Ha váltanál: ezt jelentik az álláshirdetések lózungjai valójában

–

A magyar munkavállalók nem szívesen ugrálnak

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján sokéves mélyponton van a hazai álláspiac, a KSH szerint pedig 2023 decemberében közel 225 ezer álláskereső szerepelt a nyilvántartásban. Könnyen lehet ugyanakkor, hogy az álláskeresők valós száma ennél jóval magasabb, hiszen nem mindenki dönt úgy, hogy regisztrált munkanélküliként néz jobb megoldás után. A legtöbben egyébként az alföldi és észak-magyarországi régiókban vártak új pozícióra, ezeken a területeken ugyanis csaknem 129 ezer ember remélte, hogy hamarosan ráakad a megfelelő állásra. 

Egészében véve elmondható, hogy magyarok viszonylag hűségesek a munkahelyükhöz, legalábbis ha az egy munkáltatónál eltöltött átlagos időtartamot nézzük. A 25–54 éves korosztály jellemzően 7,9 évet, az 55–64 éves korosztály pedig 14,2 esztendőt tölt egy-egy munkahelyen – derül ki a Pénzcentrum cikkéből. Egy országos, reprezentatív kutatásból az is látszik, hogy a közhiedelemmel ellentétben, a Z generáció sincs különösebben oda a változásért, vagyis a fiatalok is szeretnének legalább öt–tíz évig ugyanazon a munkahelyen maradni. Ugyanis 58 százalékuk vallotta, hogy az optimális munkahely megtalálása után szívesen maradna ugyanott alkalmazásban legalább öt esztendőt – ez pedig alig négy százalékkal alacsonyabb arány, mint az idősebb munkavállalók esetében. A kutatást végző cég humánerőforrás igazgatója, Marton Klaudia a Portfóliónak azt is elmondta, hogy

elsősorban a vezető beosztásban elhelyezkedő szellemi munkát végzők fontolgatják leggyakrabban a váltást,

a munkavállalók legnagyobb félelme pedig az, hogy az új munkahelyen a korábbinál kevésbé össze- és megtartó munkatársi közösségben kell működniük. A szakember szerint a munkáltatók dolga épp ezért az, hogy a jó szakemberek számára alternatív megoldásokat kínáljanak a maradás érdekében, vagyis olyan személyre szabott ellenajánlattal próbálják őket megtartani, amik valóban figyelembe veszik a munkavállaló egyéni preferenciáit és szükségleteit. 

A Profession és a BCG közös kutatásából az is kiderül, hogy a dolgozók 86 százalékát elsősorban a magasabb bér motiválja, 46 százalékuk ugyanakkor meggyőzhető a rugalmas munkaidő, 32 százalékuk pedig a home office lehetőségének felajánlásával is. A vizsgálat eredményeiből az is kirajzolódik, hogy a munkavállalók szerint a testi és szellemi egészséghez hozzájáruló, illetve az új munkahely melletti elköteleződést segítő lényegi tényezők a jobb munkakörnyezet, a sportolási és egészségügyi szolgáltatások biztosítása, valamint az egyéni autonómia lehetőségének rendelkezésre állása a munkaidő kialakításában és a napi munkavégzés helyének megválasztásában. 

Az eredményekből az is kiderül, hogy a legtöbb szektorban megnőtt a munkáltatók által a kiválasztásra fordított idő, mely a szakemberek szerint több különféle okra vezethető vissza. Az elemzésben elmondottak alapján részben azért tart olyan sokáig megtalálni az ideális jelöltet, mert az adott pozícióra túl sok a jelentkező, így ki kell szűrni a valóban releváns pályázókat, részben pedig azért húzódik el a folyamat, mert nincs elég jelentkező, vagy egyszerűen csak nem érkezik meg az ideális jelölt.

