Korlátlan fizetett szabadság: működő rendszer vagy jól hangzó lufi?
Szakértők szerint vannak előnyei, de sok a buktató is a rendszerben
Ki ne ábrándozott volna már arról – főleg a pihenésből visszatérve –, hogy milyen jó volna, ha korlátlan mennyiségű fizetett szabadnapja lenne az évben? Nos, a Microsoft Egyesült Államokbéli dolgozóinak ez már nem csak álom többé. A techcégnél január 16-tól vezették be a korlátlan fizetett szabadság rendszerét, ami a vállalat vezetői szerint számos előnnyel jár, és nemcsak a munkavállalóknak, de a munkáltatónak is. De valóban életképes a végtelen szabadság rendszere? Vagy többet árt, mint használ? Dián Dóri írása.
–
Az elmúlt pár évben radikális változásokon megy keresztül az, amit eddig a munkavégzés helyéről és idejéről gondoltunk, a vállalatok pedig folyamatosan fejlesztik az erre vonatkozó irányelveiket, hogy a lehető leghatékonyabban és legkényelmesebben működjenek.
Mindebben a pandémiának óriási szerepe van, a lezárások miatt rengeteg vállalat kényszerült home office-ra, amiről kiderült, hogy hatékony, egyes cégek pedig már a négynapos munkahetet tesztelik.
A Microsoft is folyamatosan monitorozza és fejleszti a rendszerét: bevezették az állandó home office-t, mostantól pedig egyes dolgozóiknak korlátlan mennyiségű fizetett szabadnap áll rendelkezésükre. Első lépésben csak a fix fizetést kapó, az USA-ban dolgozó munkavállalóknak jár a korlátlan szabadság, ugyanis az órabérben levő kollégáknak a törvény egyelőre nem könnyíti meg a rendszer bevezetését. Ezen túl pedig a cég más országokban dolgozó alkalmazottainak is marad a korlátozott mennyiségű szabadnap a helyi törvények sokfélesége miatt. Azoknak a munkavállalóknak, akik megkapják most a korlátlan szabadnapokat, a cég további tíz nap szabadságot biztosít betegség, esküdtszéki szolgálat vagy gyász miatti távollét esetére, azok pedig, akiknek maradtak fel nem használt szabadnapjaik, áprilisban egyszeri kifizetést kapnak.
„A vállalat folyamatosan változik, a szabadságolás rendszerének modernizálása egy sokkal rugalmasabb verzióra pedig az egyértelmű következő lépése ennek a folyamatnak”
– írta a munkavállalóknak küldött tájékoztatójában Kathleen Hogan, a Microsoft HR-vezetője.
Nem a techcég az első, amelyik bevezette ezt a rendszert: a Netflix, az Adobe és a LinkedIn is korlátlan fizetett szabadnapot biztosít a dolgozóinak.
Pro
A korlátlan fizetett szabadságnak számos előnye van a szakértők szerint. Az egyik, talán legegyértelműbb érv mellette, hogy a munkaerő kiégése elkerülhetőbbé válik általa. Az mára már evidens, hogy a munkáltató érdeke is, hogy a dolgozóik megfelelően ki tudják magukat pihenni, mert a fáradt kolléga sokkal kevésbé hatékony a munkájában, valamint a munkahelyi légkörön is sokat segít, ha a munkát és a magánéletüket könnyen összeegyeztető emberek dolgoznak együtt. Valamint a cég és a munkavállaló közti bizalmat is építi ez a rendszer, erősíti az elköteleződést a munkavállalóban a munkaadója felé.
Másik érv a kötetlen mennyiségű fizetett szabadnapok mellett, hogy komoly előnyt jelent a vállalatnak a piaci versenyben. Vonzó a leendő dolgozók számára, hogy a megszabott mennyiségű szabadnap helyett korlátlan áll a rendelkezésükre, és úgy érezhetik, hogy ott jobban megbecsülik őket.
Nem mellesleg pedig a cégek pénzt is takaríthatnak meg ezáltal, ugyanis a bent ragadt szabadnapokat nem kell kifizetniük a dolgozóknak, és az adminisztrációs terhek is csökkennek.
Kontra
Elméletben igazi win-win helyzetnek tűnik a korlátlan fizetett szabadság, ám a gyakorlat és kutatások azt mutatják, hogy lehetnek árnyoldalai is. Az egyik ilyen, hogy a szabályozottság hiányában a dolgozók attól tartanak, túl sok szabadnapot vesznek ki, amit esetlegesen már nem tolerálna a munkahelyük, emiatt pedig éppen hogy kevesebbszer mennek szabadságra, mint amikor egy adott mennyiségű napot kellett beosztaniuk. Emiatt pedig fáradtabbak lesznek és hamarabb kiégnek.
Szakértők szerint csak úgy működhetne ez a fajta korlátlan szabadságolás, ha a munkáltatók időről időre ösztönöznék a dolgozókat a pihenésre, enélkül ugyanis könnyen megjelenhet bennük a félelem, nehogy a főnökük lustának tartsa őket.
De megtörténhet az ellenkezője is: az útmutatás hiányában lehetnek olyan munkavállalók, akik sokkal több szabadnapot vesznek ki, mint amennyit elbír a munkahely, ezzel pedig a többi munkatársra nagyobb teher hárul, ami a munkafolyamatok gördülékenységét akadályozhatja.
Éppen ezért, vannak olyan cégek, amelyek kipróbálták ugyan a korlátlan fizetett szabadság rendszerét, de aztán mégis visszatértek a fix mennyiségű szabadnapokhoz. Az Unkown londoni toborzócég alapítója például arról számolt be, hogy a kollégáikban bűntudatot keltett ez a rendszer, emiatt pedig kevesebbszer mentek szabadságra, mint azelőtt. „Az emberek akkor tudnak a legjobban dolgozni, ha pontos szabályokat hozunk” – írta Ollie Scott a LinkedInen, éppen ezért ők visszatértek arra, hogy mindenkinek évi 32 nap fizetett szabadnapot biztosítanak.
Jól látható tehát, hogy változóban van, hogyan dolgozunk, a vállalatok egy része pedig nyitott a kísérletezésre. Ahogy a négynapos munkahét esetében, a korlátlan fizetett szabadság rendszerét is az adott munkahelyre kell szabni. Az viszont, hogy van-e, ahol hosszú távon működőképes a rendszer, még kérdéses.
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ stockfour
