Hobbiappok vs. randiappok: A Tinder és a Bumble ideje lejárt?

–

Az online társkeresés sokszor körbejárt téma, mégis mindig hoz új nézőpontokat vagy trendeket magával: érdemes ezek hátterét megvizsgálni, mert a randizási szokások változásai sok mindent elárulnak az átalakuló társadalmi igényekről is. A The Guardian „Viszlát, Tinder, helló, Strava!” című 2024 szeptemberi cikke arra hívja fel a figyelmet, hogy az online társkeresés platformja az elmúlt időszakban egyre inkább áthelyeződik: a randiappok helyett ugyanis a hobbiappok kerülnek előtérbe.

A cikk szerzője azt írja, az emberek egyszerűen elfáradnak a közösségi oldalak által kínált „digitális városi térben”. Persze, nem mindenki egy irányba indul, és a felmérések szerint a Facebookról nem feltétlenül a rövid, tömör megszólalásokat tartalmazó Twitter felé vezet az út. Sokan döntenek úgy, hogy ezután inkább érdeklődési kör alapján választanak olyan közösségi élményt is nyújtó alkalmazást, amely összeköti őket másokkal. A Sensor Tower digitális piackutató cég szerint a Strava alkalmazás felhasználóinak száma például 20 százalékkal nőtt egy év alatt. Az app lényege, hogy nemcsak rögzíthető a sportteljesítmény (futás, kerékpározás, jóga, túrázás és sok más sportág), hanem a barátkozásnak, ismerkedésnek is teret ad. Hasonló a helyzet a Letterboxd elnevezésű alkalmazással, ahol pedig a filmekről alkotott véleményt lehet megosztani, naplózni, és ez alapján beszélgető partnereket találni.

Nincs politika, szelídebb a kommunikáció, kisebb a nyomás

A hobbiappok felé fordulás összetett jelenség eredménye: Jess Maddox, az Alabamai Egyetem digitális médiával foglalkozó adjunktusa szerint azért is hatnak üdítően a hasonló közösségek, mert például a politikát, amit már algoritmusokon keresztül tol ránk minden közösségi oldal, a hobbiappok egyelőre mellőzik. A másik ok, ami az előzőekkel egyébként összefügg, hogy a szelídebb légkör az egymás közötti kommunikációra is kihat: a hobbiappokon egyelőre sokkal kevesebb moderátorra van szükség, mint a nagy közösségi felületeken zajló beszélgetések esetében.

Végül pedig a harmadik – és egyben talán a legerősebb – érv a hobbiappok mellett, hogy kisebbek az elvárások minden oldalról egy hasonló felületen. Villányi Gergő, pszichológiai tanácsadó szintén ebben látja a legfőbb indokot:

„Ha túrázás, biciklizés vagy filmek kapcsán ismerkedik össze két ember egy online felületen, nem azon van a hangsúly, összeillenek-e. Ez nagy terhet vesz le a vállukról.

Ettől persze még lehet izgatottan várni a személyes találkozást, és tetszhet a másik, de a fókusz nem azon van, hogy mindenáron egy hosszú távú, jól működő párkapcsolatot kell létrehozni, vagy férfiként és nőként meg kell felelni bizonyos elvárásoknak” – mondja a szakember. Szavait egyébként az idézett cikk is alátámasztja, amely úgy fogalmaz: a társkereső alkalmazásokban azért könnyű kiégni, mert egy randizási szupermarketnek érzi őket az ember, sokan pedig a kevésbé szexuális töltetű légkörben – amit a hobbiapp kínál – könnyebben fel tudnak szabadulni.

Egy sportapp hozta őket össze

Az online terekkel kapcsolatos kiégést az is táplálja, hogy sokaknak elege van a külsőségek alapján hozott gyors ítéletekből. „Az online profilunk tulajdonképpen egy digitális arckép, ami sohasem fogja azt a hatást elérni, amilyenek személyesen vagyunk. Az első benyomás, a két ember közti kémia kiiktatódik így: éppen ezért lenne fontos egyébként a hasonló ismerkedés esetén minél előbb személyesen találkozni” – mondja Villányi Gergő, aki szerint valójában az online tér egyedül információcserére lehet alkalmas, a valódi ismerkedésre nem igazán.

