–

„Küldj magadról egy képet zuhanyzás után”

Nem kérdés, hogy részben a széles körben elérhető pornótartalmaknak, részben a rendelkezésünkre álló eszközök nyújtotta lehetőségeknek köszönhetően sokszor már az ismerkedési fázisnál felmerül a szexting (a szex és a texting összevonásából született szó, ami erotikus tartalmú üzenetváltásokat jelent). Akár a tényleges szex előtt, már ismerkedési céllal is történik ilyesmi, és lehet a fizikai távolság áthidalásának módja (nem véletlen, hogy a kutatások szerint a Covid idején sokkal népszerűbb lett a szexting), vagy éppen szolgálhatja a szexuális élet színesítését a párkapcsolatban. Utóbbi szerintem olyan evidens, hogy én nem is emlékszem olyan (hosszú távú) párkapcsolatomra, ahol valamilyen formában ne lett volna jelen.

Ez praktikusan azt jelenti, hogy 20 éves szexuális tartalmú digitális lábnyomom van, és él a világban adott számú ember (nem sok), akinek ebben a pillanatban is birtokában lehetnek rólam olyan régi képek, amiket csak a konkrét pillanatban és párkapcsolati státuszban szántam neki. De hát

egy szakítás után nem kéred el az exed összes eszközét és jelszavát, hogy akkurátusan kitörölj mindent.

Éppen ezért valószínűleg én is elő tudnék ásni róluk ugyanilyen képeket. Persze ilyenkor, a szakítás után az azonnali törlés a legmegfelelőbb és a legmegnyugtatóbb megoldás, csakhogy sokszor ezek a képek, videók, szövegek nem éppen a legnyilvánvalóbb helyeken vannak, érthető okokból. Éppen ezért nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy óriási bizalom kell ahhoz, hogy az ember egy ilyet elküldjön valakinek, sokkal nagyobb, mint elsőre gondolnánk. Hogy miért?

Hallottatok már az úgynevezett bosszúpornóról?

Ebből a könyvből használom a definíciót rá: „Valamilyen legális vagy illegális módon megszerzett, kapott szexuális tartalmú fotók, videók engedély nélküli közzététele. Leggyakrabban visszautasítás, megcsalás, szakítás után fordul elő, de a kortársak között státusz megszerzésére is használják. Célja az áldozat megalázása, lejáratása, kár okozása.”

Már a kétezres években is voltak erre specializálódott oldalak (napiszar, csak hogy egy példát mondjak), és elég egy bizalomra nem érdemes embernek elküldeni a fotód, hogy kitedd magad a veszélynek. (A Szexoktatás című sorozatban is volt egy kifejezetten erről szóló rész, ott végül nem egy korábbi partner terjesztette a fotót, de ez már egy másik sztori.) És a bosszúpornó kategóriába tartozik az ilyen képekkel való zsarolás is, még akkor is, ha azok végül sosem kerülnek nyilvánosságra. 

Szóval szerintem érdemes minden zuhanyzás utáni fotó elküldése előtt mérlegelni, hogy ki az, aki megkapja ezt a képet, mert utána azt tesz vele, amit csak akar. Amíg egy tartós párkapcsolatban történik ilyesmi, olyan emberrel, akiben megbízol, hogy egy esetleges csúnya szakítás után sem küldi tovább, vagy publikálja bárhol az adott fotót/videót, addig én is amellett vagyok, hogy mehet, ami komfortos minden résztvevőnek. (Én például a korábban említett lábnyomom ellenére nyugodtan alszom, nem hiszem, hogy bárki visszaélne vele.) De bármilyen hülyén hangzik, szakítás után ugyanúgy vissza kellene kérni a szexi fotókat, mint amilyen természetes az egymásnál hagyott holmik átadása, vagy a közös otthon felszámolása. Mert még ha nem fontolgatja is senki a bosszúpornót, egy későbbi párkapcsolatban is okozhat feszültséget egy felbukkanó régi kép.

Sokan nagyobb biztonságban érzik magukat, ha ezeket a képeket úgynevezett „eltűnő” üzenetben küldik, hiszen az csak adott ideig hozzáférhető, de azért ugye mindenki tudja, hogy pontosan egy kattintás készíteni róla egy kijelzőfotót, ami aztán sosem tűnik el? 