A munkahelyváltás projektalapú szemléletet kíván

Ha az ember meg akarja találni élete szerelmét, akkor éles szemmel kutatja az úgynevezett ickeket és red flageket, azaz annak jeleit, hogy a kiszemelttel valami nincs rendben. De vajon miért nem ilyen alaposak a munkavállalók a munkáltatókkal szemben is? A szükség persze nagy úr, nem szabad elfelejteni azonban, hogy sok idegeskedést és csalódást megspórolhat, aki elvégzi a házi feladatát, olvas a sorok között, és fektet némi energiát a felderítésbe, hiszen a végtelenített interjúkörök, a visszajelzés nélküli pályázatok és kiválasztási folyamatok, a megannyi csalódás keveset hoznak, viszont annál többet visznek. 

Egy korábbi interjúnkban Szalai Norbert HR-generalista számos tippel látta el a WMN-olvasókat. Javaslatai alapján álláskeresőként akkor jársz a legjobban, ha munkahelyváltás előtt átgondolod, pontosan mit, mikor és hogyan szeretnél elérni. A szakember szerint érdemes megvizsgálni, és ha szükséges, formálni a digitális lábnyomodat, illetve az önéletrajzodat, emellett az sem árt, ha az optimális munkahely megtalálását projektszemlélettel, célorientáltan közelíted meg. Azaz: ahelyett, hogy várod a sült galambot, legyél proaktív: szellőztesd meg az ismeretségi körödben, hogy állást keresel, szörfözz hatékonyan a LinkedIn felületén, jelentkezz be álláskereső portálok adatbázisaiba, szemlézd a hirdetéseket naponta, és mindig járj nyitott szemmel, füllel!

Az is sokat segít, ha van egy listád arról, mi és mennyire fontos neked, illetve ha legalább magad számára rögzíted, hogy mekkora munkabérre van szükséged a jelenlegi életkörülményeid fenntartásához vagy a jövőben céljaid eléréséhez.

Ha megtervezed, milyen részterületeket szeretnél priorizálni, vagy eldöntöd, mely béren kívül juttatásokkal lennél elégedett, saját magadnak segítesz. Jól teszed, ha a nyelv- és szakmai tudás mellett a szakmai és magánéleti önismereted fejlesztésére is fordítasz energiákat, így pontosan tudod, milyen emberekkel leszel majd képes jól működni, mik az erősségeid, és hol vannak a tanulási zónáid, illetve milyen részterületeken kell még fejlődnöd. Ezekkel a lépésekkel ugyanis olyan szűrőket építesz be a saját keresési folyamatodba, melyek növelik a tudatosságot, valamint optimalizálják az álláskeresésre fordított időt, energiát.

Versenyképes fizetés, gyümölcsnap, családias környezet

Bevallom, bűnös élvezetet jelent számomra a délutáni kávé mellé viccesnek ugyan nem szánt, de tartalmuk miatt szekunder szégyennel és kínomban röhögéssel járó álláshirdetéseket olvasni. Az még csak hagyján, amikor az impozáns munkáltatói hősköltemény teátrális túlzásokkal és körmönfont mondatszerkezetekkel operál. De amikor előkerül a munkáltatói hetesfogat, ráadásul egyetlen hirdetésen belül, önkéntelenül is mosolyra húzódik a szám. (Jobbik esetben, mert különben nincs más lehetőség, mint sírva szedelőzködni, és megnézni, mi van az ország, a határ, a bolygó túloldalán.)

• Ha azt gondolnád, hogy a versenyképes jövedelem azt jelenti, annyiért dolgozol, amennyiből kényelmesen meg tudsz élni, ne adj' isten, még félre is teszel, esetleg urambocsá!, néha egy-egy soron kívüli spontán éttermezés, wellness hétvége, vagy egy-egy jól sikerült görbe este is belefér, hát tévedsz! A versenyképes szó nagyobb valószínűséggel utal arra, hogy futhatsz a pénzed után, vagy a szupermarketekben a 399 Ft-os maradékmentő csomagokért, mint azt, hogy ezentúl nem kell számolnod minden fillért. Persze egyes piacvezető munkakörökben a versenyképes, meg a fizetés szavak egymás utáni elhelyezése szabad szemmel is látható összeget jelent, de többnyire valójában csak arról van szó, hogy a hó elején utalnak valamennyit a számládra – és 

ha szerencséd van, az a valamennyi több, mint az „éhen halni sok, élni kevés”.

