Csak 14 százalékunk elégedett a munkahelyével – Szakértői tippek sikeres álláskereséshez

– 

Álláskeresők balladája, avagy a munkaerőpiac számokban

Egy átlagos felnőtt élete során közel 90 000 órát dolgozik, így egyáltalán nem mindegy, hogy ezt az időt milyen helye(ke)n, milyen körülmények között tölti el. Talán ez az oka annak, hogy az egyszeri munkavállalónak élete során átlagosan egy tucat munkahelye van. Ebbe manapság a „lifelong learning” jegyében akár egy-két teljes karrierváltás is belefér.

Gondoltad volna?

Statisztikai adatok szerint a munkaképes korú felnőttek csupán 14 százaléka maradéktalanul elégedett munkahelyével.

Bár ritkán beszélnek róla, valójában a legtöbben folyton nyitott szemmel járnak, az emberek közel 70 százaléka pedig attól sem zárkózna el, hogy megfelelő ajánlat esetén akár azonnal is pozíciót vagy munkáltatót váltson. 

Az esetek 39 százalékában az elsődleges cél a fizetésemelés és a kedvezőbb juttatások elérése. Sokan vannak, akik azért váltanának, mert nem értenek egyet jelenlegi munkáltatójuk döntéshozóinak vezetői szemléletével, vagy nem jönnek ki a főnökükkel. A munkakeresők 34 százalékát a fejlődés motiválja: azért lépnének tovább, mert abban a szakmai fejlődés lehetőségét látják.

A munkahelyváltás para

A változás félelmetes, hiszen az ugrás az ismeretlenbe mindig kockázatos. Otthagyni valamit, ami rossz, de legalább ismerős, bátorságot, magabiztosságot és lendületet kíván. Hiszen mi a garancia arra, hogy a látszólag optimális körülményeket kínáló, szuper fizetéssel, cafetériával ellátott melóhely tényleg befogadó és kellemes, az állásinterjún szimpatikusnak tűnő főnök a hétköznapokban pedig nem egy kissé idegbajos, inkompetens idióta? Semmi.

Mégis, ha úgy érzed, ideje menni, de nem mersz továbblépni, ne csak azt gondold át, miért érdemes a hátsó feleden maradnod, hanem azt is, miért lenne célszerű váltanod! Mi az, ami valójában érdekel téged? Mi tenne boldogabbá a mindennapokban? Mi az, ami hiányzik a szakmai életedből, és milyen változásra van szükséged a magánéletedben? Milyen munkát végeznél akkor, ha kevésbé foglalkoztatna, hogy mennyit keresel vagy mit gondolnak róla(d) mások?

Mit üzen, ha régóta dolgozol ugyanott?

Azok, akik átlagosan 18 hónapnál kevesebb időt töltenek el egy-egy munkahelyen, jellemzően kedvezőtlenebb megítélés alá esnek, mint azok, akik kettő–négy évet töltenek egy-egy pozícióban.

Ugyanakkor azok sem tűnnek fel túl jó fényben, akik öt éve, vagy még annál is hosszabb ideje töltik be ugyanazt a munkakört. 

Hiszen míg az első esetben az munkahelyek hosszú sora a kitartás és a lojalitás hiányát jelzi a potenciális munkáltatónak, a második esetben az állandóság gyanús. Vajon mi az oka annak, hogy a munkavállalót megtartották az állásában, de nem láttak benne többet, mint amit már amúgy is emberemlékezet óta csinál?

Ha az utóbbi csoportba tartozol, jó ha tudod: az állandóság is lehet kontraproduktív. Minél tovább maradsz egy adott munkakörben, annál valószínűbb, hogy a következő előléptetéskor sem te jutsz majd a munkaadód eszébe. Akármennyire kedvelnek is, akármennyire szereted is a munkád, nem szabad elfelejtened: ez elsősorban üzlet, melyben a saját hasznodat és a saját érdekeidet érdemes szem előtt tartanod!

Ha SOS kell egy állás

Szerencsés, aki azért vált állást, mert többre vágyik, mást akar. De mi a helyzet akkor, ha valamilyen okból kifolyólag azonnal szükséged van egy új munkahelyre?

Először is vegyél egy mély levegőt és próbálj megnyugodni! Ha ez megvan, belevághatsz a munkakeresésbe. Tévedés ne essék, ez is munka, és ugyanúgy projektszemlélet kell hozzá, mint bármi máshoz. Vagyis

attól függően, hogy mennyi időd van a megfelelő pozíció megtalálására, ütemezd a feladatokat!

