Most akkor napozzunk vagy ne napozzunk? – Így kell(ene) védenünk legnagyobb szervünket, a bőrünket

–

Az ultraibolya-sugárzás káros hatásairól régóta tudunk, de korántsem olyan régóta, hogy az beépüljön a köztudatba

Elég csak kinézni egy júliusi napon a strandra vagy tengerpartra, netán megszámolni, hány működő szolárium van a városban, hogy lássuk: az emberek még mindig nem mérik fel a napsugárzásnak való túlzott kitettség veszélyeit. Természetesen a napfénynek vannak elvitathatatlan pozitívumai is: elősegíti a szervezetben a D-vitamin termelését, és a kedvünkre is jó hatással van. Azokban az országokban, ahol többet süt a nap, az emberek is boldogabbak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy korlátlanul és mindenfajta védekezés nélkül kell kitennünk bőrünket a sugárzásnak.

Mit tesz a bőrrel a sugárzás?

Körülbelül tíz éve nem napozom egyáltalán, de serdülőkoromban és húszas éveimben rengeteg nyarat töltöttem azzal, hogy grillcsirkeként pirítottam magam a déli verőn. Eleve kreol bőröm, sötét szemem és hajam van, sosem égtem le, így azt gondoltam, nekem nem árthat a nap. Pedig ez tévedés.

Ráadásul szembe kell néznem azzal is, hogy hiába vagyok ma már óvatos, bőröm „emlékszik” mindarra a rosszra, amit korábban elkövettem ellene, és ez még akár évek múlva is okozhat problémákat.

„A barnulás már önmagában egy gyulladásos reakcióra adott pigmentválasz, ami azt jelzi, hogy sejtkárosodás történt” – mondja Sárdy Miklós, hozzátéve, hogy valóban kevésbé veszélyeztetettek a bőrdaganatok szempontjából azok, akiknek a bőre több pigmentet tartalmaz, tehát barnább árnyalatú, hiszen maguk a pigmentek is nagyon hatásosan védenek a káros sugarakkal szemben. Az azonban nem igaz, hogy ők büntetlenül süttethetik magukat, hiszen, ha statisztikailag nem is olyan mértékben, mint a nagyon világos bőrűek, de ők is ki vannak téve az ultraibolya-sugárzás veszélyeinek.

A napfényben a látható fény és az infravörös mellett úgynevezett ibolyántúli vagy ultraibolya (angolul ultraviolet, rövidítve UV-) sugarak is találhatók, melyeket hullámhosszuk szerint A és B sugárzásra osztunk különböző biológiai hatásuk miatt. E sugárzások rövidítése az UVA és az UVB. Ezek egy részét az ózonréteg vastagságától függően megszűri, de nagyon sokat – a környezetszennyezés ózonrétegvékonyító hatásának köszönhetően pedig egyre többet – átenged. (Van UVC-sugár is, ám azt szinte teljes egészében elnyeli az ózonréteg).

„Míg az UVB-sugárzás a DNS-t károsítja, tehát közvetlenül felelős lehet a bőrrák kialakulásáért, emellett pedig a szervezet D-vitamintermelésében játszik szerepet, addig az UVA döntően a bőr öregedését, ráncosodását okozza. Ez a fajta sugárzás nem közvetlenül, hanem a bőrben keletkező reaktív oxigéngyökök (más néven szabadgyökök) kialakulását elősegítve, hosszú távon indíthat be veszélyes folyamatokat.

Főként a bőrben található rugalmas rostokat károsítja, így lesz hatására megnyúlt, petyhüdt és ráncos a bőr. Emellett jóval kisebb mértékben, de rákkeltő hatása is van” – mondja dr. Sárdy Miklós, hangsúlyozva, hogy igaz a sejtésem: ha valaki sosem napozna életében, akkor még idősebb korában is alig tarkítaná ránc az arcbőrét.

„Az UVA-sugarakat az ablaküveg is átengedi, ha tehát valaki olyan környezetben dolgozik, ahol ilyen módon éri közvetlen a napsugárzás, használjon beltérben is fényvédőt! Érdemes megnézni a fotókat azokról a sofőrökről, akik évekig csak egy adott oldalról kapták a sugárzást az ablakon keresztül: az arcuk egyik fele látványosan ráncosabb és petyhüdtebb, mint a másik.”

Továbbá ismeretlen mechanizmussal, de az UVA-sugárzás a belszervek öregedését is gyorsítja.

Mind a cigarettában, mind a szoláriumban közös az, hogy azért a vajmi kevés pozitív hatásért, amit nyerünk belőlük, hatalmas árat kell fizetnünk. Nemcsak konkrét pénzben – bár az sem elhanyagolható –, de az egészségünket illetően is. Sokan éppenséggel az életükkel fizetnek értük. Tényleg megéri? Főleg 2021-ben, amikor már remek barnítókrémeket lehet kapni, amelyek majdnem olyan természetes árnyalatot kölcsönöznek a bőrnek, mintha napoztunk vagy szoláriumoztunk volna.