• A családias környezet. Azt gondolnád, egy ilyen jelzővel ellátott helyen megértik, hogy beteg a gyerek, kórházba került a nagypapa, esetleg megjegyzik a neved, vagy évi egy-két alkalommal családi grillpartira hív vendégül a vezetőség. A helyzet azonban az, hogy a családias azt jelenti: a vezetődnek annak ellenére sincs fogalma a nevedről, miután három éve ott dolgozol, és minden létező nevet felsorol, ami csak eszébe jut, amikor hozzád szól. De az is lehet, hogy a családias környezet valójában arra utal: ezentúl többet látod majd a kollégáidat, mint a hites párodat, és jobban jársz, ha rendszeresítesz magadnak egy hálózsákot meg egy törülközőt az irodába is.
• A fiatalos csapat trükkös jelző, hiszen két teljesen különböző állapotot is jelölhet. Az egyik esetben a munkatársaid mind 18 és 25 év közötti egyetemisták, akik éhbérért eladnák a lelküket is, csak be tudják fejezni a sulit, és péntekenként jó eséllyel te vagy az első (és vizsgaidőszak végén gyakran az egyetlen) munkavállaló, aki meg is érkezik. A másik esetben a kollégák mind hatvanöt felettiek, és te vagy a fiatalság szellője számukra – ha tetszik, ha nem.
• A rugalmas munkaidő jobb helyeken azt jelenti, hogy az időd egy részével te magad rendelkezel, esetleg senkit se érdekel, mikor csinálod, ha időre kész van a feladat. Rosszabb esetben meg azt, hogy nyugodtan szokj le az alvásról, felejtsd el a munka-magánélet egyensúlyt, helyette pedig egyszerűen értsd meg: nélküled az egész kóceráj összedől, így egyetlen percre sem tudnak nélkülözni. Nem, nem, péntek este, és szombat délelőtt se. És amíg pisilni mész, esetleg nézz már rá az e-mailekre, jó?!
• A gyümölcsnap igazán kedves anyai szívemnek – még akkor is, ha egyszerűen képtelen vagyok értelmezni a modern idők abszolút munkáltatói szent grálját. Mert, ugye, mégis ki volna az az idióta, aki néhány ezer forintnyi plusz fizetésre, ingyen kávéra-teára, napi ebédre, sportbérletre, utazási támogatásra, támogatott orvosi szűrésekre vagy szakmai képzésekre vágyna, amikor béren kívüli extraként csinos kosárba rendezett déligyümölcsre és kívánatos szőlőfürtökre is szert tehet?!
• A nettó-bruttó mátrix. A különféle adókedvezményeknek hála, egy-egy munkakörben azonos munkabér mellett is jelentősen eltérhet a tényleges fizetés attól függően, hogy a munkavállaló hány éves, illetve van-e gyereke. Ha ehhez még a különféle pótlékokat, túlórákat is hozzáadjuk, nehezen átlátható, pontosan ki mennyit fog hazavinni.

Ha azonban azt látod, hogy a munkáltató a bérsáv megjelölésekor külön kiemeli, hogy az adott összeg „hazavihető”, esetleg zárójelben jelzi, hogy 25 év alatt, vagy három gyermek megléte esetén értendő, jó, ha azonosítod magadban, hogy a tényleges fizetés kevesebb,

a munkáltató pedig úgy kezeli a huszonöt év felettiek vagy a nagycsaládosok adókedvezményét, mintha azzal kegyet gyakorolna feléd. 