Jelentkezz be a helyi munkaügyi központba, igényeld meg az elérhető támogatásokat, gondoskodj a tb-dről és keresd fel a helyi munkaerő-kölcsönző cégeket is. Mérd fel a kvalitásaidat és a lokális munkaerőpiaci sajátosságokat, derítsd ki, hol vannak esetleges hiányosságaid, és próbáld behozni a lemaradást. Tudod, nyelvgyakorlás, képzések, sok-sok szakcikk lehetőségeidhez és pénztárcádhoz mérten.

Emellett jól teszed, ha napi rutint alakítasz ki, hiszen munka nélkül könnyen kifolyik az idő a kezedből. A fontos feladatokat vedd előre, azaz reggelente nézd át az álláshirdetéseket és jelentkezz naponta legalább öt állásra. Ne felejtsd el a cégre és munkakörre szabott motivációs leveleket és pozíciófigyelést se! 

Ne szégyenkezz, kiabálj! Szólj az ismerősöknek arról, hogy szabad préda vagy, hívd fel azokat a szakmabelieket, akikkel jó kapcsolatot ápolsz, add hírül, hogy elérhető vagy! Legyél aktív a LinkedIn-en, növeld a láthatóságodat és pályázz meg akár olyan munkát is, ami (még) nem létezik. Ki tudja? Hátha épp a proaktivitásod miatt lesz a tiéd az álommeló épp ott, ahol szeretnéd.

Munkahelyváltás 1.0 – Az előkészületek

Eldöntötted, hogy eljött a te időd? Szuper, akkor jöhetnek az előkészületek!

1. Gondold át! Először végezd el az önismereti munkát és döntsd el, mit akarsz! Mennyit szeretnél dolgozni naponta? Mennyi utazás fér bele időben, kilométerben? Mi az optimális fizetési sáv számodra, mennyi felelősséget vállalnál, hajlandó vagy-e képzéseket, kiküldetéseket vállalni? Oké-e számodra a jelenléti munkavégzés vagy kell a home office? Ezernyi kérdés, amit elsősorban magadnak kell feltenned. Gondold át, mi az, amire szükséged van, mi az, amire vágysz, és priorizáld, melyik mennyire fontos szempont számodra!

2. Kell egy jó kép! Tudom, hogy felesleges körülményeskedésnek tűnik, de ahelyett, hogy egy teljesen oda nem illő, amúgy is ezeréves fotót csatolnál az önéletrajzodhoz, készíttess magadról egy ütős portrét!
Ehhez nem feltétlenül van szükséged profi fotós segítségére, hiszen akár egy ügyes szemű barátnő vagy gyerek is elkészítheti. Ugyanakkor

nagyon sok fotósnak van LinkedIn-szolgáltatása: náluk néhány ezer forintért hatásos bizniszfotókra tehetsz szert. Hidd el, nem felesleges, hiszen bár a szakértelem az, ami igazán fontos, számít az első benyomás!

3. Takaríts! Ha már LinkedIn, akkor azt sem szabad elfelejtened, hogy a CV-küldözgetés előtt van egy rendkívül fontos feladatod: el kell takarítanod a nyomaidat! Vagyis ideje zárolnod – például kizárólag ismerősök számára elérhető státuszba állítanod – a Facebook, Instagram, TikTok-csatornáidat, figyelni a digitális lábnyomodat – beleértve a kommentszekcióban való arcoskodást és szélsőséges megnyilvánulásokat –, és updatelni a LinkedIn-profilodat. Ha ez is megvan, rátérhetsz a lényegre.

4. Csinálj egy jó önéletrajzot! A CV-trendek folyton változnak, ezért érdemes feltérképezned, mi a munkáltatók aktuális elvárása. Ismerd meg a jelenleg érvényben lévő kísérőlevél-elvárásokat, készíts profilt a különféle álláskereső portálokon, és jelentkezz bátran bármely pozícióra, amely felkelti az érdeklődésedet!

5. Networkingelj! A kapcsolatépítés a munkaerőpiaci jelenlét és előrelépés egyik legfontosabb pillére. Ennek része az is, hogy a közeli ismerősöknek megemlíted, szívesen váltanál, és az is, hogy az ágazati éves konferencián elhagyod a kollégáid bűvkörét, és „megjáratod az arcod” a közösségben. Beszélgess, beszélj magadról, vegyél részt kapcsolatépítő eseményeken, ha új társaságba mész, említsd meg, mivel foglalkozol! Minél több az ismeretség, a kapcsolódás, annál több az esély a sikerre.

