–

Mielőtt bármibe is belefognék, fontos leszögeznem: a napvédelem fontos. Az egyik legfontosabb dolog, amit a bőrünk, és ezáltal a testünk egészségéért tehetünk – nem játék, és nem csupán nyáron, illetve nyaraláskor szükséges foglalkoznunk vele, ezt szerencsére mindinkább egyértelművé teszik a médiában.  

Az azonban nagyon nem mindegy, milyen termékeket kenünk a bőrünkre – és nem csak a saját szempontunkból. 

A napvédő krémek kétféle módon vehetik fel a harcot az UV-sugarak ellen:

  • fizikai fényvédőkkel, mint amilyen a cink-dioxid és a titánium-dioxid
  • kémiai fényvédőkkel, mint például az oxibenzon, avobenzon vagy az oktinoxát

A cink-oxid (ZnO) a természetben is előfordul, és hosszú ideje biztonsággal alkalmazzák külsőleg krémekben, például popsikenőcsökben vagy gyulladáscsökkentő, pattanás elleni krémekben. (Belélegezve, lenyalogatva ez sem egészséges, de gondolom, viszonylag kevesen fogyasztanak napi szinten fehér krémeket. Állatgyógyászati használata szabályozott, mert előnyei mellett hátránya is van, és a talaj megnövekedett cinktartalma sem ideális.) Ez a legelterjedtebb fizikai fényvédő, hátránya, hogy nagyobb mennyiségben a bőrt fehérre „meszelheti”. Szerintem, mondjuk, ez sokkal kisebb gond, mint a bőrrák vagy a DNS-károsodás… 

A titán-dioxid a természetben a rutil vagy az anasztáz ásványok formájában lelhető fel. Ugyanolyan fehéres vegyület, mint a cink-dioxid, és hasonlóan szűri az UV-sugarakat is – „normál” részecskeméret esetén nem szívódik fel a bőrbe. Porának belélegzése bizonyítottan káros, emiatt olyan szerek esetében, amelyeknél por képződhet, kötelező figyelmeztetni a veszélyességre a felhasználót. Értelemszerűen enni sem célszerű, élelmiszeripari felhasználását emiatt szigorúan szabályozzák.

Noha első olvasásra vajmi kevés különbség mutatkozik az elnevezésük alapján közöttük, a működési mechanizmusuk alapjaiban eltér: a fizikai fényvédők pajzsot képeznek a bőrön, s azzal védik meg azt, hogy visszaverik a káros sugarakat, a kémiai fényvédők ellenben elnyelik a sugarakat és átalakítják azokat, mielőtt a bőrbe jutnának. Igen ám, de ez utóbbiak egyrészt maguk is szintetikusan előállított vegyületek, másrészt a védelmi mechanizmusuk során jó néhány további vegyület jön létre. 

Fontos tudni emellett, hogy a kémiai fényvédők nanoméretű részecskéket is tartalmaznak, így részben felszívódnak a bőrbe. Sokaknál okoznak allergiás reakciót (gyakran tehát a „napallergia” valójában nem napallergia, hanem a kémiai fényvédőre adott válasza a szervezetnek), emellett pedig a testünkbe jutva igen súlyos hatásuk is lehet:

több kémiai fényvédőnek komoly hatása van az endokrin rendszerünkre (tehát a hormonháztartásunkra), szerepe egyéb allergiák kialakulásában, illetve karcinogén (azaz rákkeltő) hatása, sőt, akár mutagén vegyületek is akadnak közöttük – ezek roncsolják, átalakítják a sejtjeink örökítőanyagát.  

Mivel az emberiség végtelenül hiú, a fehérséget elkerülendő a fizikai fényvédők esetében is elkezdtek nanotechnológiával kísérletezni. A legújabb kutatások most azt vizsgálják, hogy a nanoszomizált fizikai fényvédők (tehát pl. a nano-cink-dioxid) felszívódnak-e a szervezetbe, és ha igen, ott milyen hatásuk van rövid-, illetve hosszú távon. A nano-fizikai fényvédők előnye (azon túl, hogy nem annyira fehérek, mint normál részecskeméretű társaik), hogy szinte teljesen meggátolják a leégést, a hátrányuk az, hogy gyengébb az UV-védelmük.

Az eddigi eredmények nem feltétlenül egyértelműen pozitívak vagy negatívak, úgyhogy amíg e tekintetben nem tisztul a kép, bölcsebb a „hagyományos”, normál részecskeméretű, ásványi alapú termékeknél maradni. 

Nem csak emberi probléma, sőt

Könnyen belátható, hogy ezek az anyagok nemcsak az emberi szervezetre károsak, hanem a külső környezetre is. Pláne hogy tényleg hatalmas mennyiségben jutnak a természetes vizeinkbe: 2019-es kutatások alapján csak az óceánokba 4–6000 tonna napvédő termék jut, és ez rendkívül súlyos hatással van az ökoszisztémára. És – ellentétben sok, súlyosan környezetkárosító tevékenységünkkel – rendkívül látványos hatással is. 

Mert gondoljunk bele: a legtöbben ott úszkálnak naptejjel bekenve, ahol nagyon szép a természeti környezet – például a korallzátonyok környékén, ahol álomszép a víz alatti világ snorkelezéshez, búvárkodáshoz. Na, épp a korallok azok, amelyek drasztikusan megsínylik a kémiai fényvédők jelenlétét a vízben.

Ezek a vegyületek nemcsak elpusztítják a korallzátonyokat, atollokat alkotó pici állatkákat (a korall ugyanis nem növény, hanem sok-sok mikroszkopikus virágállatka együttese), de a víz algásodásához vezetnek, azaz teljesen felborítják az ökoszisztéma egyensúlyát. (Édesvízben is!)