A szakemberek persze mindig is a személyes találkozás mellett foglaltak állást, azonban tudomásul kell venni, hogy a virtuális ismerkedés nagyon elterjedt, és jó, ha az emberszabásúbb verzióját használjuk. Erre pedig a hobbiappok igazán jó lehetőséget kínálnak.

Lili és Kornél is egy sportalkalmazásban futottak össze szó szerint. Történhetett volna ez a Margit-szigeten is, vagy akár egy másik futópályán, de nem ez történt: az app segített nekik. „Kornéllal először csak kudosokat adtunk egymás futásaira (az appon ez a like megfelelője). Aztán mivel láttuk, hogy gyakran futunk ugyanazon a helyszínen, üzenetváltásba kezdtünk. Nem futottunk együtt rögtön, azért pár hét eltelt, mire megbeszéltünk egy közös edzést, de onnan már egészen magától értetődően alakultak a dolgok” – meséli Lili. A képlet nem sokban más, mint amikor az ember véletlenül találkozik egy koncerten vagy a sportpályán (a közös érdeklődés színhelyén): éppen ez a varázsa. A klasszikus ismerkedést idézi fel a modern lehetőségek mellett, amikor kevesebb hagyományos közösségi tér és program jut az embereknek.

Mi lesz a hobbiappok jövője?

A pozitív történetek persze nem azt jelzik, hogy a hobbioldalakon mostantól csak ismerkedni lehet, és „hátsó szándékkal” kell lájkolni mindig: csupán arról van szó, hogy ha párt keresünk, érdemes lehet olyan közösségi tereket keresni a virtuális térben, amely érdeklődési körön alapul és utat nyithat a személyes találkozásokhoz. „Ez lehet akár egy csoport is egy appon belül, vagy egy online klub, ahova csatlakozunk. Már akkor is jól jövünk ki a történetből, ha szerzünk egy-két jó ismerőst vagy barátot. A randiappok legnagyobb hátránya, hogy dehumanizálják az embereket: két megálló között jobbra húzok öt jelöltet, de valójában semmit nem tudok róluk. Ha pedig valaki nem annyira szerencsés, hogy viszonylag gyorsan párra lel ezeken a platformokon, akkor erősen rombolhatja az önértékelését az egész újra meg újra ismétlődő folyamat. És az érzés, hogy ő nem elég jó” – fejti ki a pszichológiai tanácsadó.

Villányi Gergő szerint az állandó online jelenlét gyengíti a szociális készségeket: sokan úgy akarnak párt találni, családot alapítani, hogy közben ne kelljen emberek közé menni. Miközben az ismerkedés terepén segít, ha valós gyakorlatot szerzünk. Ha online találkozunk valakivel, a fantáziánkkal pótoljuk ki, amit nem tudunk róla, ezért történik meg az, hogy sokszor a jóhangulatú üzenetváltások után mégsem működik a kémia vagy ghosting lesz a vége. „A hobbiappoknál a csalódás mértéke kisebb: tetszhet a másik, de ha nincs meg benne, amit keresünk, legalább sportoltunk, beszélgettünk, megnéztünk egy filmet együtt.

Az emberek ilyen esetben talán türelmesebbek is: magáért a tevékenységért találkozunk, ezért megismételjük majd másodszor, harmadszor a randevút. Könnyen előfordulhat, hogy később kialakul valami, és egy elmélyült emberi kapcsolatból lesz szerelem.

A randiappok esetében viszont a többség általában egy randin akar mindent eldönteni, hiszen válogathat tovább, ha nincs azonnal közös nevező” – mondja Villányi.

Kérdés persze, hogy mivel a tendencia jól látható, mit lépnek majd a hasonló alkalmazásokat működtető cégek. Mennyi idő kell ahhoz, hogy a hobbiappok családias, biztonságosabb közege is bújtatott húspiaccá váljon? Reméljük, ez a fordulat elmarad, az viszont mindenesetre tény: a legutóbbi pénzügyi elemzések alapján a hobbialkalmazások nyeresége éppen a társkereső alkalmazások veszteségével arányos. Ez pedig – üzleti szempontból nézve – várhatóan komoly reakciókat szül majd mindkét oldalon.

Széles-Horváth Anna