A lábfejedet bekened naptejjel? – Tények és tévhitek a fényvédelemről

–

„Minden napégés egy életre szól”

– hangsúlyozza Dr. Szlávicz Eszter, bőrgyógyász, a Pécsi Tudományegyetem Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinikájának adjunktusa azzal kapcsolatban, hogy mi az, amit mindig észben kell tartanunk, ha a bőrünk védelme a cél. Bár szerencsére egyre többen vannak, akik számára már nem csak a nyárra korlátozódik a fényvédelem szezonja, a bőrrákos esetek növekvő száma aggodalomra ad okot. A kulcs itt is a megelőzés és a rendszeres vizsgálat: otthon és az orvosnál.

Hol nem kenjük be magunkat? (Pedig kellene)

A Cancer Research UK (CRUK) elemzése szerint férfiaknál a rosszindulatú bőrrákos elváltozások, a melanómák 10-ből 4 esetben a törzsön – beleértve a hátat, a mellkast és a hasat – alakulnak ki. Nőknél a melanómák több mint egyharmada – 35 százaléka – az alsó végtagokon fordul elő, a csípőtől a lábfejekig – emelte ki a brit kutatás eredményeit a Guardian.

Az eltérés magyarázata logikus és a szokásainkból fakad: nyáron a férfiak gyakran tartózkodnak fényvédelem nélkül meztelen felsőtesttel a napon, a rövidnadrágot vagy szoknyát viselő nők pedig általában a lábukat felejtik el bekenni naptejjel.

„A gyakran kihagyott régiók a fülek, a nyak, a lábak, a lábujjak.

És ugyan van a melanomának olyan ritka típusa, amely genetikai eredetű, ezekre a testrészeinkre azért is oda kell figyelni, mert tízből kilenc esetben a bőrrák valamilyen UV-károsodással függ össze. Kétévente egy napégés pedig háromszorosra növeli a melanoma rizikóját.”

Később bosszulja meg magát

„Az UV okozta DNS-károsodások általában évekkel, évtizedekkel később idézik elő például a tumorok kialakulását, de emellett felgyorsítják a bőr öregedését is” – magyarázza a bőrgyógyász.

A korábbi évtizedek divatja, amely a napbarnított bőrt tartotta vonzónak, a szakember szerint összefüggésben lehet azzal, hogy napjainkban nálunk is egyre növekszik a bőr daganatos diagnózisainak száma.

Csak egyetlen példa:

35 év alattiak esetében a szoláriumozás 60 százalékkal is növelheti a bőrrák kockázatát.

Egy 2023-ban megjelent kutatás szerint 20 év alatt megduplázódott a bőrrákosok száma Magyarországon, a diagnosztizált esetek a következő 25 évben akár 40 százalékkal is növekedhetnek.

„A friss adatok szerint minden évben közel 3000 új melanomás beteget regisztrálnak, és az esetek körülbelül fele megelőzhető lenne megfelelő fényvédelemmel. Az esetszám növekedése viszont nemcsak a melanómát érinti, hanem a basaliomát is, ami a bőrrák egyik gyakori típusa, és a bőrdaganatok 80 százalékát okozza.”

Veszélyeztetett csoportba tartoznak az idős férfiak és a fiatal nők. A férfiak sokszor későn fordulnak orvoshoz, és nehéz rávenni őket arra, hogy menjenek el szűrésekre. A fiatal nők helyzete összetettebb: egyfelől a bőrápolás és a fényvédelem terén is sokkal tudatosabbak, mint a megelőző generációk, másfelől viszont még mindig vonzónak számít körükben a napbarnított bőr és a szoláriumozás. Kutatások szerint a tinédzserek 57 százalékának tetszik a napbarnítottság – úgy is, hogy tisztában vannak a veszélyeivel.

Makacs tévhitek a fényvédelemről a szakember szerint

1. Sokan azt hiszik, hogy árnyékban, napernyő alatt nem károsodhat a bőr. Sajnos a szórt fény miatt ez valójában nem igaz.

2. Nem elég egyszer bekenni magunkat fényvédővel, hanem ezt bizonyos időközönként, de maximum kétóránként ismételni kell. Különösen ügyeljünk azokra a felületekre, amelyeket gyakran kihagyunk (fülek, láb stb.).

3. Az autó ablaküvege a közvélekedéssel ellentétben nem szűri teljesen az UVA-t, ami így szintén károsíthatja a bőrünket.

4. Az UV-index és a bőrkárosodás nem a hőmérséklettől függ (síeléskor a hó például kiválóan visszaveri a fényt), tehát nemcsak nyáron kell kennünk magunkat naptejjel, hanem egész évben.

Teszt az önvizsgálathoz + a Skindex

„Az egészségnevelés kiemelten fontos része a megelőzésnek, amelyre a Magyar Dermatológiai Társulat nagy hangsúlyt fektet. Ennek részeként a pécsi Bőrklinika munkatársaival szűréseket végzünk például a Fishing On Orfű és az Ördögkatlan fesztiválokon is. Valamint más egyetemi klinikák is bekapcsolódtak már a fesztiválokon zajló egészségnevelő munkába.

A szűrés mellett megtanítjuk, mire érdemes figyelni az anyajegyeknél, hiszen a melanomák 30 százaléka ezekből alakul ki.

A Magyar Dermatológiai Társulat pedig létrehozta a Skindex nevű oldalt, ahol a bőrbetegségekkel kapcsolatos legfontosabb információk találhatók” – mondja Dr. Szlávicz Eszter, majd megtanítja azt az ABCDE-szabályt is, ami hasznos kiindulópont az anyajegyek önvizsgálatához. Fontos, hogy ez nem váltja ki a rendszeres szűrést, hiszen elváltozások olyan, számunkra nehezen elérhető, ellenőrizhető testrészünkön is kialakulhatnak, mint például a hát vagy a tarkó, illetve speciális eszköz (dermatoszkóp) is szükséges hozzá.

Az önvizsgálatnál öt dologra kell odafigyelni (a teszt az angol elnevezést követi):

A, azaz asszimetria: két tengely mentén szimmetrikus-e az anyajegy

B, azaz border: szabályosak-e a szélei

C, azaz color: változott-e a színe

D, azaz diameter: különösen figyeljünk a 6 mm-nél nagyobb átmérőjű anyajegyekre

E, azaz evolution: változik-e az anyajegy

A UV károsodás ellen alkalmazott készítmények általában egyaránt tartalmaznak kémiai vagy fizikai fényvédőket. Fontos, hogy 10 és 15 óra között ne nagyon tartózkodjunk napon és rendszeresen kenjük magunkat fényvédővel, viseljünk kalapot, illetve a bőrünket takaró (könnyű) ruhát, kendőt stb. Előfordul, hogy a fényvédők allergiás reakciót okoznak, de ez semmiképpen se jelentse azt, hogy nem használjuk semmit: kísérletezzük ki, melyik működik nekünk, kérjünk tanácsot bőrgyógyásztól, gyógyszerésztől.

Sándor Anna