Szóval szerintem ez elég hamis biztonságérzet, még akkor is, ha a partner nem rossz szándékból menti le, hanem csupán azért, hogy később is újra gyönyörködhessen benne.

Éppen ezért, teljesen laikusként szerintem az egymás megismerésén és a bizalmon túl érdemes arra is figyelni, hogy az erotikus tartalmú üzenetekben mennyire van jelen a kölcsönösség. Ha valaki sosem „ad”, de esetleg elvár valamit ezen a téren, az azért felvet kérdéseket. 

A NaNE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület) nagyon jól összefoglalta, mit kell mérlegelni egy meztelen fotó elküldése előtt, különösen akkor, ha nem egy olyan tartós párkapcsolatról van szó, amiben már kiépült a bizalom. (Ami persze ugyanúgy rejt magában némi kockázatot, de jelentősen kisebbet, mint ha ugyanez az ismerkedési fázisban történik.)

Otthon mindenki pornósztár?

A szexuális tartalmú digitális lábnyomunk másik alkotóeleme az általában közösen létrehozott, hát, mit szépítsem, házi pornó. Természetesen a csak saját felhasználásra, a kaland kedvéért létrehozott privát tartalomnak semmi köze ahhoz, ami ezzel a hívószóval elérhető bármelyik pornóoldalon – az ugyanis maximum házipornó-szerű tartalom, ami valójában eleve megosztásra készült, csak éppen úgy, mintha nem az lenne a cél.

A teljesen privát célra készült, ilyen tartalmú videókban általában két ember szerepel, így itt mások a kockázatok, mint az egymásnak küldött meztelen fotók esetében (hiszen valószínűleg saját magát senki nem szeretné kitenni a publikálással járó megszégyenítésnek). Itt sokkal fontosabb, hogy az ilyen tartalmú felvételeket a lehető legkörültekintőbben tárold (erről pedig egy romkom készült néhány évvel ezelőtt), lehetőleg ne a telefonodon, aminek a fotótárát más előtt is lapozgatod, és az online tárhelyek használata előtt mindenképpen nézz utána a biztonsági garanciáknak, és bánj nagyon körültekintően a jelszavaiddal. De

én például inkább az offline tárolást választanám, ha esetleg a barátnőm barátnőjének a barátnője rám bízna ilyen tartalmat, és mindenképp olyan eszközön, amit jelszóval lehet védeni, és csak én (és esetleg a videó másik szereplője) tudom a jelszót.

A meztelen képek és a privát pornóvideók készítése generációs kérdés is

Ha már azzal kezdtem, hogy nekem tiniként mennyivel kevesebb eszköz állt rendelkezésemre a témában, fontos azzal zárni, hogy a mai tizenévesek mind a „szexuális műveltség”, mint az okoseszközök használata tekintetében millió lépéssel a szüleik előtt járnak. Éppen ezért máshogyan viszonyulnak ehhez a kérdéshez, mint azok a felnőttek, akik egy sokkal kevésbé pornó által átitatott világban nőttek fel. Ma már remélem, nem kérdés, hogy a lányok is felfedezhetik a saját testüket, és ez bizony egészen őszintén gyakran puncifotókkal is jár. Nem hiszem, hogy ez gond lenne.

De az, hogy ez aztán kihez jut el, és mennyire felismerhető rajta a „tulajdonosa”, már olyan dolog, amiről igenis kell beszélni a gyerekeinkkel (és persze nem csak a lányokkal), méghozzá korábban, mint szeretnénk. Például nem sokkal azután, hogy internet-hozzáférést lehetővé tevő telefont adunk nekik, mert onnantól a lehetőség szó szerint a kezükben van. Ehhez persze a saját viszonyunkat is rendbe kell tenni a kérdéssel, és akkor már csak arra koncentrálni, hogy a gyerekeink végképp ne találjanak meg semmit a mi szexuális digitális lábnyomunkból, mert az mindkét fél számára traumatikus lenne.

Tóth Flóra

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / miljko