„Ahhoz, hogy a szoláriumban töltött viszonylag rövid idő alatt látványos barnulást érhessen el valaki, a napfényből származó UVA-sugárzás sokszorosát kell kapnia. Ez általában minimum háromszoros, de akár hússzoros dózist jelent, melynek hatására már nagy mennyiségben keletkeznek szabadgyökök a bőrben. Így aki rendszeresen jár szoláriumba, különösen fiatalkorban, annak nagyon ráncos lesz a bőre, és sokszorosára nőhet ez esélye a rosszindulatú bőrdaganatok kialakulásának. Ami pedig nagyon érdekes, hogy a káros hatás bizonyos mechanizmusokon keresztül a belső szervekre is áttevődik.

Akinek a bőre öregebbnek néz ki, mint a kora, annak általában a belső szervei is öregebbek. A szolárium tulajdonképpen fizetett rákkeltés” – mondja dr. Sárdy Miklós.

Hogyan védd magad?

A professzor szerint elkerülhetetlen, hogy a bőrt minimális sugárzás érje, hiszen még a legerősebb fényvédő is átenged valamennyi UV-sugarat. A kulcs tehát a rizikócsökkentésben van. Ehhez ismernünk kell azt, hogy milyen típusú a bőrünk, tehát hány percet lehetünk úgy kint a napon, hogy ne induljanak be a gyulladásos reakciói, és azt is, hogyan érdemes védekeznünk, ha ennél hosszabb ideig tartózkodnánk a napon.

„Alapvetően az lenne ideális, ha májustól szeptemberig délelőtt tizenegy és délután három óra között egyáltalán nem tartózkodnánk közvetlen napfényben. Emellett, ha szabadtéren vagyunk, még árnyékban is használjunk megfelelő mennyiségű, mind az UVA-, mind az UVB-sugárzás ellen védelmet nyújtó, magas faktorszámú fényvédőt. Maga a faktorszám csak az UVB- elleni védelmet jelzi, tehát az UVA elleni védelmet külön ellenőriznünk kell – ez mindig fel van tüntetve az adott fényvédő készítményen.

Ami a mennyiséget illeti, egy arcnyi területre körülbelül negyed teáskanálnyi, azaz 1,2 gramm mennyiségű krém elegendő. Azt tudjuk, hogy az arc a teljes testfelület körülbelül négy százalékát teszi ki, így kiszámítható, hogy körülbelül milyen mennyiséget kell eloszlatni a testen ahhoz, hogy megfelelő védelmet kapjunk. Azt is fontos észben tartani, hogy fürdés vagy izzadás hatására, illetve egy bizonyos idő után a fényvédő hatása csökken, ezért újra kell kenni.”

Ma már kaphatók UV-szűrővel kezelt textíliából készült fürdőruhák, ruhák és sapkák is

Ezek különösen hasznosak, ha valaki sokat van napon, de a hagyományos anyagok is nyújthatnak védelmet. Közvetlen napfényben igyekezzünk ruhával takarni a testünket, arcunkat és fejbőrünket – ami ritkás haj esetén éppúgy leéghet, mint bármely más bőrfelületünk – pedig széles karimájú kalappal védjük. Minél inkább laza szövésű és világos színű egy ruha, annál kevésbé véd, tehát ha ilyet viselünk, akkor a ruha alatt is kenjük be magunkat.

Dr. Sárdy Miklós szerint egyébként pofonegyszerű megállapítani, mennyire véd egy-egy textília: tartsuk a nap felé, és nézzük meg, mennyire süt át rajta. A szemünk védelméről se feledkezzünk meg, ugyanis a sugárzás szürkehályogot és akár melanómát is okozhat a szemben. Egy UV-szűrős napszemüveg elengedhetetlen nyári kellék, de csak akkor, ha valóban megfelelő védelemmel van ellátva. Ha ugyanis nem, akkor többet árt, mint használ, mert a pupilla kitágul a sötétben, így több káros sugárzás is juthat a szembe, mintha nem viselnénk semmit.

Hogyan okoz az éltető napfény rákot?

Fent már írtam a különböző hullámhosszú ultraibolya sugarak eltérő biológiai hatásairól. Azt, hogy a DNS-károsodásból, illetve a bőrben keletkező szabadgyökökből kialakul-e rosszindulatú daganat, sok egyéb tényező is befolyásolja a napsugárzáson kívül. Az immunrendszer állapota, genetikai hajlam, bizonyos alapbetegségek, bőrünk típusa, élőhelyünk, illetve az, hogy milyen dózisban, gyakorisággal és mely életkorban ért minket a sugárzás.

