Olajos kezek, érző szívek és jóféle humor: íme a csepeli kohászok jótékonysági naptára

–

Szögezzük le már az elején: a naptárban szereplő férfiak nem vágynak ismertségre. Ha egy kedves „jóakaró” nem szól be az egyikük ártatlan fotója miatt, talán sosem mutatják meg a műfajt kifigurázó, ironikus módon, kik is dolgoznak a Csepeli Szerszámedző Kft. műhelyében.

Amikor ugyanis 2024-ben betévedt a telepre egy ismert focista egy futballpályát keresve, az üzemvezető, Somogyi János megragadta az alkalmat, és a kollégáival fotózkodott egyet a sztárral, majd feltette a képet az internetre. Nem gondolta, hogy ez egyeseket azonnali állásfoglalásra késztet, de hamarosan megjelent alatta egy komment egy férfitól a szülőfalujából: „Kár volt ennyit tanulni, ha a 19. századi Csepel Művekben dolgozol munkásruhában...”

Somogyit a felesége rögtön fel is hívta aggódva, hogy inkább ne reagáljon, de szerencsére ezért vannak a jó barátok: azonnal megvédték az egyébként mérnökként dolgozó üzemvezetőt. „A vezérhangyát viszont egy másik komment indította el bennünk. Egy nő kijelentette, hogy neki mennyire tetszenek az olajos testű munkások – a többi pedig már történelem...” – mesél Somogyi János, Soma a kezdetekről.

„Ledobtuk a textilt”

„Egy barátom említette, hogy külföldön tűzoltók, rendőrök, rögbicsapatok adnak ki naptárakat jótékony célból – persze nekik könnyű fotózkodni, ki vannak pattintva. De arra gondoltam, mi is csinálhatnánk egy ilyet azért” – mondja Somogyi.

Fotós akadt a baráti körben, és – meglepő módon – egyik munkatársát sem kellett győzködni, hogy álljon modellt: senki nem törődött azzal, mennyire felel meg a teste a férfiak külsejére vonatkozó, meglehetősen káros társadalmi elvárásoknak. Igaz, a textilt nem mindenki dobta le: a meós Sanyi bácsi például megelégedett azzal, hogy az arcát adja a nemes tervhez. De egyáltalán nem is volt kötelező a vetkőzés – mindenki a saját vérmérséklete szerint mutathatta meg magát.

A brigád tizenegy fős, így hívniuk kellett egy „vendégmodellt”: „Mr. November” Somogyi szomszéd cégnél dolgozó öccse lett. Egyedül a főnök hiányzik a naptárból, de az ő távollétét a humora, na meg a naptár elkészítéséhez nyújtott támogatása miatt a fiúk igazoltnak tekintik.

A csapat amúgy is összeszokott, tréfában erős brigád, a háromműszakos munkarend miatt néha éjjel is együtt vannak, és szeretik heccelni egymást. 

A divatvilág iránt eddig minimális affinitást mutattak, de hamar ráhangolódtak a feladatra. Előkerült például az állóventilátor, amelyet általában vasak hűtésére használnak, de most legalább ilyen hatékony volt Jani, azaz Mr. Március hajának sejtelmes felborzolására.

Adományozni nem egyszerű, ha a tankerület is ott van a képletben

Az első naptár, amit készítettek, még csak egyoldalas volt, a tavalyi és az idei azonban már profi, lapozható. Somogyi János szerint a modellek együtt fejlődtek a fotósokkal, a legutóbbi naptár már olyan színvonalas, hogy bátran adják oda a cég hűséges partnereinek is.

A naptár teljes bevétele jótékony célra megy. Tavaly egy okostáblát vásárolt a csapat egy csepeli általános iskolának – „ha már a kritikus kommentelő is az oktatást célozta meg…” – jegyzi meg az ötletgazda. Idén pedig szülőfaluja, az Eger melletti Sirok iskoláját szeretnék gazdagítani egy hasonló ajándékkal. Az eladásból befolyt forintokat a cég vezetője is megtoldotta, így tavaly a 600 ezer forintos tábla mellé még speciális konzolra is futotta.

„Nem gondoltuk volna, hogy ilyen nehéz adományozni: három hétig szövegezték az ügyvédek a szerződéseket. A táblát odaajándékoztuk végül az iskola alapítványának, az továbbadta a tankerületnek, az meg visszaajándékozta az intézménynek…” – meséli nevetve Somogyi János. 

A félmeztelen, targoncán és munkapadon pózoló férfiak láttán nem nehéz az egykori vetkőzős női naptárakra asszociálni, amelyek nem hiányozhattak az autószerelő műhelyek és más, férfiak uralta munkahelyek faláról. Én is meglepődtem, amikor Somogyi elárulta: a műfaj nem ment ki a divatból. Persze azért lényeges különbség, hogy míg nők sok esetben úgy szerepelnek ilyen naptárakban, hogy anyagilag kiszolgáltatottabbak, kevés kontrolljuk van a folyamatban, és a testük tárgyiasul, itt férfiak egy csoportja döntött úgy, hogy közösségi kooperációban, félig-meddig poénból örvendeztet meg minket egy ilyen naptárral. 

Ezzel együtt, amikor rákérdezek, Somogyi Jánosnak milyen érzés, hogy valakinek a falán az ő félmeztelen fotója lóg, elgondolkodik: „Fura, de ha mondjuk egy irodában kirakják a lányok, és valakinek ettől jobb napja lesz, akkor örülök!” – nevet.

A fiúk eddig kizárólag pozitív visszajelzéseket kaptak a naptárra. Megtudom azt is, hogy a „macsó” megjelenés esetükben csak a felszín. Somogyi János elárulja: a kohászok „zord külseje” lágy szívet és fejlett humorérzéket takar. Annak is örülnek, hogy mindenki egészséges, jó erőben van, hiszen mázsás vasakat mozgatnak nap mint nap.

Pomaranski Luca