Van még valami, amiről ideje beszélni! Ez pedig nem más, mint a saját korlátozó hiedelmeid okozta szorongás, amellyel csak te tudsz leszámolni. 

Valahányszor változtatni akarsz, hallod magadban a gimis tanárodat, aki szerint sosem viszed majd sokra? Zúg benned, hogy apád szerint becsüld meg magad és ne ugrabugrálj, mert abból mindig csak a baj van? Három gyereked van, és a legnagyobb félelmed, hogy a karrier a szülőséggel nem fér meg egymás mellett, esetleg tudod, mennyit érsz, de nem hiszed, hogy megérdemled mindazt, ami szerinted járna neked? 

Ezeket a gondolatokat kizárólag te szüntetheted meg. A fejedben léteznek, te működteted őket, belőled élnek. Ha gúzsba kötnek, kérj segítséget, hiszen egy karrier coach vagy pszichológus segítségével felfejtheted a problémát, és megkönnyebbülten, magabiztosan léphetsz tovább.

Az interjúk

Tucatnyi önéletrajzot küldtél ki, kávéztál fejvadászokkal, jártál állásbörzéken és végre behívtak egy interjúra? Kapd össze magad, és hozd ki magadból a maximumot!

Szalai Norbert HR generalista maga is karrierváltóként került a humánerőforrás-szakemberek közé, így pontosan tudja, hogy a sikerhez elsősorban szenvedélyre, kitartásra és reális önértékelésre van szükség. Mint mondja, bár a régóta él az a városi legenda, hogy az álláskeresés szándéka nélkül is célszerű állásinterjúkra járni, ez nem feltétlenül igaz.

„Nem ajánlom, hogy valaki csak az interjúrutin miatt járjon el interjúkra egy jó munkahely mellett, de van barátom, aki minden komolyabb megkeresést meghallgatott. 

Én inkább azt javaslom, 

ha úgy látod, hogy nem a megfelelő helyen dolgozol, és már minden tőled telhetőt megtettél a helyzet javítására, mégis váltani kell, akkor az álláskeresés alatt kezelj úgy minden interjút, mint az egyik legjobb lehetőséget.

Koncentrálj arra, hogy megfelelően képviseld magad, a szakmai tudásodat és munkatapasztalatodat! 

Ha a jelenlegi helyzeted kielégítő, de nem ideális, mindenképp érdemes először megpróbálkozni a házon belüli optimalizálással, hiszen akkor egy bevált munkakörnyezetet tudsz még jobbá tenni önmagad számára. Ugyanakkor, ha mindez nem megoldható, nyitott szemmel kell járni, és megvárni, míg egy kifejezetten jó lehetőséggel nem találkozol.”

Elmondása szerint rendkívül fontos az interjúk előtti tényleges felkészülés és a rendszerszemlélet is.

„Ha álláskeresésre adod a fejed, vezess magadnak listát arról, hova adtad be jelentkezésedet, és mit érdemes tudni az adott cégről. Ha nagyon mély kutatómunkát akarsz végezni, akkor akár az adott pozícióban dolgozó alkalmazottak feltérképezésével is hasznos információkhoz juthatsz. A céges honlapok mellett nem árt átnyálazni a social media-megjelenéseket, elolvasni a cég által támogatott-megjelentetett szakcikkeket, és akár az olyan események videóit is megnézheted, amin korábban részt vett a kiszemelt »áldozat«.

Ne feledd: bár ezek időigényes feladatok, az információk magabiztossá tesznek a felkészülésben, és bármikor jól jöhetnek egy-egy interjú során.

Nagyon fontos, hogy merj kérdezni! Azaz, ha behívnak egy interjúra, nyugodtan kérdezd meg a HR-s kollégát, hogy mi a dress code, miben érkezz az interjúra.

Azt is érdemes átgondolni, hogy mit szeretnél elmondani, elmesélni a szakmai tapasztalatodról. Ne feledd, a storytelling hasznos, és rád irányítja a figyelmet, ugyanakkor célszerű megmaradni a professzionális megközelítésénél.