„A kisgyerekkorban kapott sugárzás a legveszélyesebb, mert akkor az immunrendszer sem tud még kellően védekezni a káros hatásokkal szemben, és maga a bőr is sokkal érzékenyebb. Egyéves kor alatt egyáltalán nem javaslom közvetlen napfényre vinni a kisbabákat, és utána is nagyon ajánlott ügyelni a szülőknek a megfelelő napfényvédelemre. Ez kalapot, ruhát és magas faktorszámú naptejet jelent, amellett, hogy természetesen az esetükben is kerülni kell, hogy a kritikus órákban közvetlen napsugárzás érje őket. Azt gondolom, hogyha már egész kisgyermekkorban rutinná válik az, hogy fényvédőt használunk, és nem a tűző napon megyünk ki a strandra, akkor felnő egy olyan generáció, amely kellően védeni fogja magát a naptól” – mondja dr. Sárdy Miklós.

A napfény-károsodásnak vannak akut hatásai: ez lehet egy fájdalmas leégés, ám sokan nem számolnak a kumulatív, azaz felhalmozódó hatással.

„A bőrsejtek DNS-ében az évek során keletkezett károsodások adott esetben, az immunrendszer gyengülésével aktiválódhatnak, és ilyenkor az évtizedek során összeadódott hatások nyomán rosszindulatú daganat is kifejlődhet.”

A leggyakoribb bőrdaganatok a „nem melanóma típusú” vagy világossejtes rákok

Ezek közül a bazálsejtes karcinóma (más néven bazalióma) nem szokott áttétet adni, helyileg jelent veszélyt, különösen, ha hosszú időn át elhanyagolják. Időben fölismerve azonban műtéti úton eltávolítható, és ezzel 100 százalékban gyógyítható is. Az ugyanebbe a csoportba tartozó laphámrák már adhat áttétet, de általában ugyancsak sokáig figyelmen kívül kell hagyni ahhoz, hogy ez megtörténjen. A fenti kettőnél ritkább, de sokkal veszélyesebb a bőr pigmenttermelő sejtjeiből kiinduló melanóma, amely már korai állapotában is képezhet áttétet a nyirokereken vagy véráramon keresztül.

„A rosszindulatú bőrdaganatok kialakulása egyértelműen összefüggésbe hozható a napsugárzással. Az Egyenlítő környékén élő, fehér bőrű lakosság körében jóval elterjedtebbek ezek a ráktípusok, azokon a területeken viszont, ahol nem divat a barna bőr, és ezért az emberek nagyon védik magukat a naptól, sokkal ritkábban fordulnak elő. Hazánkban a melanóma a hatodik leggyakoribb daganattípus, és sajnos évről-évre egyre több betegnél diagnosztizálják, amellett, hogy a világossejtes bőrrákok is egyre elterjedtebbek. Az emberek szó szerint a saját bőrükön is tapasztalhatják, hogy mennyivel erősebb ma a napsugárzás, mint néhány évtizeddel ezelőtt” – mondja dr. Sárdy Miklós.

Ismételd át az ABCDE-t!

Ha valakinek egyes vagy kettes típusba tartozó bőre van, tehát világos, könnyen leég, nehezen barnul, esetleg előfordult a családjában melanóma, vagy ötvennél több anyajegye van, az fokozottabban veszélyeztetett a bőrrákra.

Neki érdemes tizenöt éves kortól évente teljes testen anyajegyszűrést végeztetni. A sötétebb bőrűeknek, illetve azoknál, akik más okból sem veszélyeztetettebbek, elég lehet kétévente is a vizsgálat, de ezt mindenképpen szakorvosnak kell eldönteni. Amit nekünk magunknak is tudni kell, az a szabálytalan bőrelváltozások felismerése. Erre hozták létre az ABCDE-szabályt. Az angol kifejezésekből létrehozott betűszó mindegyik betűje egy bőrelváltozás jellegzetességére utal, ismeretével pedig magunk is meghatározhatjuk, hogy kell-e aggódnunk egy-egy anyajegy miatt, vagy sem. 

 

Az A az aszimmetriára utal: egy normál anyajegy meglehetősen szimmetrikus, tehát szinte tükrözhető egymásra a két oldala. Ha látványos aszimmetriát mutat, akkor érdemes bőrgyógyásszal megnézetni. A B a határokat (borders) jelenti: egy normál anyajegy jól körülhatárolható, elválik a bőr ép részétől, és általában kerek vagy ovális. Ezzel szemben egy problémás bőrképlet inkább szabálytalan szélű, „kifutókat” mutat, bizonytalan határvonalú.

