulás és az alkotmányos rend megsértése

„Az a magyar állampolgár, aki Magyarország függetlenségének, területi épségének vagy alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn” – olvassa fel Dr. Molnár Tamás ügyvéd a hazaárulás magyar törvényi kitételét (Btk. 258. § (1)).

Laikus beszélget a szakemberrel, így mindjárt felmerül, mégis mit jelent ebben az esetben az alkotmányos rend. Hazaáruló-e valaki, ha például problémája támad az Orbán-kormányok által agyonszerkesztett Alaptörvényben foglalt család- vagy emberképpel?

„Az alkotmányos rend megsértése lényegében az alkotmányos rend elleni jogtalan fellépést jelenti, tehát amikor nem a választásokon vagy egyéb jogi intézményeken keresztül történik a hatalom megszerzése. Ha egy alkotmányban rögzített érték vagy szabály megváltoztatására törekszel, azonban azt a jogszabályok betartásával teszed, az még nem meríti ki az alkotmányos rend megsértésének fogalmát” – magyarázza Molnár.

Ahogyan a jog beszél, és ahogyan mi 

Az ügyvéd szerint kicsit félrevezető lehet az, hogy a jog gyakran szűkebb kategóriákat használ, mint a hétköznapi nyelvünk: „A köznyelvi értelemben vett hazaárulásba nagyon sok büntetőjogi tényállás beleférhet.

A Büntető Törvénykönyv csak ennek szentelt, külön fejezetében tizenegy különböző állam elleni bűncselekményt ismer. 

Itt van például a kémkedés tényállása, amellyel külön kell foglalkoznunk, hiszen Ruszin-Szendi Romulusszal kapcsolatban a kormánypárti médiumokban megjelenő hírek nem a szűkebb értelemben vett hazaárulásról, hanem kémvádakról szólnak.

Kémkedésről akkor beszélünk, ha valaki állandó jelleggel hírszerző tevékenységet folytat Magyarország ellen. De ha a magyar állampolgár hivatalos megbízatását felhasználva úgy vesz fel kapcsolatot más állam kormányával, hogy azzal akár csak veszélyezteti Magyarország alkotmányos rendjét már a »hűtlenség« bűntettét követi el.”

Önálló bűncselekmény az állam elleni bűncselekmény feljelentésének elmulasztása is. Vagyis, ha valaki maga nem követ el ugyan állam elleni bűncselekményt, de tudomására jut, hogy más személy hazaárulást, kémkedést vagy egyéb ilyen cselekményt követett el, vagy erre készül, és ezt nem jelenti, azért önmagában két évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetik. 

Ezekért – érthető módon – igen súlyos büntetés jár. Hazaárulásért, tehát külföldi állammal vagy szervezettel való célzatos, államellenes kapcsolatfelvételért például 5-15 év szabadságvesztés szabható ki. 

Azaz a büntetési tétel az emberölés alapesetének büntetési tételével egyezik meg.

Ha a hazaárulás súlyos hátrányt okoz, illetve ha állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával követte el, például egy vezérkari főnök a leszerelése előtt, azért 10-20 év börtön (vagy fegyház), illetve akár életfogytiglani szabadságvesztés jár, ez tehát már az emberölés minősített – például a különös kegyetlenséggel vagy előre kitervelten elkövetett – esetével megegyező súlyú bűncselekmény a Btk. rendszerében. 

Így indul el egy büntetőeljárás

Kedden a Népszava írta meg, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség azt válaszolta nekik Ruszin-Szendi Romulusszal kapcsolatban: „A kérdésben szereplő adatok alapján a Központi Nyomozó Főügyészségen ügy nem azonosítható”. A lap ugyanakkor megjegyezte, hogy a válaszból nem következik, hogy nem zajlik minősített eljárás, hiszen egy ilyen esetben a nyomozás ténye is minősített adatnak számíthat.

Molnár szerint azonban

az ügyészség nyilatkozata nem feltétlenül azt jelenti, hogy egyáltalán nincs folyamatban eljárás, csak annyit, hogy Ruszin-Szendi Romoluszt hivatalosan még nem gyanúsították meg. 