Nem véletlen, hogy számos zátony környékén betiltották a turizmust, és rengeteg pénzt és energiát fektetnek abba, hogy megmentsék a részben a naptejek kémiai fényvédői, részben a mikronműanyagok és egyéb szennyezések miatt pusztuló korallzátonyokat.

Hosszú távon a kémiai fényvédők beépülnek az állatok, növények szervezetébe, károsítják azok DNS-ét, és akár egyes fajok egyedszámának csökkenéséhez, sőt, kihalásához is vezethetnek – vagy azért, mert kevésbé tolerálja a szervezetük az ártalmakat, vagy azért, mert eltűnik a fő táplálékuk – például a korall.

Arról már ne is beszéljünk, hogy a talajvízbe kerülve a tavaktól, folyóktól, óceántól távoli területeken is kifejtik majd a hatásukat, s mivel a bőrünkön maradó termékeket a kádban, a zuhany alatt mossuk le magunkról, az ivóvizünkben is tetten érhetőek.  

Mit tehetünk?

Már a legelején leszögeztük, hogy a fényvédelem elengedhetetlen, sőt: talán sosem volt ilyen fontos. Ne legyünk persze álszentek vagy naivak: ez kőkemény biznisz is egyben. 

A világ napvédőpiaca 2023-ban megközelítőleg 14,1 milliárd dollárt ért, s 2032-re ez mintegy 22,3 milliárd dollárra rúg majd az előrejelzések szerint. Ugyanez a szám 2020-ban még csupán 10 milliárd körül mozgott – azaz négy év alatt több mint negyven százalékkal nőtt.

A strandoláskor viselt termékek mellett néhány éve az UV-szűrős termékek a napi szépségápolási rutin kötelező elemévé váltak – ami roppant dicséretes, csak épp az nem mindegy, milyen vegyületekkel védenek bennünket. (Sokat elmond egyébként a társadalmunkról, hogy a napvédő termékek piacának robbanásához nem annyira az egészségi okok, mint inkább az öregedéstől való félelem járult hozzá… Na de ez egy másik cikk témája.)

A naptejpiac mintegy egyharmada európai gyártók kezében van, de járjunk a világ bármely pontján, elég bemenni egy patikába, drogériába vagy bármely szupermarketbe, és termékek egész skáláját látjuk, csak győzzünk választani. 

A kulcs éppen ez a mozzanat: nekünk kell megtanulnunk helyesen választani, és mind a bőrünk, mind a környezet számára legoptimálisabb termékeket megvásárolni. 

A környezetvédelmi szakemberek, számos, kifejezetten ebben a témában edukáló szervezet arra hívja fel a figyelmet, hogy a következőket tehetjük, ha védeni akarjuk magunkat, és közben minimalizálni szeretnénk a természeti ártalmat: 

  • használjunk olyan napvédő termékeket, amelyek csak fizikai fényvédőket, tehát cink-oxidot és/vagy titánium-dioxidot tartalmaznak (hívószó: ásványi alapú fényvédő, azaz mineral-based), és nanorészecske-mentesek (nem nanoszomizáltak)
  • ahelyett, hogy nyakra-főre kennénk magunkat az ordító napsütésben, tartsuk be a szakértők által ajánlottakat, és 11 és 15 óra között inkább pihenjünk az árnyékban (egyrészt, hogy ne kapjunk hőgutát, másrészt így is megspórolunk néhány bekenést. 
  • TÉNYLEG várjuk meg, amíg kenés után „megszárad” a krém a bőrünkön, hogy csökkentsük és lassítsuk a leoldódást – és nézzük meg, vízálló vagy csak vízlepergető termékről van szó (nem mindegy!)
  • ha olyan tevékenységet végzünk, amely miatt muszáj a tűző napon lennünk, érdemes megfontolni az UV-szűrős ruhák megvásárlását – már csak a bőrünk egészsége miatt is
  • olvassuk el figyelmesen a napvédő termékek címkéjét, és figyeljünk arra, a csomagoláson megtalálható-e olyan jelzés, amiből tudjuk, hogy a készítmény óceánbarát, korallzátony-barát, nano-mentes, oxibenzon és oktinoxát-mentes (a legbiztosabb persze, ha átfutjuk emellett az összetevőket – elég egyszer megkeresni a megfelelőt, és aztán ragaszkodni hozzá, tényleg nem akkora nyűg!)
  • nézzünk utána a különféle kozmetikai termékeket összehasonlító oldalakon annak, mit ajánlanak a dermatológusok, olvassunk nyugodtan értékeléseket, az is lehet, hogy nem boltban, hanem online találjuk meg a megfelelő terméket (de senki ne ijedjen meg: a drogériák sajátmárkás termékei között is simán lelhetünk szuper és környezettudatos napvédőket!) 

    Csőmell-szindrómával élni: „32 évbe telt, hogy ne csak a fejemmel, a szívemmel is elfogadjam magam”

    WMN Egszsg – 2024. július 4. – FB

Tudom, így elolvasva nagy macerának tűnik, de ez tényleg egyszeri meló csupán: ha megvan a szezon terméke, amire se allergiásak nem vagyunk, se le nem égünk a használata közben, akkor érdemes figyelni az akciókat, és betárazni belőle. 

Az egyszerűség kedvéért jegyezzük meg az alábbi három választási szempontot:

Jó napozást, környezettudatos nyaralást kívánok mindenkinek!

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ m.malinika

Csepelyi Adrienn