A C a szín (color): a normális anyajegy általában egységes színű, míg a melanómában sokszor a barna és a fekete árnyalatai keverednek, de kékes, vöröses és fehér árnyalatok is megjelenhetnek benne. A D az átmérőt (diameter) jelenti: egy normál anyajegy legtöbbször kisebb, mint hat milliméter (ez éppen egy ceruza radírjának az átmérője), míg egy rosszindulatú képlet akár több centisre is megnőhet. Az E pedig egyszerre jelenti a kórtörténetet (evolution) és a bőrből való kiemelkedést (elevation).

Ha egy anyajegy alakja vagy színe megváltozik, viszket, fáj, kihullik belőle a szőrszál vagy sebes lesz, mindenképp bőrgyógyászhoz kell fordulni. És igaz ez akkor is, ha egy elváltozás jelentősen kiemelkedik a bőrből. Ha a szabályt figyelembe véve valami gyanúsat találunk a bőrünkön, akkor mielőbb forduljunk orvoshoz!  A melanóma esetében a késlekedés akár az életünkbe is kerülhet. Ha viszont idejében orvoshoz fordulunk, akkor a modern kezelési eljárásoknak köszönhetően nagyon jók a gyógyulási esélyek.

Sokakban felmerül a kérdés, hogy megelőző jelleggel érdemes-e levetetni anyajegyet. A professzor szerint, ha egy anyajegy egyértelműen atipikus, akkor érdemes eltávolíttatni, de önmagában csak azért, mert sok anyajegyünk van, nem indokolt a műtét. Inkább az alapos önvizsgálat és a rendszeres szűrés fontos ebben az esetben.

A naptejnek is lehetnek káros hatásai?

Nemegyszer hallottam már azt az érvet, hogy mivel a napfény természetes, a fényvédők viszont mesterséges anyagok, utóbbiak károsak, és akár még a bőrdaganatokért is felelőssé tehetők. Ez utóbbi természetesen egyáltalán nem igaz, ugyanakkor egyes fényvédőkben alkalmazott anyagok valóban okozhatnak kellemetlenségeket.

A fizikai szűrős fényvédő úgy működik, mint egy tükör. A bőrünkre kenjük, és az apró részecskéi visszaverik a rájuk vetülő sugarakat. Éppen ezért az ilyen naptejek látványos fehér nyomot hagynak. A kémiai szűrők beleolvadnak a bőrbe, elnyelik az ultraibolya-sugarakat, és egy kémiai reakción keresztül leadják azokat, megakadályozva ezzel, hogy azok károsíthassák a bőrt. Megfelelő faktorszámmal és mennyiségben tehát mindkét fajta jól véd az UVB- ÉS UVA-sugarak jó részétől, de különféle mechanizmusokon keresztül.

  

„A fizikai szűrők egyik hátránya, hogy nagyon apró, úgynevezett nanorészecskékből állnak

Ezek a bőrre kenve nem okoznak problémát, de ha belélegezzük őket, az már járhat egészségkárosító hatással, amelynek pontos kimenetelét még nem ismerjük. Éppen ezért nem javasolt ezeket az arc közelében spray formájában használni, különösen kisgyerekeknél” – mondja dr. Sárdy Miklós.

„A kémiai szűrők esetében az a helyzet, hogy az ilyen fényvédőkben található egyes vegyületek hatására keletkezhetnek szabadgyökök. Normál esetben ez nem probléma, hiszen a bőr szarurétegében, ahová felkenjük, nincsenek élő sejtek, de egy sérült, sebes bőrnél mélyebb rétegbe is bejuthatnak a reaktív oxigéngyökök. Emellett a kémiai szűrők bizonyos alkotóelemei, mint az oxibenzone vagy az octinoxate, szupresszív (elfojtó) hatással lehetnek a nemi hormonokra.

Ez azonban csak ideiglenes, és esetleges gondot akkor jelenthet, ha valaki éjjel-nappal tetőtől-talpig be van kenve. Vannak országok, például Thaiföld, ahol a népesség nagy része szinte egész évben keni magát ezekkel az anyagokkal, de még ezeken a helyeken sem mutatták ki az egészségre gyakorolt hosszú távú káros hatását a kémiai szűrőknek” – mondja dr. Sárdy Miklós.

A professzor arra is felhívja a figyelmet, hogy a bőrtípusunknak megfelelő fényvédő használatával sok kellemetlenségtől megkímélhetjük magunkat: egy zsíros, aknéra hajlamos bőrön csúnya gyulladásokat okozhat egy zsírosabb krém vagy egy nem megfelelő vegyület.

A nap az élet, az energia egyik szimbóluma. Ha odafigyelve használjuk fel ezt az energiát, akkor valóban éltet, ha nem, akkor a halálunkat is okozhatja. Bőrünk a legnagyobb szervünk, – nem szabadna elhanyagolni puszta hiúságból vagy nemtörődömségből.

Kerekes Anna

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Westend61