• A burkolt szexhirdetések. Fogalmam sincs, hogy ezek az „álláshirdetések” vajon szorult helyzetbe került nőtársaimnak vagy éppen a kifejezetten szexmunkát kereső hölgyeknek szólnak, de személyes kedvencem a siófoki vacsoraszervező szolgálat, aminél a feladat mosolyogni a kamerába, meg urakat vacsorára kísérni. Családias környezetben, fiatalos csapattal. És persze más is megtörténhet, de csak ha te is akarod. Aha.

Magyarról magyarra: Így fordítsd az álláshirdetéseket!

Az álláshirdetések dekódolásának titka, hogy tudjuk, mit kell keresni. Tímár Krisztina HR-tanácsadó szerint egyes markerek megléte ugyanis egyértelműen jelzi, hogy az adott munkahely ideális-e, vagy akadhatnak vele problémák.

„Alapvető fontosságú, hogy a hirdetésben szerepeljen cégnév, amely jól beazonosítható, valós, kereshető. Épp ezért célszerű élni a gyanúperrel, hogy a Facebook-csoportokban található, tuti bevételt, otthoni munkavégzést vagy gyors keresetet ígérő posztok mögött MLM-feladatok húzódnak meg” – mondja a szakember. „Ha a kapcsolati e-mail-cím G-mail, Yahoo vagy más nem céges cím, ha privátban vagy SMS-ben kell jelezni a részletekért, vagy ha a hirdetésben nem szerepel semmilyen konkrétum, jobb, ha tovább keresel.” 

Tímár Krisztina szerint, ha az alapok rendben vannak, akkor azt érdemes megvizsgálni, hogy milyenek a hirdetés arányai: mekkora részt szentelnek az elvárásoknak és mennyi tér jut a juttatásoknak, béren kívüli egyéb jutalmaknak, hozzáférhető további szolgáltatásoknak. Mint mondja, a hirdetés stílusa, a közlések módja, a megfogalmazás jellege, a helyesírás és a hirdetés felépítése egyaránt sokat mond el a vállalati kultúráról, amivel aztán a munkavállalónak majd együtt kell élnie.

„A jó munkáltató felismeri, hogy a megfelelő munkaerő megtalálásához nem elég feladni egy hirdetést. El kell adni a munkahelyet az álláskeresők számára,

így egyértelműsíteni érdemes, hogy a munkáltató valós energiákat mozgósít annak érdekében, hogy megtalálja az igazit” – hangsúlyozza az employer branding, azaz a munkáltatói márkaépítés jelentőségét a szakember.

„Ha egy álláshirdetésben olvasott feladatok listája leginkább két-három, vagy akár öt munkakörnek felel meg, ha az elvárások gyakorlott profit igényelnek, a fizetés azonban a juniormunka mértékének megfelelő, ha a tiszteletnek, megbecsülésnek már a hirdetésben sincs nyoma, jobban tesszük, ha odébb állunk.” 

Azt már csak én teszem hozzá, hogy akkor is, ha épp sürgősen kell munkát találni, mert akár évekre is bele lehet ragadni egy-egy szörnyű melóba. Akkor is, ha egzisztenciális szorongásban vagy, ha kell a pénz, ha nincs tapasztalatod, ha újrakezdő vagy, ha szakmát váltasz, ha kevésbé szerencsés részén élsz az országnak, vagy ha kilátástalannak érzed a helyzeted.
A munkahelytalálás mellett ugyanis az is fontos mindig, minden helyzetben tartsd szem előtt a valós piaci értékedet, a szellemi-mentális egészségedet és a vágyaidat is! Jelezd vissza bátran, ha nem akarod, hogy leendő munkáltatód a magánéletedben, a méhedben vagy a pénztárcádban turkáljon, állj fel, ha méltatlan hangnemet ütnek meg veled szemben, és menekülj, ha hülyének néznek az állásinterjún! Iszkolj, amíg lehet, hiszen a megfelelő munkahely rád vár valahol. Csak meg kell találnod! Sikerülni is fog.

Források: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ ljubaphoto

Z. Kocsis Blanka