 „Akkor mondjuk ugyanis, hogy valaki ellen büntetőeljárás van folyamatban, hogy ha az adott személlyel a nyomozóhatóság közölte a konkrét gyanút – ettől kezdve lesz valaki jogi értelemben gyanúsított, ettől kezdve lehet vele szemben intézkedéseket hozni, de ettől kezdve meg is illetik őt a terhelt jogai. 

A büntetőeljárások kezdeti szakaszában igen gyakori tehát, hogy gyanúsított nélkül van folyamatban büntetőeljárás. Amikor a nyomozóhatóságnak tudomására jut egy bűncselekmény elkövetése, akkor megkezdődik egy felderítési tevékenység: vagyis az elérhető bizonyítékok összegyűjtése: a tanúk meghallgatása, az okiratok beszerzése, és így tovább. 

Ezen bizonyítékokat értékelve rajzolódik ki, hogy ki az a konkrét személy, aki az elkövetéssel gyanúsítható. Ezen a ponton kell a nyomozóhatóságnak behívni vagy előállítani az adott személyt és közölni kell vele, hogy milyen tények alapján, milyen konkrét bűncselekménnyel gyanúsítják.” 

Persze – és ez találgatás csupán – szivárogtatás útján akár hamarabb is kiderülhet, ha zajlik ilyen nyomozás, viszont hivatalosan még nincsen abban a fázisban, amikor megnevezik a gyanúsítottat. 

„Lehet, hogy van nyomozás, lehet, hogy már körvonalazódik, hogy Ruszin-Szendi Romulusz lesz a középpontjában, és lehet, hogy holnap reggel rárúgják az ajtót, beviszik és meggyanúsítják, de csak akkor, azaz reggel 7-kor lesz igaz, hogy ellene folyik a nyomozás.“

A politikai ellenfél bemocskálása: vannak jogi következmények? 

A hétfői videóban propaganda célú, koholt vádakról van szó, ami felveti a kérdést, hogy mi történik akkor, ha valakit ennyire súlyos, állam elleni bűncselekménnyel vádolnak meg, majd a bíróság nem ítéli el. A nyilvánosságban a neve viszont már összekapcsolódott a vádakkal, sérült a jó híre. Jár ilyenkor valamilyen kárpótlás?

„Önmagában a büntetőeljárás miatt nem jár kártérítés annak, akit utóbb felmentenek a vádak alól. Pénzbeli kompenzáció kizárólag a jogosulatlan fogvatartásért jár, vagyis ha a büntetőeljárás alatt letartóztatásban lévő terheltet felmentik, vagy lényegesen enyhébb büntetéssel sújtják.

Az ilyen kárpótlás egyébként nem gyakori jelenség, én még nem találkoztam vele, mert bármilyen rossz híre van politikai viszonylatban Polt Péternek, az ügyészség maga profi szakemberekből álló szervezet. Ha az ügyész elindul, az ügyész nyer. 100-ból 98-szor.”

Ritka, mint a fehér holló

Hazaárulás, kémkedés, ezek hangzatos vádak, hatásosan működnek a nyilvánosságban, jogi szempontból viszont elég ritkák.

„Ezeket nem jogtörténeti perspektívában néztem, hanem a jogtárban kerestem őket. Ehhez tudni kell, hogy (anonimizált) ítéletet akkor tesznek közzé, ha az a jogfejlesztés szempontjából fontos. Tehát az úgynevezett bírósági határozatok (a BH-k) segítenek értelmezni a jogszabályokat. Egyik, erre az ügyre vonatkozó témakörben sem találtam közzétett ítéletet, ami nem azt jelenti, hogy az elmúlt 20 évben nem volt ilyen, hanem hogy nem tartott számot szakmai érdeklődésre. Ellenben például az emberöléssel, a sikkasztással, a lopással, amelyből sokat tárgyalnak, sok kérdés merül fel, ezért rengeteg BH-t találsz. Az, hogy valamire egyáltalán nincsen BH, valószínűleg azt jelenti, hogy nincsen kialakult gyakorlata.”

Sándor Anna

A kiemelt kép forrása: Getty Images/Andrii Yalanskyi