Ennek érdekében képzeld el, milyen lenne számodra egy ideális interjú, de gondold át azt is, hogy mi a legkellemetlenebb szakmai kérdés, amit kaphatsz, és keresd meg rá a megfelelő válaszokat. Így éles helyzetben nem rettensz meg, és lesz mihez nyúlnod magadban” – javasolja a szakember.

Norbert szerint rendkívül fontos, hogy ne csak meggyőzni akarjuk a munkáltatót, hanem képviseljük is saját érdekeinket. Ehhez azonban szükség van arra, hogy ha kell, védjük a határainkat.

„Egy megfelelően felépített állásinterjú során egyértelműen kiderül a jelentkező számára, hogy mikor kérdezhet majd az interjúztatóktól. Én arra biztatlak, hogy ezt bátran tedd is meg, hiszen minél részletesebben ismered a kereteket, annál nyugodtabban mondhatsz majd igent egy pozícióra. Ez közös érdek, így egyáltalán nem érdemes fukarkodni a szakmai kérdésekkel!

És hogy mit tegyél, ha tőled kérdeznek meglepően sokat? Amíg szakmai kérdéseket tesznek fel, válaszolj legjobb tudásod szerint. Ha azonban olyan magánéleti kérdéseket szegeznek neked, amelyekre nem kívánsz válaszolni, udvariasan, nyugodtan, ugyanakkor határozottan jelöld ki a kereteket. Ettől nem rossz leszel, hanem professzionális.”

Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az állásinterjúnak valójában sosem a beszélgetés végén, a kézfogáskor van vége. Nyugodtan írhatsz például a veled kapcsolatban álló HR-snek, hogy megköszönd az interjút, de búcsúzáskor is rákérdezhetsz a kiválasztási folyamat várható alakulására.

„Az interjúk zárásakor mindenképp tisztázd, hogy mikorra várhatsz választ, és ki fog keresni!“ – mondja a HR generalista. „Amennyiben adott határidőn belül nem értesítenek, keresd bátran a kapcsolattartódat, és járj utána, mi történt! Kérj részletes visszajelzést a kiválasztási folyamat alakulásáról, és ha az adott személy maga is jelen volt az interjúdon, azzal kapcsolatban is nyugodtan kérd ki a véleményét.

Fontos, hogy minden interjút egy tanulási lehetőség, vagyis egy rosszul elsült interjúból is tanulhatsz valami fontosat magadról. Vagy épp arról, hogyan szeretnél, illetve nem szeretnél szerepelni a következő megmérettetésen.” 

Üvegplafonon innen és túl – szubjektív

Van valami, amiről nőként szerintem feltétlenül beszélnünk kell. Ez pedig a férfiak és a nők megítélése és fizetése közötti jelentős különbség. Utóbbi hazánkban azonos munkakörben, azonos végzettséggel mintegy 17,3 százalék. A férfiak javára, természetesen.

Ez egyben azt is jelenti, hogy

a nők novemberben és decemberben bizonyos értelemben ingyen dolgoznak, hiszen férfi kollégáik az októberi fizetés átutalásakor pontosan annyit kapnak a munkájukért, mint amennyit a nők egész évben kerestek.

Az okok között a gyermekvállalással járó karriertörés, a gyermekek gondozása körüli teendők elosztása, és a társadalmi közvélekedés egyaránt jelen vannak.

A kérdés az, mihez lehet kezdeni vele?! Nyilván nincs nálam a bölcsek köve – bárcsak! –, mégis van néhány gondolatom arról, hogy egyéni jogkörben ki mit tehet a közösbe.

Az első és legfontosabb, hogy ne akarj többet jó kislánynak látszani! Kedvesnek és korrektnek lenni szerintem mindenkori kötelességed, a saját józan ítélőképességed ellenében megfelelni mindenféle elvárásnak azonban szimplán ostobaság.  

Nem, nem tartozol senkinek azzal, hogy kevesebbet kérsz a munkádért, mint mások. Nem, nem kell, hogy szeressenek. Bőven elég, ha (f)elismerik a szakmai kompetenciáidat. És nem, egyáltalán semmi közük ahhoz, mikor van peteérésed, tervezel-e férjhez menni, vagy „hogy áll a babaprojekt?”.

Szóval, ha kell, mondj nemet, és beszélj arról, ami igazán számít: a képzettségedről, a tapasztalataidról, a jövőképedről, és arról, mi a te hozzáadott értéked, ami miatt megéri téged választani.

Források: ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ PhotoAlto/Eric Audras

Z. Kocsis Blanka